Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-05 / 1. szám

S Z A alkalmazottaknak a választói joggal összefüggő fegyelmi felelősségére, az e téren előfordul­ható kihágásokra vonatkozó, végül az uj tör­vény végrehajtásakor szükségesnek mutatkozó különféle jellegű rendelkezéseket. A i poliii eseményei. — A Szatmármegyei Közlöny tudósítójától. — A magyar országgyűlés képviselőháza az elmúlt évben kedden tartotta utolsó ülését. Az ülésen Lukács László miniszterelnök benyúj­totta a választójogi reformról szóló törvény­javaslatot, kérvén annak szétosztását és egy 40 tagból álló bizottság elé való utasítását. A törvényjavaslatot a Szatmármegyei Köz­löny mai számának vezető helyén ismertetjük. Beöthy László kereskedelmi miniszter az Adria tengerhajózási társasággal kötött szerződés beczikkelyezóséről nyújtott be törvényjavasla­tot. A múlt évi deczember 31-én megjelent az „Országos Törvénytár“ (Corpus Juris) 18-ik száma a következő tartalommal: LXIII. t cz. A háború esetére szóló kivételes intézkedé­sekről. LXIV. t.-cz. Az erőhatalom hatásáról a váltón, a kereskedelmi utalványon és a csekken alapuló jogokra. LXV. t.-ez. Az ál­lami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról. LXVL t.-cz. Az 1913. évi állami költségvetésről. LXVII. t.-cz. Kép­viselőházi őrség felállításáról. LXVIII. t -ez. A hadi szolgáltatásokról. LX1X. t.-cz. A lovak és járómüvek szolgáltatásáról. LXX. t.-cz. Az 1913. évre kiállítandó ujonezok megajánlásá­ról. LXXI t.-cz. A külkereskedelmi és külfor- galmi viszonyok ideiglenes rendezéséről. Községi ügyek. Változás Nagykároly város virilistáinak név­sorában. Nagykároly város képviselőtestületé­nek legtöbb adót fizető tagjai sorában az 1913. évre lényeges változás történt. A tör­vény által megkívánt adóösszeg fizetésének hiánya miatt a virilisek névsorából töröltettek : Fógel Kálmán, Grósz József, Dr. Melinda László, Mitrovits Elek, Patz Antal, Petz Já­nos, Pucser Károly, Rubletzky ígnácz és Weisz Sándor. Uj virilisek lettek: Bródy Mi­hály, Dr. Blum József, Csipkés Károly, Gábor ^rmin, Rácz Demeter, Róth Lipót, Sternberg Dénes, Sternberg Jenő, Serly Gusztáv. Nagykároly város parlamentje, Nagykároly város képviselőtestülete ma délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A gyűlésen meg­állapítják a virilisták Í913. évi névjegyzékét Azután ijedten vette észre, hogy ez a nő a színpadi lámpák vakító fényében elvesztette önmagát s alkalmatlan lett az életre. Az arcza mindennap más volt, a hangját ezerféleképen tudta változtatni. A szeme, az ajka, minden porczikája hazudott. Csert az őrültség környé-' kezte. Ezek 'a gondolatok most kába zavarban vágtattak át az agyvelőjén. Egyszerre hidegen és határozottan felállott s a keze ökölbe szo­rult. — Bizonyosságot kell teremtenem, gon­dolta magában. Meg kell mentenem az élet­nek, az életem árán is. Nem tudta befejezni a gondolatát, mert a szomszéd szobában léptek hallatszottak. A felesége volt. Sietve meggyujtotta a lámpát és üsszeborzongott mikor a férjét megpillan­totta. — Te vagy az? O, te szomorú, csúnya ember. Nem untad meg a várakozást? Aztán sokáig mereven bámult rá. — Mit nézel ? — kérdezte Cser.-- Az arezodat, a te sápadt, érdekes alakodat. Ne mozdulj. Olyan nemes vagy eb­ben a pózban. Hajsd kissé előre a fejedet. . . Cseren egyszerre a hideg szaladt át. Eszébe jutott, egyszer azt mondta a felesége szeretné, ha előtte halna meg, mert rajta akarja megtanulni a színpadi halált. Ezen ak­kor mind a ketten nevettek. Most azonban agyába nyilait a gyilkos tréfa. T MARMEGYEI KÖZLŐI és a tanács bemutatja a gör. kath. rutén püs­pökség székhelye tárgyában a kormányhoz intézendő feliratát. Uj segédjegyzöi állások. A csomaközi és a nyirvasváiri körjegyzőségekben egy-egy se­gédjegyzői állás lett rendszeresítve. Az előbbire január 29. az utóbbira január 15. napjáig lehet a pályázatokat beadni. Az uj gör. kath. magyar püspökség. — Nagykároly város felirata. — A Szatmármegyei Közlöny jelentette, hogy a városi tanács elhatározta, miszerint az uj gör. kath. magyar püspökség székhelyének Nagykárolyban leendő elhelyezése iránt, felír a kultuszminiszterhez. A felirat, — mely a ma tartandó városi közgyűlésen lesz a képviselő- testület előtt ismertetve — a következő: Nagykároly r. t. város közönsége mély tisztelettel kéri Nagyméltóságodat, hogy a görög katholikus magyar püspökség szék­helyének Nagykároly városban leendő el­helyezése czéljából Nagykároly város közön­ségével a tárgyalást megindítani s annak be­fejezése után a püspöki székhelynek Nagyká­roly városban leendő elhelyezése iránt leg­felsőbb helyen előterjesztést tenni kegyesen méltóztassék. Lsgyen szabad Nagyméltóságod előtt röviden előadni azon indokokat, amelyek a felállított uj görög katholikus magyar püspök­ség székhelyének Nagykároly városban leendő elhelyezését kívánatossá, sőt magyar nemzeti szempontból szükségessé teszik. Hajdudorog község, amely a püspökség székhelyének elhelyezésénél elsősorban jöhet j szóba, teljességgel nélkülözi azokat az intéz- ! ményeket s azt a társadalmi kört, amely nél­kül az uj püspökség működése megbénittatik s magasztos hivatásának teljesítése akadályoz- tatik, vagy legalább is nagy mértékben meg- nehezittetik. Bármily tiszteletreméltó okok szóljanak is tehát az uj görög katholikus püs­pökségnek Hajdudorog községben leendő el­helyezése mellett: meg kell állapítani, hogy Hajdudorog község nem alkalmas püspöki székhelynek. Debreczen sz. kir. város — ahol mind­azok a kellékek és előfeltételek meglennné- nek, amelyek az uj görög katholikus magyar püspökség magasztos hivatásának eredményes teljesítésére szükségesek — nem óhajtja az uj görög katholikus magyar püspökség szék­helyének Debreczenben leendő elhelyezését. Hasonlóképen Nyíregyháza r. t. városban is — amelynél Nagykároly város sok tekintetben előnyösebb püspöki székhelyül kínálkozik — — Min gondolkozol ? — gyóntatta tovább az asszony. Rólad. Próbára akarlak tenni. Látni aka- ! rom, szeretsz-e még? Egy áldozatot kérek tő- I led. Ne kérdezd miért. . . egyszer talán úgyis I megmondom. ... A ruhádat akarom, amely- ! ben utoljára léptél fel. Add ide nekem, aján­dékozz meg vele. A asszony némán nézett rá. Azután szó nélkül bement a másik szobába s kivette a szekrényből azt a csipkés könnyűséget, amelyet a férjétől kapott — Tessék. Cser tántorgott az örömtől, Magához szo­rította a feleségét és este korán feküdtek le. Több hónap múlt el, Cser tüzrevetette a ruhát, az asszony azonban mindig sápadtabb és szótlanabb lett. A teste sorvadt, szeme be­esett. Fáradtan, álmosan tettek-vettek egész nap s kegyetlen éles szemekkel figyelték egy­mást A férfinak borzasztó perczei voltak. Gyűlölni kezdte az embereket, gyűlölte a kö- ; zönséget és föltékeny lett reá. Gyűlölt mindenkit : ha elgondolta, hogy azelőtt éhes diákok, kövér disznókereskedők tekintete mászott az asszony testén, mint valami falánk, mérges pók. Egyszer éjjel, mikor az asszony mozdu­latlanul. lélegzettelenül feküdt, hogy azt higyje hogy alszik, feléje hajolt. A szemei nyíltan, ragyogva meredtek a sötétbe, s mikor észre vette őt, ijedten hunyta be. A borzasztó pilla­nat, a leszámolás percze azonban még nem érkezett meg. Y nem találkozik osztatlan tetszéssel az uj gö­rög katholikus püspökség székhelyének oda való helyezése. Kétségtelen pedig, hogy az uj gör. ka­tholikus magyar püspökség létesítésének is czélját képező magasztos hivatásának csak úgy és ott lesz képes eredményesen megfe­lelni, ha és ahol a székhelyet képező város lakosságának s társadalmának minden egyes tagja a magasztos czél iránt lelkesedik, az eszme megvalósítását személyesítő püspököt az osztatlan szeretet melegségével veszi körül s a püspököt nemes czéljai megvalósításában felekezeti külömbség nélkül, színtiszta magyar érzelmű lelkesedéssel társadalmi utón is tá­mogatja. Nagykároly városban — felekezeti és társadalmi külömbség nélkül — tárt karokkal várja mindenki a nemes hivatásu püspökség felállítását s nemzeti missziójában az egész város és környéke osztatlan lelkesedéssel tá­mogatná. A város erősen nemzeti: a régebben „görög katholikus orosznak“ nevezett egyháza büszkén nevezi magát „görög katholikus ma­gyar“ egyháznak; hét évig küzdött, mig a nagyváradi görög katholikus egyházmegyéből a munkácsi görög katholikus egyházmegyébe átkebelezték. Hét évig papjok nem volt, temp­lomuk be volt zárva, mig az átkebelezés nem sikerült. Nagykároly város mindazokkal a kellé­kekkel bir s mindazok az intézményei megvan­nak, amelyek az uj görög katholikus magyar püspökség nemzeti missziójának eredményes betöltéséhez szükségesek s amelyek a görög katholikus magyar püspököt magasztos hiva­tása teljesítésében támogathatják. Van egységes s erős érzelmű társadalma a magyarság legveszélyeztetettebb részének liatármesgyéjén ; megyeszékhelye annak a vár­megyének, ahol a legtöbb hive van az uj püspökségnek; központjában fekszik az uj püspökség területének vasúti fővonal mellett s viczinális vonatokkal teljesen össze van kötve az uj püspökség területének minden részével. Yan a városban — a kegyestanitórendiek vezetése alatt álló — városi római katholikus főgimnázium teljesen uj modern konviktussal, állami polgári fin- és leányiskola. Az 1913—14. tanévben megnyíló 10 tantermes állami elemi iskolán s más hitelfelekezeti elemi iskolán kívül róm. katholikus elemi fiú- és leányiskola a két görög katholikus egyháznak kiilön-külön elemi iskolája; kereskedelmi tanfolyama stb; irodalmi egyesületei, jótékony nőegylet által fentartott árvaháza, zene- és dalegyesülete, két kaszinója s négy kaszinó jellegű egylete. Az uj görög katholikus magyar püspök­ség fennhatósága alá tartozó két görög katho­likus egyház van a városban s mindeniknek külön — bár nem nagy — de díszes tem­ploma. A nemzeti törekvések határmesgyéjén Egy novemberi estén Cser fáradtan érke­zett haza birtokáról. Kocsin jött, sáros, piszkos volt, nyomban a szobájába ment, hogy meg­mosdjék és átöltözzék. Alig gyújtott világot, a felesége hangját hallotta az ajtón kívül. — Te vagy Gábor? Az asszony zavartan lépett be. — Mi baj ? kérdezte Cser. — Károlyka beteg. Köhög. Úgy látszik, ineghütötte magát. Cser rémülten ugrott fel. Rögtön orvosért telefonált. A három éves kis fiú piros arczczal homályos szemekkel feküdt a párnák között és már nem is volt eszmélténél. Az asszony leült az ágya mellé s ügyetlen kézzel simogatta a forró, sajgó fejecskét. Aztán felkelt, megigazí­totta nehéz, szőke haját és lábait keresztbe vetve várta az orvost. Az orvos megmérte a fiú lázát, megvizs­gálta, azután félrehivta Csert. — Difteritisz. . . El kell készülni a leg­rosszabbra. Egész éjjel fenn voltak és idegesen vir- rasztottak a betegágynál. A beteg nyugtalanul hánykolódott, fuldoklóit és éjfélkor már hörögni kezdett. Hajnalra meghalt. A hatalmas, atléta mellű férfi jajgatva rogyott az élettelen testre. A felesége föld- szinü arczczal nézte a halottat és a férjét. A ravatalt a másik szobában állították fel. A koporsót teleszórták kései rózsákkal, halvány szagos virágokkal. Szótlanul álltak mindketten s egy pillanatig sem mentek el a ravataltól.

Next

/
Thumbnails
Contents