Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-15 / 24. szám
1 SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY tattak. Betakarításukhoz az utóbbi száraz idő igen kedvezett. A szőlőtermés igen jónak ígérkezik, gyümölcs azonban körtét és diót kivéve, igen gyenge. Az almában a rügyfuró bogár igen nagy kárt okozott. Május hóban köztenyésztésre kiosztatott: 7 magyar és 11 pirostarka tenyész bika 9720 K továbbá 10 tenyész kan ___________1300 K Össz esen. 11020 K árban, a szokásos 20 százalék állami kedvezmények és kamatmentes hitel mellett. Állatbiztosító szövetkezet alakult Felsőbánya városában. A vármegyei tiszti orvos jelentésében visszatér a már élőszóval bejelentett s május hó elején Nagypalád községben előfordult három hólyagos himlő megbetegedés esetére. A főorvos bejelenti, hogy a legutóbbi ülést követő napon a járási főszolgabíróval, a járásorvossal s az illetékes körorvossal a helyszínére utazott, s ott a lehető legszigorúbb óvintézkedések azonnali életbeléptetése iránt intézkedett. A legfőbb óvintézkedés — az elkütönités — keresztülvitelének biztosítására megfelelő számú csendőrből álló különítmény kirendeltetett, azonkívül a körorvos 2-od naponként, a járásorvos hetenként kétszer szállott ki a fertőzött községbe. Elrendelte továbbá az egész lakosság kényszeroltását, s ez azonnal végre is lett hajtva, s a lehetőség szerint az egész község köriilzárása is. Nem is történt több megbetegedés Nagypaládon, hanem egy czigánykaraván tagjai közt ütött ki a betegség Kispaládon, kik azonban előzőleg, még az első esetek fellépte előtt megfordultak Nagypaládon s ott fertőzve lettek, közbe azonban Botpaládon is megfordultak. Épen ezért Bot és Kispalád községek lakossága is belett oltva himlőnyirokkal, aczigány karaván pedig a nagypaládi járvány kórházba intern áltatott s erős csendőri őrizet alá helyeztetett. Most már a betegség lokalizáltnak tekinthető. Összesen megbetegedett 9, ebből 1 meghalt, 5 meggyógyult s 3 még járványkórházba ápoltatik. A meggyógyultak csak miután hám lásuk befejeződött, s 2 napon át lysoformos fürdőbe tisztálkodtak, s úgy ruhájuk mint egész lakásuk gép segélyével fertőtlenittetett, de meg ez alatt a falu egész népén az oltások is megfogantak, csak ezek után bocsáj- tattak ismét szabadjára. A belügyminiszter az összes intézkedéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint egyenes adóban befolyt 218,651 korona, 13,788 koronával kevesebb, mint a múlt év május havában, haddijban 933 korona, bélyeg- és jogilletékben 81,440 korona A bizottság foglalkozott a pénzügyigazgató bejelentése folytán Keresztény Lajos körjegyző fegyelmi vétségeivel, mely ügyben hozott határozatát lapunk hir rovatában közöljük. A kir. föáliatorvos jelenti, hogy a vármegye állategészségügye az elmúlt hónapban kedvezőtlen volt, a lépfene és sertésvész folyton terjed. A kir. ügyész jelentése szerint összesen letartóztatva volt 222, a hónap folyamán szabadon eresztetett 196, igy letartóztatva maradt 26 egyén. Áz ülés több kisebb jelentőségű ügy letárgyalásával 12 órakor véget ért, mely után a fegyelmi választmány tartotta meg ülését. Yérmegyei ügyek. Jóváhagyott szabályrendelet. A m. kir. földmivelésiigyi miniszter a vármegye állattenyésztési szabályrendeletét jóváhagyta. A szabályrendelet a vármegyei Hivatalos Lapban történt megjelenéstől számitott 30 nap múlva lép érvénybe. Nagy hátralék az útadóban. A pénteken tartott közigazgatási bizottsági ülésen a vármegye alispánja interpellálta a kir. pénzügyigazgatót, hogy az útadóban nagy hátralék van, melynek következménye az, hogy a sürgősebb úti beruházásokat és szükségleteket fedezni nem tudja. Az adóhivatalok jelentése szerint az útadóban körülbelül 250—300 ezer korona összeg befizetetlen, melynek behajtását vármegyei alispán felszólalásában szorgalmazta. A kir. pénzügyigazgató ezen hátralék erélyes behajtására a hatóságokat megfetelően utasítani fogja. A fegyelmi választmány f. hó 13-án Csaba Adorján főispán elnöklésével ülést tartott. Az ülésen két gör, kath. tanító, egy községi biró és egy körjegyző fegyelmi ügye került tárgyalás alá. A gör. kath. tanítók a magyar nyelv tanítása körül tapasztalt elégtelen eredmény miatt kerültek a választmány bírósága elé. Magyar János szaniszlói, valamint a balota- falui gör. kath. iskolák tanítói, kik közül az előbbi 20 K, az utóbbi 50 K pénzbüntetésre ítéltetett, mindketten az eljárási költségek megfizetésében is elmarasztaltattak. Müller János nagymadarászi községi biró a község előbbi jegyzőjének 185 K-át illetéktelenül kifizetett. Ä választmány a felebbezés elutasítása mellett nevezett biró ellen az anyagi felelősséget kimondotta. Székely Ernő jederi körjegyzőt az alispán 50 K pénzbírságra ítélte és a vagyoni felelősséget vele szemben kimondotta, mert kővár- garai jegyzősége idejében egy a község ellen indított pert az alispánhoz nem jelentette be A választmány a felebbezés elutasításával az alispán véghatározatát helybenhagyta. Ismét a helyiérdekű vasutak Már állandó rovatot is nyithatnánk ilyen czimen s leközölhetnénk sorjában azt a sok panaszt, amelyek úgy az egyesek, mint a hatóságok részéről a vármegye helyiérdekű vasutain tapasztalható állapotok elien irányulnak. Hát bizony debreczeni üzletvezetőség! Nincsen annyi tengercsillag az égen, mint a mennyi panasz van a kezelése alatt álló helyiérdekű vasutak ellen. Újabban a vármegye alispánja emelte fel szavát a közigazgatási bizottság pénteki ülésén s erélyesen szólalt fel különösen a Nagykároly—mátészalka—csapi, valamint a szatmár— mátészalkai vasút vonalon uralgó mizerábilis állapot ellen. A nevezett vasútvonalakon középkori, vénhedt, majdnem széteső kocsik vannak ma is forgalomban, melyek bevonása iránt a vasút intézősége intézkedni nem akar. A tengelyekre drótozott fabódék utaznak tovább addig, amig a vasúti humanizmusnak tetszik. A »ámíti Ulis. A mozgolódás már úgy látszik megkezdődött egyesek részéről, mint azt egyes helyi lapok közleményeiből látjuk. A pályázók, az önjelöltek, a rokonság, sógorság már szétosztották egymás között a vármegyei állásokat, a jelenlegi tisztikarból többeket már nyugdíjba tettek, munkaképeseket munkaképteleneknek nyilvánítottak, sőt egy pár már előre bejelentette elhalálozását, hogy a tisztujitás idejében útba ne merészeljenek lenni. Tudunk róla, hogy óhajt alispán, árvaszéki elnök, ülnök, főszolgabíró és szolgabiró akarni, de csak maradjanak meg az óhajtott akaratnál, ne terjeszkedjenek az óhajukkal tovább, mint a mennyit elérni szellemi tudásuk megenged. A jelenlegi tisztikaron nagy változást ejteni semmi ok sincs, annak megítélése pedig, hogy egyik vagy másik tisztviselő tudás vagy szorgalom hiánya miatt fiatalabb munkaerővel kicseréltessék, nem az önjelöltek elbírálása alá utaltatott; bízzák ezt az illetékes tényezőkre, a vármegye intéző egyéniségeire. Egyes helyi lapoknak azon híradásai, hogy Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök és Gellért Endre árvaszéki ülnök nyugdíjba készülnek menni, a valóságnak meg nem felelnek, sőt mind a két munkabíró tisztviselő pályázni fog a tisztujitás alkalmával, hogy elnyerjék ismét jelenlegi állásukat. Utczavonai megállapítás Közkutak létesítése Legeltetés az utczákon Nagykárolyban. Közvetlen tapasztalat folytán írunk mind a három dologról. Az utczavonalakat nálunk talán az ilyen czélból kiküldött bizottság szokta meg- állapitani, a városi mérnök javaslata alapján A bizottságot esetenként soha sem láttuk helyben az utcza vonalak, építkezések alkalmával a városi mérnök belátására és szemmértékére vannak bízva, kizárólag csak az utóbbira, mert nem egy helyen lehetetlen vonalak jönnek ki, az utczák csak a szemmér- tékből, de a szépészet és közegészségügy teljes figyelmen kívül hagyásával nem hogy szélesittetnének, de mindenütt szükebbre szo- rittatnak. — Reméljük, hogy az előre gondosan elkészített és a bizottság által is felülvizsgált tervek szerint még jobban elgörbíteti utczák harmad unokáink idejében kiegyenesednek. A közkutak elhelyezése szintén előrt megfontolva, a városi tisztiorvos és rendőr- hatóság bevonásával történt annak idején, még pedig úgy, hogy minden közkutat az utczák piszkos árkai mellé helyeztek, nyilván azért, hogy a kutak vize azonnal találjon lefolyást, de nem azért, hogy az árkok minden féle szenyvizének kútba lecsorgása elkerültes- sék. Talán hallott a városi tanács is a nálunk uralgó tífuszról; nem gondolja, hogy ez g pusztitóan ragályos betegség az előadott módon megfertőzött közkutaink vizéből ered? Siroliiv" Roche ” ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdőgyula dások. után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer a tüdővész ellen,
