Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-26 / 4. szám

M A \< M !•; G V I K 0. Z L 0 N V A ben Ítélkező bíróságok s azok eljárása tárgyá­ban. Megválasztották az országgyűlési képvi­selők választásáról szóló törvényjavaslat tár­gyalására kiküldött bizottságot. Aszatmármegyei képviselők közül a bizottságba Szentiványi Gyula lett beválasztva. A kormány pénteken elhatározta, hogy az adótörvények életbeléptetését erre az évre vég­legesen elhalasztja. Az adótörvény tehát 1913-ban semmiesetre sem lép életbe. Községi ügyek. „A magyar városi jog.“ A rendezett ta­nácsú városok polgármestereinek országos egyesülete — amely azóta a városok többi szerveivel egyesült — megbízta dr. Nagy Fe- renezet, Miskolcz város polgármesterét egy munka megírásával, amely a magyar városok ez idő szerint való jogviszonyait rendszeresen ismertesse. Szükségessé tette ezt a városok fejlesztéséről szóló 1912. LVIII. t.-cz. rendelke­zése, amely szerint a belügyminiszter köteles a törvény életbeléptétől számított két éven belül a képviselőház elé törvényjavaslatot ter­jeszteni a városok szervezetéről, közigazgatá­sáról és háztartásáról, úgyszintén a városi rendőrségek országos rendezéséről. Dr. Nagy Ferencz munkája: „A magyar városi jog“, most jelent meg. Négy részből áll és tartalma a következő: Az I. rész a következő czimeket tartal­mazza : 1. A magyar városok osztályozása és a városi jog forrásai, 2. A városok keletke­zése és átalakítása. 3. A városi hatóságról és a hatáskörről. 4. A városok területe és ennek változása. 5. A városi lakosság. 6. A városok jogai és teendői. Az állami s illetve törvény­hozási beavatkozás. 7. A városok szabályren­delet alkotási joga. 8. A thjf, város hatáskö­rének különös védelme a kormánnyal szem­ben. 9. A városok hivatalos nyelve. A II. rész. czimei: 1. A törvényhatósági bizottság és a képviselőtestület. 2. A virilisták és a névjegyzék. 3. A that. bizottság és a , képviselőtestület választott tagjai. Választójog és a választhatóság. A választás. 4. A that. bizottság, illetve képviselőtestület megalaku­lása és fölosztása. 5. A közgyűlés szervezete, egybehivása. 6. A közgyűlés lefolyása és a szavazás. 7. Érdekeltség a közgyűlésen. 8. Széksértés. 9. Indítványok. 10. A jegyzőköny­vek. 11. A közgyűlés határozatai és a jogor­voslás. 12. A közgyűlési tárgyak előkészítése. 13. Bizottságok és szakbizottságok. A III. rész a tisztviselői szervezetet s ál­talában a tisztviselői jogot fogja ismertetni nyugdíj, fegyelmi stb. jogokkal egyetemben. A IV. rész a háztartás, adóztatás stb. kérdését az útadót, közmunkát, kövezetvámot, helypénzt, az egyes külön községi adókat, a községi illetékeket tárgyalja. Pályázat állatorvosi állásra. Nagybánya vá­rosnál állatorvosi állásra van pályázat hirdetve. Kérvények február hó 14-ének déli 12 órájáig az ottani polgármesterhez adhatók be. A nagymajtényi segédjegyzöi állásra február hó 15-iki lejárattal pályázatot írtak ki. Akasztás. A nagyon kegyetlen embereknek a legfelsőbb magyar bíróság, a magyar ki­rályi Curia a múlt héten ismét juttatott egy kis csemegét. Jóváhagyta ugyanis a Curia valamelyik vidéki esküdtszéknek egy hitvesgyilkos felett hozott halálos íté­letét. Akik szeretik az állam segítségével végrehajtott gyilkosságokat, azok most reménykedve drukkolhatnak azért, hogy a Curia isten ments nem terjesztette-e ke­gyelemre a deliquenst. Akik pedig egy kissé liberálisabban nézik a dolgokat, azok ugyancsak reményüket helyezték a legfelsőbb magyar bíróságba, azért, hogy hátha fenntartja azt a gyakorlatot, amelyet néhány év óta folytat és amely az igaz­ságszolgáltatás eszközei közül lehetőleg kiküszöbölte a halálos Ítéletet. Végül pedig mi, akik a társadalmi élet jelenségeit figyeljük, szomorúan kons­tatálhatjuk azt, hogy jz akasztás kérdése egyszerre ismét az aktuálitások közé áll. Egyike a legtöbbet vitatott jogi- és tár­sadalmi kérdéseknek az akasztás. Akik jogi alapon tárgyalják ezeket a kérdéseket, azok azon íilozóíálnak, hogy van-e joga az allamnak hatósági segédlettel es fegy­veres asszistencziával ugyanazt a bűn­cselekményt elkövetni, amelyért az elitéit lakok És ezek rendszerint meg szokták állapítani, hogy az államnak ehhez igenis joga van. Azok azonban, akik a halálos ítélet végrehajtásának aktusában nemcsak jogi, hanem társadalmi intézkedést és je­lenséget is látnak, rendesen épen az el­lenkező következtetésre jutnak. Az államnak ezek szerint joga van olyan büntetések kirovására, amelyek va­lami olyantól fosztják meg az illető el­ítéltet, amit maga az állam biztosit pol­gárainak. Ezért jogos a szabadságvesztés és a pénzbüntetés. És ugyanebből a szem­pontból nem jogos a halálos Ítélet. A szabadságot és az anyagi jólét eszközeit az állam adja polgárainak, de az életet az állam legjobb esetben csak biztosítja rendelkezésére álló eszközeivel A halálos ítélettel elintézett bűncselekményt sem megbánni, sem az ítéletet reparálni eset­leg kiderülő tévedés esetén nem lehet. Az állam emberek alkotása és a bíróság munkája emberek összességének műkö­dése. Éz tehát épen úgy ki van téve az emberi tévedéseknek és azok következmé­nyeinek, mint egyes emberek tevékenysége. Nem szabad tehát az államnak oly eibiza- kodottmik lennie, hogy megmásíthatatlan, saját hatalmán kívül első körülmé­nyek folytán megváltozhatatlan Ítéleteket hozzon. Azzal is szokták védeni a halálos ítélet jogosságát, hogy példát mutat a go­nosztevőknek. Aki a társadalmi élet jelen­ségeit nyílt szemmel figyeli, az tudhatja és láthatja, hogy az akasztás, illetve a halálos ítéletek tömege mindig épen a gonosztettek szaporodását idézi elő. Okát ennek nem tudjuk és itt nem is keres­hetjük. Itt csak rámutathatunk erre a tényre és hangoztathatjuk a legfelsőbb magyar bíróság liberalismusába és józan­ságába vetett hitünket, amellyel reméljük, hogy a halálos Ítéletek sorozatát nem fog­ja újra megkezdeni. Szatmármegyei Közlöny. Előfizetési ára helyben 5 korona, vidékre 8 korona vélekedek én a czeremóniákról, a szertartás­sokról, de mikor kis unokahugom ragyogó ar- czát láttam, amint magasra emeli szőke fejét, éreztem, hogy igenis neki van igaza, ennek a 20 éves gyermeknek.. Mert az ifjúság öröme és boldogsága nem arra való, hogy rejteges­sék és ha az ő megdicsőülésének, asszonnyá válásának napján maga körül óhajtja látni jó embereit, hát igaza van. Orgonabugás, arany- palástos püspök szava, operaénekesek kara adja tucltul mindenkinek, hogy a kis Mari szeret és asszonya lesz. Ne gondolja, hogy gúnyolódom és ne csodálkozzék azon, ha többet, foglalkozom Mari esküvőjével, mint a magam székfoglaló­jával. 40 éves múltam, drága barátnőm és bát­ran beszámolhatok gondolataimról és érzése­imről, a bolondokról és képtelenekről is. Azon­felül meg maga boldog asszony és anya és igy meg fogja érteni amit mondok. Mig a kis Mari ott állt vőlegénye mellett és erős han­gon mondta el az eskü szavait, arra gondol­tam, hogy én . . . hogy nekem sohasem fogta igy a kezemet egy férfi ember. Az én kezemet megszorították bajtársi szolidaritással, igaz, benső becsüléssel, komoly barátsággal, de soha egv erős kéz nem remegett, mikor aztán ujja- imhoz ért. Az én szemembe sohasem nézett igy férfi, ahogy a kis szőke Marira nézett sze­relmes vőlegénye. Velem vagy vitatkoztak a férfiak, vagy alázatosan meghajtották a fejü­ket előttem. Pedig, drága Barátnőm, ón tudom, én érzem, hogy soha semmiféle asszony nem tudott volna úgy szeretni, mint én, ha akad a világon férfi, aki ezt a szerelmet kívánja, vágyva óhajtja. Csakhogy én ream soha sem nézett sze­relmes, vágyakozó szemmel férfi ember. Vol­tak barátaim, voltak ellenségeim, voltak bá- mulóűn, voltak irigyeim, de szeretőm nem volt soha. Egyetlenegy férfi arcz el nem halványo­dott, ha én rá néztem, soha férfi szemben ki nem gyuladt a vágy lángja, ha én mellette álltam. Eddig — milyen különös — nem is jutott eszembe ez. Nagyon elfoglalt a mun­kám, meg fiatalabb is voltam. Mert elhiszi-e kedves Barátnőm, hogy a szeretetre nekünk nagyobb szükségünk van, mint a 20 éves leá­nyoknak? Azoknak talán elég a maguk dia­dalmas, gőgös, szép ifjúsága. De később ? De most? nem nevetséges, hogy most kezdenek kínozni ezek a problémák, mikor már semmi­féle választ nem kaphatok reájuk? Hogy van az, hogy soha mellém férfi ember oda nem állt, hogy éa nem bírtam egy férfi lelkében minden helyet betölteni, miért nem tudtam fantáziájukat és vérüket felgyújtani? Nem vol­tam szép? De láttam nőket, kedvezőtlenebb külsővel, mint az enyém és hozzá még ostobák, kislelküek, alacsony gondolkozásnak voltak, mégis magukkal ragadták a férfit, kire tekin­tettük tévedt. Ne gondolja, hogy öntől várok ezekre a kínos kérdésekre feleletet. Ezek olyan kérdé­sek drágám, amelyekre nincs kérdés sehol. De maga impressióimat kéri tőlem. Azt kér­dezte, mit éreztem, mikor akadémiai székfog­lalómat elmondtam? Csupa banalitás. Nem érdemes beszélni róla. A Mari esküvője érde­kesebb gondolatokat váltott ki belőlem. Arra is gondoltam, hogy ezek a kínos kérdések nem is fognak nyugtot hagyni, míg az elmém elé újabb probléma nem vetődik, amelyért harczolhat, viaskodhat, küzdhet. Ad­dig mindig fog gyötörni, hogy miért nem akadt férfi, kinek én volnék a nő, a legfonto­sabb, a legdrágább ? Határozottan munkához kell látnom, mert ez a sok ostobaság megőr­jíti az idegeimet. Eddig nem volt velük ba­jom, rendben tartottam magamat. De már 40 éves múltam, vigyázni kell . . . Kár, hogy most nincs semmi dolgom, üres az agyam, üres a lelkem. De azért ne vigasztaljon drágám, mert ezt most még nem bírom elviselni. Talán ké­sőbb 10 év múlva . . . lehet . . . akkor talán igen ... És most búcsút mondok magának, hogy felkeressem Mari fiatalasszonyi iakását és mig az ifjú pár a násznéppel mulat, tele­szórom piros rózsákkal a szobát. Odaadom nekik azokat a piros, meleg, szerelmes rózsá­kat, melyek engem illettek volna meg és ame­lyek soha-soha sem jutottak elhozzám. Zsófia. I A ,Bikszádi‘ Gyógy-ásványviz vegyi alkatrészeinél fogva a legjelesebb. Gyógyhatása felülmúlja a hasonösszetételü külföldi ásványvizeket. Hurutos bántalmaknál páratlan. Az idei termésű sa­vanyú borral vegyitve kellemes ital. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra küld a „BIKSZÁDI“ GYÓGYFÜRDŐ IGAZGATÓSÁGA.

Next

/
Thumbnails
Contents