Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-26 / 4. szám
M A \< M !•; G V I K 0. Z L 0 N V A ben Ítélkező bíróságok s azok eljárása tárgyában. Megválasztották az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságot. Aszatmármegyei képviselők közül a bizottságba Szentiványi Gyula lett beválasztva. A kormány pénteken elhatározta, hogy az adótörvények életbeléptetését erre az évre véglegesen elhalasztja. Az adótörvény tehát 1913-ban semmiesetre sem lép életbe. Községi ügyek. „A magyar városi jog.“ A rendezett tanácsú városok polgármestereinek országos egyesülete — amely azóta a városok többi szerveivel egyesült — megbízta dr. Nagy Fe- renezet, Miskolcz város polgármesterét egy munka megírásával, amely a magyar városok ez idő szerint való jogviszonyait rendszeresen ismertesse. Szükségessé tette ezt a városok fejlesztéséről szóló 1912. LVIII. t.-cz. rendelkezése, amely szerint a belügyminiszter köteles a törvény életbeléptétől számított két éven belül a képviselőház elé törvényjavaslatot terjeszteni a városok szervezetéről, közigazgatásáról és háztartásáról, úgyszintén a városi rendőrségek országos rendezéséről. Dr. Nagy Ferencz munkája: „A magyar városi jog“, most jelent meg. Négy részből áll és tartalma a következő: Az I. rész a következő czimeket tartalmazza : 1. A magyar városok osztályozása és a városi jog forrásai, 2. A városok keletkezése és átalakítása. 3. A városi hatóságról és a hatáskörről. 4. A városok területe és ennek változása. 5. A városi lakosság. 6. A városok jogai és teendői. Az állami s illetve törvényhozási beavatkozás. 7. A városok szabályrendelet alkotási joga. 8. A thjf, város hatáskörének különös védelme a kormánnyal szemben. 9. A városok hivatalos nyelve. A II. rész. czimei: 1. A törvényhatósági bizottság és a képviselőtestület. 2. A virilisták és a névjegyzék. 3. A that. bizottság és a , képviselőtestület választott tagjai. Választójog és a választhatóság. A választás. 4. A that. bizottság, illetve képviselőtestület megalakulása és fölosztása. 5. A közgyűlés szervezete, egybehivása. 6. A közgyűlés lefolyása és a szavazás. 7. Érdekeltség a közgyűlésen. 8. Széksértés. 9. Indítványok. 10. A jegyzőkönyvek. 11. A közgyűlés határozatai és a jogorvoslás. 12. A közgyűlési tárgyak előkészítése. 13. Bizottságok és szakbizottságok. A III. rész a tisztviselői szervezetet s általában a tisztviselői jogot fogja ismertetni nyugdíj, fegyelmi stb. jogokkal egyetemben. A IV. rész a háztartás, adóztatás stb. kérdését az útadót, közmunkát, kövezetvámot, helypénzt, az egyes külön községi adókat, a községi illetékeket tárgyalja. Pályázat állatorvosi állásra. Nagybánya városnál állatorvosi állásra van pályázat hirdetve. Kérvények február hó 14-ének déli 12 órájáig az ottani polgármesterhez adhatók be. A nagymajtényi segédjegyzöi állásra február hó 15-iki lejárattal pályázatot írtak ki. Akasztás. A nagyon kegyetlen embereknek a legfelsőbb magyar bíróság, a magyar királyi Curia a múlt héten ismét juttatott egy kis csemegét. Jóváhagyta ugyanis a Curia valamelyik vidéki esküdtszéknek egy hitvesgyilkos felett hozott halálos ítéletét. Akik szeretik az állam segítségével végrehajtott gyilkosságokat, azok most reménykedve drukkolhatnak azért, hogy a Curia isten ments nem terjesztette-e kegyelemre a deliquenst. Akik pedig egy kissé liberálisabban nézik a dolgokat, azok ugyancsak reményüket helyezték a legfelsőbb magyar bíróságba, azért, hogy hátha fenntartja azt a gyakorlatot, amelyet néhány év óta folytat és amely az igazságszolgáltatás eszközei közül lehetőleg kiküszöbölte a halálos Ítéletet. Végül pedig mi, akik a társadalmi élet jelenségeit figyeljük, szomorúan konstatálhatjuk azt, hogy jz akasztás kérdése egyszerre ismét az aktuálitások közé áll. Egyike a legtöbbet vitatott jogi- és társadalmi kérdéseknek az akasztás. Akik jogi alapon tárgyalják ezeket a kérdéseket, azok azon íilozóíálnak, hogy van-e joga az allamnak hatósági segédlettel es fegyveres asszistencziával ugyanazt a bűncselekményt elkövetni, amelyért az elitéit lakok És ezek rendszerint meg szokták állapítani, hogy az államnak ehhez igenis joga van. Azok azonban, akik a halálos ítélet végrehajtásának aktusában nemcsak jogi, hanem társadalmi intézkedést és jelenséget is látnak, rendesen épen az ellenkező következtetésre jutnak. Az államnak ezek szerint joga van olyan büntetések kirovására, amelyek valami olyantól fosztják meg az illető elítéltet, amit maga az állam biztosit polgárainak. Ezért jogos a szabadságvesztés és a pénzbüntetés. És ugyanebből a szempontból nem jogos a halálos Ítélet. A szabadságot és az anyagi jólét eszközeit az állam adja polgárainak, de az életet az állam legjobb esetben csak biztosítja rendelkezésére álló eszközeivel A halálos ítélettel elintézett bűncselekményt sem megbánni, sem az ítéletet reparálni esetleg kiderülő tévedés esetén nem lehet. Az állam emberek alkotása és a bíróság munkája emberek összességének működése. Éz tehát épen úgy ki van téve az emberi tévedéseknek és azok következményeinek, mint egyes emberek tevékenysége. Nem szabad tehát az államnak oly eibiza- kodottmik lennie, hogy megmásíthatatlan, saját hatalmán kívül első körülmények folytán megváltozhatatlan Ítéleteket hozzon. Azzal is szokták védeni a halálos ítélet jogosságát, hogy példát mutat a gonosztevőknek. Aki a társadalmi élet jelenségeit nyílt szemmel figyeli, az tudhatja és láthatja, hogy az akasztás, illetve a halálos ítéletek tömege mindig épen a gonosztettek szaporodását idézi elő. Okát ennek nem tudjuk és itt nem is kereshetjük. Itt csak rámutathatunk erre a tényre és hangoztathatjuk a legfelsőbb magyar bíróság liberalismusába és józanságába vetett hitünket, amellyel reméljük, hogy a halálos Ítéletek sorozatát nem fogja újra megkezdeni. Szatmármegyei Közlöny. Előfizetési ára helyben 5 korona, vidékre 8 korona vélekedek én a czeremóniákról, a szertartássokról, de mikor kis unokahugom ragyogó ar- czát láttam, amint magasra emeli szőke fejét, éreztem, hogy igenis neki van igaza, ennek a 20 éves gyermeknek.. Mert az ifjúság öröme és boldogsága nem arra való, hogy rejtegessék és ha az ő megdicsőülésének, asszonnyá válásának napján maga körül óhajtja látni jó embereit, hát igaza van. Orgonabugás, arany- palástos püspök szava, operaénekesek kara adja tucltul mindenkinek, hogy a kis Mari szeret és asszonya lesz. Ne gondolja, hogy gúnyolódom és ne csodálkozzék azon, ha többet, foglalkozom Mari esküvőjével, mint a magam székfoglalójával. 40 éves múltam, drága barátnőm és bátran beszámolhatok gondolataimról és érzéseimről, a bolondokról és képtelenekről is. Azonfelül meg maga boldog asszony és anya és igy meg fogja érteni amit mondok. Mig a kis Mari ott állt vőlegénye mellett és erős hangon mondta el az eskü szavait, arra gondoltam, hogy én . . . hogy nekem sohasem fogta igy a kezemet egy férfi ember. Az én kezemet megszorították bajtársi szolidaritással, igaz, benső becsüléssel, komoly barátsággal, de soha egv erős kéz nem remegett, mikor aztán ujja- imhoz ért. Az én szemembe sohasem nézett igy férfi, ahogy a kis szőke Marira nézett szerelmes vőlegénye. Velem vagy vitatkoztak a férfiak, vagy alázatosan meghajtották a fejüket előttem. Pedig, drága Barátnőm, ón tudom, én érzem, hogy soha semmiféle asszony nem tudott volna úgy szeretni, mint én, ha akad a világon férfi, aki ezt a szerelmet kívánja, vágyva óhajtja. Csakhogy én ream soha sem nézett szerelmes, vágyakozó szemmel férfi ember. Voltak barátaim, voltak ellenségeim, voltak bá- mulóűn, voltak irigyeim, de szeretőm nem volt soha. Egyetlenegy férfi arcz el nem halványodott, ha én rá néztem, soha férfi szemben ki nem gyuladt a vágy lángja, ha én mellette álltam. Eddig — milyen különös — nem is jutott eszembe ez. Nagyon elfoglalt a munkám, meg fiatalabb is voltam. Mert elhiszi-e kedves Barátnőm, hogy a szeretetre nekünk nagyobb szükségünk van, mint a 20 éves leányoknak? Azoknak talán elég a maguk diadalmas, gőgös, szép ifjúsága. De később ? De most? nem nevetséges, hogy most kezdenek kínozni ezek a problémák, mikor már semmiféle választ nem kaphatok reájuk? Hogy van az, hogy soha mellém férfi ember oda nem állt, hogy éa nem bírtam egy férfi lelkében minden helyet betölteni, miért nem tudtam fantáziájukat és vérüket felgyújtani? Nem voltam szép? De láttam nőket, kedvezőtlenebb külsővel, mint az enyém és hozzá még ostobák, kislelküek, alacsony gondolkozásnak voltak, mégis magukkal ragadták a férfit, kire tekintettük tévedt. Ne gondolja, hogy öntől várok ezekre a kínos kérdésekre feleletet. Ezek olyan kérdések drágám, amelyekre nincs kérdés sehol. De maga impressióimat kéri tőlem. Azt kérdezte, mit éreztem, mikor akadémiai székfoglalómat elmondtam? Csupa banalitás. Nem érdemes beszélni róla. A Mari esküvője érdekesebb gondolatokat váltott ki belőlem. Arra is gondoltam, hogy ezek a kínos kérdések nem is fognak nyugtot hagyni, míg az elmém elé újabb probléma nem vetődik, amelyért harczolhat, viaskodhat, küzdhet. Addig mindig fog gyötörni, hogy miért nem akadt férfi, kinek én volnék a nő, a legfontosabb, a legdrágább ? Határozottan munkához kell látnom, mert ez a sok ostobaság megőrjíti az idegeimet. Eddig nem volt velük bajom, rendben tartottam magamat. De már 40 éves múltam, vigyázni kell . . . Kár, hogy most nincs semmi dolgom, üres az agyam, üres a lelkem. De azért ne vigasztaljon drágám, mert ezt most még nem bírom elviselni. Talán később 10 év múlva . . . lehet . . . akkor talán igen ... És most búcsút mondok magának, hogy felkeressem Mari fiatalasszonyi iakását és mig az ifjú pár a násznéppel mulat, teleszórom piros rózsákkal a szobát. Odaadom nekik azokat a piros, meleg, szerelmes rózsákat, melyek engem illettek volna meg és amelyek soha-soha sem jutottak elhozzám. Zsófia. I A ,Bikszádi‘ Gyógy-ásványviz vegyi alkatrészeinél fogva a legjelesebb. Gyógyhatása felülmúlja a hasonösszetételü külföldi ásványvizeket. Hurutos bántalmaknál páratlan. Az idei termésű savanyú borral vegyitve kellemes ital. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra küld a „BIKSZÁDI“ GYÓGYFÜRDŐ IGAZGATÓSÁGA.
