Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-19 / 20. szám

SZ AT M ÁRME G Y E I KÖZLÖNY II léi politikai eseményei. — A Szatmármegyei Közlöny tudósítójától. — Lukács László miniszterelnök vasárnap Bécsben volt, kihallgatáson jelent meg a ki­rálynál. A miniszterelnök ő felségének előter­jesztést tett politikai dolgokról. A király Lukács előterjesztéseihez hozzájárult. Hétfőn Lukács előbb Justhtal, később Kossuth Ferenczczel folytatta a kiegyezésre vonatkozó tanácskozásokat. A tanácskozások befejezése után Justh Gyula elmondta az uj- ságróknak, hogy miről van szó. 1. Lukács kér egyéves provizóriumot 136 ezer főre felemelendő ujonczlétszámmal, ami mindenek előtt megszavazandó. 2. Ennek elintézése után tárgyalni kellene a végleges véderőjavaslatot. 3. Őszre maradna a választói reform tár­gyalása. 4. Az életbeléptetésre vonatkozólag junk­tim lenne a választói reform és a véderőreform életbeléptetése között. Kedden Lukács miniszterelnök Hazai honvédelmi miniszter társaságában megláto­gatták Justh Gyulát, akinél két óráig tanács­koztak. Miután a Justh-párt kiküldöttei, akik szintén Justhnál voltak, a miniszterelnök által bemutatott második választójogi tervezetet sem találták elfogadhatónak, és miután az idő rö­vidsége sem engedi meg, hogy minden rész­letkérdés már most alapos megvitatás tárgyává tétessék, ennélfogva a miniszterelnök annak a kijelentésével, hogy nem kivánja a maga ré­széről a megbeszéléseket ezzel végleg megsza- kitottnak tekinteni, figyelemmel a helyzet köve­telményére kénytelen javasolni, hogy a parla­menti tárgyalások újból felvétessenek és kérni fogja, hogy a véderőjavaslat a legközelebbi ülés napirendjére tűzessék. A szerdai nap politikai eseményeinek előterébe került Lukács miniszterelnök talál­kozása Polónyi Gézával. A tanácskozás három órán át tartott. A tárgyalások felölelték az előtérben álló kérdések egész komplexumát és Polónyi Géza kijelentette, hogy a tanácskozás lefolyása alapot nyújt arra a reményre, hogy a tárgyalásokat tovább fogják folytatni, daczára annak, hogy a véderőreform napirendre tűzetik. Polónyi ugyanis a Justh-párt mögött állandóan neheztelt a miért nem őt vonták be a kibon­takozás munkálataiba s miatt fokozott erővel dolgozott azon, hogy megnehezítse a minisz­terelnök helyzetét. Most, hogy Lukács vele is állotam én, mint egy kopott, szürke veréb... Persze ő teheti az ő ura gazdag. . . Tihamér: A tied meg szegény, csak mondd ki bátran. Jolán; Nos hát, igen. Szégyenlek már a barátnőim közé járni. Valamenynyi suhogó selyemben jár .............a jólét majd fe lveti őket. ... és ... és vérig sértő szána­lommal néznek végig az én egyszerű dísztelen posztó ruhámon. . . . Én. megelégeltem már ezt a nyomorúságot. Fiatal vagyok, Mondják, hogy szép is vagyok. . . Élni akarok! Tihamér: Jolán! Jolán: Téged persze meglep, ha kitör belőlem végre a keserűség. Tihamér: Figyelmeztettelek, mielőtt a feleségem lettél, hogy bele kell találnod magad a szerényebb viszonyok közé. Jolán: Lehet, nem emlékszem rá. Külön­ben is annyi sok mindent beszéltél akkor, hogy engem, tapasztalatlan leányt egészen elcsbitottál a csillogó frázisaiddal. Tihamér: 8zóval elcsavartam a fejét. Jolán: Igenis, elcsavartad, ha igy jobban tetszik. Olyan emberek, aki nem tudja tisztes­ségesen eltartani a feleségét, nem szabad megnősülnie. Tihamér: Tudtommal még nem szenved­tél hiányt semmiben. tárgyalást kezdett, többen azt hiszik, hogy megenyhült felfogással fog résztvenni a kibon­takozási tárgyalásokban. Lukács László miniszterelnök csütörtökön déli 12 órakor meglátogatta Andrássy Gyula grófot budai palotájában s hosszabb ideig ta­nácskozott vele. A képviselőház pénteken ülést tartott. Az ülésen napirendi vita volt a véderőjavaslatnak újbóli napirendre való kitűzése körül. A vitá­ban Apponyi Albert, Justh Gyula és Lukács László miniszterelnök vett részt. Justh ismét az obstrukczióval fenyegetőzött. Lukács miniszter- elnök szólalt fel ezután. Semmi sem bizonyítja — úgymond — a parlament beteges voltát, mint az, hogy a kormánynak s a többségnek kell munkát kifejtenie, hogy a parlament nor­mális munkásságot folytasson. Mindenesetre igen jellemző, de sajnálato­san jellemző tünet az, hogy a parlament egyik kisebbségi pártjának vezére kijelenti, hogy ab­ban az esetben, ha az ő kívánsága nem telje­sül, ők a legerősebb eszközökkel fogják a par­lament normális működését megakadályozni. Ehhez a kérdéshez most hozzászólani nem kíván. Hogy mi a felfogása az obstukczióról, annak már kifejezést adott máskor is. A Ház elfogadta az elnök javaslatát, hogy a véderőjavaslato kát a szombati ülés napirend­jére tüzek ki. A tegnapi, szombati ülés napirendje a következő volt: Az indítvány és interpellácziós könyv felolvasása és a véderőjavaslat. ii papot mise. A kis Konstantin már megint beszéltet magáról. Hetek óta unalmas polémia folyik egyes nagykárolyi lapokban. A polémia tárgya: a Ma­gyarországon lefysiteni szándékolt uj gör. kath. püspökség Sugalmazott ujságközlemények alap­ján a román esperes és hitközségének pár ve­zető embere torkolják le egymást, mert ezek az urak valószínűleg fogalomzavarban szen­vednek és összetévesztik a püspökséget a püs­pökfalattal, amiért már inkább érdemes harczolni. A helyi papirosháborunál azonban sokkal fontosabb — és veszedelmes — is, a szatmár­megyei oláh papok fészkelődése, amely lát­szólag szintén a tervbe vett uj gör. kath. püs­Jolán: Ami egy helyütt bőség, az másutt hiány lehet. Az emberek különfélék. Tihamér: Sőt ugyanazok az emberek is különfélék más-más időben. Vannak például, akiknek egy fél esztendő rettenetes nagy vál­tozásokat idéz elő. Jolán: És vannak emberek, akik örök életükben ugyanazok maradnak. Ezek közé tartozol te is és épen azért nincs reménysé­gem, hogy melletted valaha jobbsors várakozik reám. Tihamér: Nem külsőségekről beszélek hanem a belsőről. Én ma is az vagyok aki voltam. Annyit nyújthatok csak neked, amennyit tudok. Jolán: És ha ez kevés nekem? Tihamér: Akkor visszaadom a szabadsá­godat. Jolán: Más szóval elválunk. Tihamér: Nem akarok az utadban állani. Jolán: Örülök, hogy kimondtad végre. (Sebtében felveszi köpenyét és kalapját.) Isten önnel, uram. Az ügyvédem elintézi majd a többit. Tihamér: (fájdalmas mosolylyal): Isten önnel, asszonyom. pökség miatt van, valójában azonban az a czélja, hogy Magyarországon és a magyar állameszmén rúgjanak egyet. Az történt ugyanis, hogy a szamosujvári gör. kath. egyházmegyéhez tartozó szatmár- megyei gör. kath. papok gyűlést tartottak és az uj gör. kath. püspökség felállítása ellen emeltek óvást A gyűlés ily értelemben elfo­gadott egy tiltakozó iratot, amelyet Lukács Konstantin királydaróczi pópa szerkesztett. Ezt az iratot a gyűlés minden tagja aláírta és a napokban Rómába küldték. Az irat elején jelzik, hogy fájdalommal értesültek a magyar kormány törekvéséről, mely el akarja őket szakitani a szamosujvári egyházmegyétől, ahová IX. Pius egy bullájá­val kebelezte őket, midőn a Gyulafehérvár—fo- garasi érsekség és a hozzátartozó püspöksé­gek alapításához hozzájárult. Majd szóról- szóra ezeket Írják: „Ebben a bullában az egész klérus és az egész román nép egyrészt megjutalmazást láttunk és üdvözöltünk fensé­ges dinasztiánk részéről a polgári erényekért és különösen az uralkodó dinasztiához való ragaszkodásunkért, mert megmentettük a ve­szély idejében a rebellisek dühétől, mely detronizálta; másrészt a római apostoli szent­szék atyai gondoskodását láttuk; ebben csak egyes magyar politikusok intoleráns politikája gátolta őket, akik most kormányra jutva meg akarják semmisíteni mindazt, amit a román nép érdekében Róma és a román nép provi- dencziális fiai tettek. Sem vallási vagy erkölcsi érdek, sem egyházkormányzati szükség, sem történeti tra- diczió nem igazolja ezen püspökség alapítását. Ez az egész találmány csak a magyar sovi­niszta kormánynak politikai fondorkodása, mely a vallást és a katholikus egyházi intéz­ményeket akarja felhasználni a román nép nemzeti megsemmisítésére. Ezzel a cselekede­tével kompromittálja a magyar kormány a Rómával való unió magaszios eszméjét, meg­ingatja a román népnek az uralkodóházhoz való ragaszkodását, végtelen agitácziók ková­szát viszi a közéletbe. De mindent feláldoz politikai utópiájáért, a magyar nemzeti állam kiépítéséért, mely kárhoztatandó törekvésére nem átallja felhasználni a római szentszéket sem. Soha a szentszék nem adta beleegyezé­sét a megalázására és most hamis informá- cziók miatt az övék veszedelemben forog. Kérik tehát, hogy fogadja el a szent­szék ezen kormány fondorkodása ellen emelt tiltakozó szavukat, mely kormány csak a szentszék határozmányaiba vetett bizalmat akarja megingatni a népekben és legyen ke­gyes fenntartani és megvédni a Gyulafehér­vár—fogarasi érsekség integritását és függet­lenségét. A királydarócziak nyughatatlan vérii kis Konstantinja, úgy látszik, kevesli ezt a 3 napi államfogház büntetést, amit a legutóbb a szat­mári kir. törvényszék izgatás miatt rótt rá. A kitűnő izgatót ez a kurta 3 nap nem izgatja. Többre vágyik. Községi ügyek. A városi villamos-mü kibővítése. A Nagy­károly város villamos-müvének kibővítésére (2 drb, egyenként 400 lóerejü motor és a hozzá­való felszerelések szállítására) kiirt pályázat f. hó 14-én járt le. Összesen 8 ajánlat érkezett be, amelyek közül a végösszeget tekintve a Reök-gyáré a legolcsóbb. Az ajánlatokat átszá­mítás végett megküldték Hollós Lajos fővárosi mérnöknek, akit villamos ügyekben a város szakértőként szokott alkalmazni. Államsegély. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Géres községnek 4000, Krasznasán- dorfalunak 5000 korona államsegélyt engedé­lyezett mély furásu kutak építési költségeire. Jóváhagyott szabályrendelet. A m. kir. bel­ügyminiszter Nagykároly városnak a hirdetmé­nyek közzététele tárgyában alkotott szabály- rendeletét jóváhagyta. Modern ruhafestés bármily jjjjL M áitéllar Pál Modern és tartósplissézés ——^ divat szinre í I dj I dj GI I d I — és guowlérozás = NflGyKA^OLy, Széchenyi-utcza 43. szám. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents