Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-10 / 32. szám
S Z A T M A R M E G Y E 1 KOZ l 0 N Y Snon línMjítt Az alispán hivatalos jelentése. Pusztulás, Ínség, kivándorlás. A közigazgatási bizottság pénteken tartott ülésén megilletődéssel hallgattuk végig vármegyénk alispánjának az árvíz pusztításairól, a mindenétől megfosztott nép kétségbeejtő helyzetéről előadott jelentését. Itt közöljük — bár kivonatban — a szomorú jelentést, hogy olvasóközönségünk hiteles forrásból tájékozódjék embertársaink siralmas helyzetéről s pusztulásáról. Tekintetes közigazgatási bizottság ? Az 1914. évi julius hóra vonatkozó jelentésem a megszokott adatokon kivid rendkívüli eseményeket tartalmaz, mert a személy- és vagyon biztonságot a természet ereje megzavarta, az állandó esőzések, hirtelen bekövetkezett fellegszakadások az összes folyóvizek és patakok medrét oly mennyiségben töltötték meg, hogy az egy időben keletkezett áradások megdöbbenő ereje a vármegye 8 járásán keresztül pusztított. Az árvíz elleni védekezés a hatóságokat készületlenül nem találta, a csendőrség, katonai karhatalom és műszaki csapatok igénybe vételéve: a hatóság azonnal mindent megtett arra nézve, hogy egyrészt az árvíz kitörését megakadályozza, másrészt az elöntött helyeken a személy- és vagyon biztonságot lehetőleg megóvja, sikerült is annyit elérni, hogy ember életben kár nem történt. A Tisza folyón julius hó 10-én a mára- rnarosszigeti vizmércze szerint 120 czm. magas volt a vízállás, Tiszaujlakon pedig 116; e vízállások árvédelmi szempontból jelentőséggel nem bírtak, de árvédelmi intézkedés szempontjából sem volt jelentősége; julius 11-én azonban a máramarosszigeti vizmércze 272 czm-t. jelzett, Tiszaujlakon pedig a vízállás 349 czm. i volt. Minthogy időközben semmiféle távirati intézkedés nem érkezett, a reggeli 8 órai vízállások pedig csak 10—11 óra felé érkeznek meg, a vízállás ezen rendkívüli emelkedésének hírére az árvédelemhez beosztott mérnökök i már csak a déli vonattal utazhattak ki. A j Tisza balparti töltés felső szakaszára beosztott Kövessy Győző kir. főmérnök julius hó 11-én j d u. már csak csolnakon tudott Tiszabecsre ! átmenni, mert Tiszaujlak a felette Királyhá- . záig a partokon átömlő árvíztől már viz alatt I állott. Folyambiztos és gátőr már d. e. is az árvédekezésnél voltak, de nem akadályozhatták meg, hogy Tiszabecsen az árvíz a község belsőségénél védtöltéseket át ne lépjen, igy a zsidó templom irányában a viz árja a töltést át is szakította. Az árvíz este 7 órakor Tiszaujlakon 451 czm. vízállásnál tetőzött, tehát az eddig ismert legnagyobb vízállás az 1886. évit 9 czm-re közelitette meg. Tiszabecs község felett a Szekeres tanyáig a viz a töltésen több helyen átömlött, ezen átömlés azonban alig 10—20 cm. vastagságban csak pár óráig tartott; az árvíznek Milota felé siető kisebb részét a hirtelen kiegészített : tagárkok a községtől eltérítették, s igy Milota község belsősége az árvíztől nem szenvedett; a Tiszabalparti töltések egyébb szakaszain kis- ! sebb és több helyen előforduló átszivárgásokon | kívül elég jól ellenállottak. A védtöltésekben okozott rongálásokat az érdekeltség julius hó l7 és 18-án már helyre I is állította; e munkálatok költsége 100 koronán 1 alul maradt. A Szamos folyó vize szintén julius 10-én áradt, sőt e napon Deésen az eddigi ismert legnagyobb magasságot, 500 czm. érte el; Szatmárnémetibe tehát rendkívüli viz volt várható, mely hasonlóképpen felülfogja haladni a legnagyobb vízállást; annak megakadályozása végett, hogy Berend községnél a partokon átömlő viz a Tisza-Szamos közti érdekeltség árterületére jusson, a szatmárudvari-i töltés szakaszára beosztott Fésős Albert kir. mérnök azzal az utasítással lett ellátva, hogy Berend község felett nyulgátakat emeltessen, amint arra szükség lesz ; az árvíz növekedett, a nyulgátakat tehát állandóan hosszabbítani kellett, és úgy, hogy julius 12 én katonai segéllyel (60 közember) már mintegy 1000—1200 méter gátat kellett fentartani. Kérsemlyén községnél az árvíz az eddigieknél szintén magassabbra emelkedett, a töltés lábáig a folyó partját leszakította, sőt julis 15-én már a töltés is szakadozni kezdett; árvédelmi biztonság szempontjából a töltést megfelelően, bár alacsonyabb síkig felérő koronával hátrább kellett helyezni s az ideiglenes jellegű munkálat 600 koronába került; végleges megoldás az lesz, ha a töltés még 30—40 méterrel belyebb lesz helyezve, a szakadó part pedig kővel terhelt rőzse pokróczczal vagy 'tisztán kővel lessz burkolva. Mindezeknél nagyobb volt a baj és a pusztitás a Túr vidékén, mert ennek árvize már julius 3-tól kezdve julius 14-ig majdnem állandóan a legmagassabb vizszinben volt, sőt julius tl-én a turterebesi hidnál az eddigi észlelt legmagasabb viszint is 10 cm.-rel meghaladta. A Túr völgyön levonuló árvizet a Tiszából Tiszabecsnél és Tiszaujlak felett egészen Királyházáig a partokon mindenütt kiömlő Tisza árvíz is növelte, az árvíz megsemmisítette a múlt év hasonló viszonyai miatt rendkívül küzdelmes emberi munkásságnak megérett összes gyümölcseit. A fehérgyarmati járásban Tiszabecs községben teljesen összeomlott 39 lakóház és 38 melléképület, megrongálódott 53 lakóház és melléképület; a károsult egyének, illetve családok száma 92, — az épületekben okozott ösz- szes kár részletes összeírás és becslés szerint 30220 korona; emberéletben és állatokban kár nem volt. Ezenkívül Kölese, Sonkád, Fülesd községek napokig viz alatt állottak, úgy hogy e községeket a rendelkezésre álló államsegély összegből a járási főszolgabíró utján állandóan élelemmel kellett ellátni. A fehérgyarmati járásban az árviz milliókra menő kárt okozott, amennyiben a járás legnagyobb részét az árviz elöntötte, a vetéseket tönkre tette. A szatmárnémeti-i járásban Berend községben a községi közerő már julius 10-én estétől Fésős mérnök vezetésével gátakat készített, julius 11-én a főszolgabíró a szatmárudvarii közerőt is kirendelte és katonai segédletet kért, mely az nap este megérkezett és a védekezés tovább folyt; julius 12-én délután érkezett Berend községbe egy szakasz utász s úgy a katonaság, mint közerővel a védekezés este 11 óráig történt, amikor a viz az egész herendi határon áttört, a belterületet s a község határát elöntötte. Berend községben csak 7 udvar maradt árvízmentesen. Julius 13-áu a Szamos apadni kezdett s az árviz Szatmár- udvari község felé tartott, annak Berend felőli határát, kertjeit s több házát elöntötte, tovább terjedt a szentmártoni, kaaki határon s mintegy 7000 hold bevetett területet öntött el. Julius ll-én a Túr vize Mikolánál a védtöltéseket áttörte, a határnak mintegy 4000 holdját elöntötte, innen Szárazberek, Garbolc, Méhtelek községek felé vonult, topábbá Kis- és Nagydobos községek határait az árviz szintén elöntötte. Szatmárudvari és Berend községekben az árviz miatt a község lakosságát élelemmel szintén el kellett látni. Julius ll-én Adorján község határát a Túr vize szintén elöntötte. Berenden a csendőrség, gyalogság és egy utász szakasz rendkívüli s fáradhatatlan munkásságot fejtett ki, minek eredménye az, hogy emberéletben kár elő nem fordult. Julius ll-én, 15. és 16-án járási főszolgabíró a batizi községi közerőt is Berendre rendelte ki, hogy a kint levő viz lefolyását előmozdítsa, 16-án pedig munkásokkal csatornát ásatott, hogy a viz az időközben leapadt Szamos folyóba visszamehessen. A csengeri járásban az árviz julius ll-én Csenger, Vetés, Óvári, Komlódtótfalu, Számos- becs, Szamostatárfalu és Szamossályi községek hullámtereit elárasztotta s a bevetett területeken igen nagy kárt okozott. A nagybányai járás területén az árviz szintén julius 10-én hajnalban tört ki, mikor is az éjjeli felhőszakadás a hegyi patakokat kiárasztottta. Ezek az áradások Felső- és Alsó- fernezely, Láposbánya, Misztbánya, Misztmo- gyorós és Misztótfalu községek nagyrészét ugyanaznap, délután pedig a Lápos folyó a feketefalusi, hidegkúti, lénárdfalusi határok nagy részét, továbbá Kisbozinta és Mezőaranyos községeket elöntötte. Julius 12-én a Szamos folyó árvize Tománya, Mezőaranyos és Balotafalu községeket és a Farkaszaszó—er- dőszádai határokat, ez utóbbi nagyobb részét öntötte el. Julius 10-én Misztótfaluban 13-án reggelre pedig Mezőaranyoson volt a legnagyobb veszedelem, emberélet áldozatul nem esett, állatokban is a kár csekély, az utak, hidak azonban nagyobbrészben tönkre mentek, s azok rendbehozása végett az építészeti hivatal külön kiküldöttje intézkedett, A nagysomkuti járásban a Szamos folyó, a Lápos folyó és Berzó patak öntött ki. A Szamos folyó Gyökeres községben tett legnagyobb kárt, ahol mintegy 40 házat rombolt le, Gyökeres, Nagynyires, Szamoslukácsi, Dánfalu, Pribékfalu, Magosfalu, Kolczér községek határát elöntötte s ott a veteményekben nagy kárt okozott. A Szamos folyó Gyökeres község alatt hagyta el a medrét és az egész járáson végig haladt. Gyökeres község határában a Nagy bánya—zsibói vasúti vonalat és a th. utat elmosta s ott a közlekedés napokon keresztül szünetelt. Az erdődi járásban Erdőd községben julius 10-én reggel a Nagykároly—somkuti vasúti állomás Szakasz felé menő vasúti hidjánál az országút mentén két helyen tört be, három utczát elöntött, 8 lakóházat kilakoltatni kellett, emberéletben kár nem történt. Az erdődi járásban nagy kárt okozott a viz Krasznabéltek, Királydarócz, Ivácskó, Alsóhomoród, Szinfalu Szakasz és több községben. Az ayasujvárosi járásban az árviz julius 2-án és 16-án Avasujvárosban, Vámfalu, Avas- felsőfalu, Mózesfalu és Bikszádon tört ki. A járás területén a viczinális utak hídjait kivétel
