Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-17 / 11. szám

SZATMÁR MEGYEI KÖZLÖNY Modern ruhafestés bármily ^ HáitálOr Pék I Modern és tartós plissézés ..~ divat szinre I I dj I aj CI f ű I w — és guoiviérozás n N^ GVKAf^OLV, Széchenyi-utcza 43. szám. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. pénzügyigazgatósági épület elhelyezése czéljaira, de természetesen döntés nem történt s a pénz­ügyminiszter részéről a várossal sem a kifo­gások, sem a várossal szemben támasztandó kívánságok nem közöltettek. A miniszteri kiküldöttel folytatott tárgya­lások eredménye alapján ismételten felterjesz­tés intéztetett a város részéről a pénzügymi­nisztériumhoz, amelyben kimutattatott, hogy egy egészen uj pénzügyigazgatósági épület lé­tesítése mibe kerül; s ha azt a város építené meg, mily összegű évi bér volna a kir. kincs­tár által fizetendő oly számítás mellett, hogy a beépítési tőke, adó s épület fenntartás költ­ségei fedezetet nyerjenek. — Kimutattatott itt az is, hogy az épületnek a kir. kincstár általi létesítése esetén az évi teher hasonlihatatlanul kevesebb lenne; felemlittetett, hogy Szatmáron 180,000 korona költséggel uj adóhivatali hely­ségnek, Miskolczon 800,000 korona költséggel uj pénzügyigazgatóságnak, Nyitrán stb. uj pénzügyigazgatósági épületének a kir. kincstár általi felépítése rendeltetett el a legújabb idők­ben. — A pénzügyminisztériumból ezen 1911. november hónapban felterjesztett — előter­jesztésre sem válaszoltak, sem pedig a kifo­gásokat s a várossal szemben támasztandó kí­vánságokat nem közölték. Gróf Károlyi Gyula és Károlyi Gyuláné grófnőnek a városra te­kintettel tett nagylelkű ajánlata — és ennek alapján megtartott városi értekezlet határozata alapján folyó év február 23-án ismét felter- jesztetés intéztetett a város részéről a pénz­ügyminiszterhez, amelyben a következő három ajánlat tétetett: 1. A jelenlegi pénzügyigazgatósági épü­let teljesen kijavittatik, zárt folyosóval el- láttatik s ezért csak az eddigi évi 4000 korona lakbér lesz fizetendő. — Amennyiben pedig még uj helységeket is kefi építeni a szükséges uj helyiségek ugyanazon telken felépittettnek s ezért a beépítendő tőke 5 °/o-a lesz évi bérül fizetendő. — Az évi bér ezek szerint a pénz­ügyigazgatóságnak teljesen kifogástalan elhe­lyezésért évi 6000—7200 koronára rúgna, mely összeg az országban levő pénzügyigazgatósá­gokért fizetett bér átlagán jóval alul marad. forró honfisziv dobogott, kinek nemzeti eszméi: az önálló hadsereg, magyar katonai vezényszó s a magyar viselet. A peleskei nótárius a Mária Terézia és II. József korabeli nemesség képviselője, amely ha nem is volt annyira el­maradt, mint a leírás nótáriusa, de azért sok hibában leledzett és midőn Gvadányiszemökbe vágja az igazságot, föllélegzik, öntudatra éb­redt, bizalom szállja meg lelkét s az elhanya­golt szellemi erők munkára serkennek. A pe­leskei nótáriusban a költő ezenkívül a falusi jegyzői kart mutaija be, melynek megteremtése és szervezése II. József legjelentősebb intéz­ménye és újítása. Az a hivatása, hogy a nép védője legyen a földesurral szemben az állam javára, közvetítő legyen a nemesség és job­bágyság között. Zajtay uram alakja és a jegy- zőség intézménye később egészen összefort s a könyv megjelenésének 100. évfordulóján a jegyzők országos egyesülete koszorút tett le a költő sírjára. Gvadányi Peleskei Nótáriusának hatása óriási volt, olvasták szerte-szét az or­szágban s az 1790. országgyűlésen az erős visszahatást az idegen nyelv szokások és öl­tözet ellen nagyban elősegítette. Gvadányi Peleskei Nótáriusáért buzogott, lelkesedett a nemzet s aztán elfelejtette . . . (Vége következik.) Köhögés. Egyike ama számos apró bajnak, amelyet eleinte nem szoktunk figyelemre méltatni. Hogy ez milyen helytelen eljá­rás, azt az orvosok és a betegek egyaránt bizonyíthatják, akik már kétségbe vonják a gyógyulás lehetőségét, noha a betegség csak könnyű köhögéssel kezdődött. Ha tüzeteseb­ben érdeklődünk egy ilyen szánalomra méltó emberfia iránt, a legtöbb esetben azt hallhatjuk, hogy aránylag rövid idővel ezelőtt még egészséges sőt viruló egészségű ember volt. Egyszer valahogyan meghűlt, köhögni kezdett s a köhögés makacsul tartotta magát. Az azelőtt egészséges étvágy meg­csökkent napról-napra, az erő hanyatlani kezdett, az arcz 2. Ha azonban a pénzügyminiszter ezen bér fizetését is sokallaná, a jelenlegi el­helyezésre szolgáló bérópület s az ahhoz tar­tozó telek teljesen ingyen a kir. kincstár te­lekkönyvi tulajdonába átbocsáttatik, azon kor­látozással, hogy az csak pénzügyigazgatóság elhelyezése czéljaira használható. — Ez esetben az épületnek megfelelő rendbehozatala s a szükséges kibővítése a kir. kincstár terhe lenne. 3. Ha azonban pénzügyminiszter ezen ajánlatot elfogadhatatlannak tartaná, az eset­ben a város kötelezettséget vállal arra nézve is, hogy az épületet saját költségén az 1. pont szerint rendbehozatja, a szükséges pótépitke- zéseket ugyancsak saját költségén foganato­sítja s az igy a m. kir. pénzügyigazgatóság el­helyezésére teljesen megfelelővé tett s a tel­jesen kifogástalan elhelyezést biztositó épületet s tartozékait örök időre teljesen ingyen bo­csátja a kir. kincstár rendezésére a pénzügyi­gazgatóság elhelyezése czéljaira. Ezen előterjesztésre sem érkezett válasz a pénzügyminisztertől, sem pedig még mindig nem közöltetett a várossal szemben támasztott kívánság. Az ügynek ebbon az állásában érkezett í vasárnap Nagykárolyba a pénzügyigazgatóság áthelyezéséről szóló hir. Nagykároly városának ez ügyben leg­újabban történt intézkedéseiről lapunk más helyén számolunk be. Ä halmi-bikszádi Yasut. Ä szilágysági Yasut reorganizálása. Egy valóságos kincstárt van hivatva hozzáférhetővé tenni a tervezett halmi-bikszádi vasút, amely a sötét Avas legsötétebb részén vezetne keresztül és belekapcsolná ezt az el­hagyott, eddig úgyszólván megközelíthetetlen helyet a kulturvilág zugó forgatagába. Negyvenezer hold eddig nem értékesít­hetett tölgyerdő hasznosítását, egy egész vidék jólétét és szellemi előrehaladását és Szatmár megyének a világkereskedelemben számottevő jelentőségét fogja elősegíteni ez a vasút. Ter­vezett vonalának mentén gazdag kőbányák, kincseket érő széntelepek vannak, évenként tízezrekre menő nemes gyümölcstermés megy tönkre, mert a fuvaron való szállítás a termé­szeti akadályok miatt e helyről valósággal lehetetlen. A vasúti vonal nagy jelentőségét Szatmár- vármegye közönsége már felismerte, midőn az építkezéshez 200.000 K hozzájárulást szavazott meg. A megszavazott összeg fedezetéül a me­gyei ingatlanforgalmi pótilleték jövedelmét jelölte ki. Ámde az ingatforgalmi pótilletékről szóló szabályrendeletet a belügyminiszter nem hagyta jóvá, a fedezeti alap megszűnt és ezért a vasút engedményese kérvényt adott be, az e hó 21-én, csütörtökön tartandó törvényható­sági közgyűléshez, amelyben a megszavazott 200.000 K hozzájárulás fedezésére megyei pót­adó kivetését kéri. A pótadó kivetése természetesen a közön­ség megterheltetésével járna, amit Ilosvay Ala­dár alispán elakart kerülni és ezért az ügy alapos tanulmányozása után a 200000 K va­súti hozzájárulásra zseniális ötletességgel egy olyan alapot talált, amely a vármegye közön­ségére egy fillér uj terhet sem ró. A csütörtöki közgyűlés elé az a javaslat előterjesztve a 200000 K a régebbi vármegyei sápadtabb lett s az orvos, akit végre mégis megkérdeztek, I megállapította a tüdőbajt, a mely kitörőben van, vagy ki is * tört már, s a melynek gyógyítása tudvalévőén sok nagy aka­dályba ütközik. A betegségnek ezt a szomorú lefolyását százszor és ezerszer hallhatjuk. S ha nem is von mindig maga után üyen nagyon szomorú következményeket, annyi bizonyos, hogy a hosszantartó köhögés ritkán marad elszi­getelten, hanem maga után vonja a légzőszervek legkülön­félébb megbetegedéseit. A népnek tehát akkor is mint sok más esetben, igaza van, a mikor gyanus köhögésről beszél. De a legnagyobb bizalmatlansággal kell néznünk a köhö­gést olyankor is, a mikor egészséges, robusztus embereknél mutatkozik, valósággal meg kell döbbennünk tőle, ha gyön­gébb, vagy éppen örökletesen terhelt embereknél vesszük adósságoknak konvertálása után a már eddig törlesztett tőkének ujrafelvételéből fedeztes­sék, amely körülmény kamatkülönbséget nem idéz elő. A tervezett vasút rendes nyomtávú lesz és ez a bikszádi fürdő forgalmát és világfürdői jellegét is hivatva van megteremteni, mert a mostani szatmár—bikszádi keskenyvágányu vasút személyszállításra minden tekintetben alkalmatlan. A bikszádi fürdő világfürdő mi­volta pedig Szatmármegyére nézve minden tekintetben csak előnyös lehet. A Nagykároly—zilahi h. é. vasút társaság legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésén kimon­dotta, hogy szükségesnek, tarja hogy a vasútnak fel- és alépítményei aként erősíthessenek meg, hogy azon az úgynevezett 5 A typusu nagyobb mozdonyok és 15 tonnás személyszállító kocsik akadálynélkül közlekedhessenek. Amennyiben pedig a megerősítés költségeinek 49%-át az államvasutakkal kötött szerződés értelmében a vasúttársaság köteles viselni, már most kije­lentette, hogy a ráeső költségeket elvállalja és megbízta az üzletvezetőséget, hogy az állam­vasutak igazgatóságával ilyen irányban a tár­gyalást indítsa meg és eljárásáról az igazga­tóságnak tegyen jelentést. Községi ügyek. A képviselőtestület közgyűlése. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete f. hó 24-én rend­kívüli közgyűlést tart. Menekülnek az orvosok Érendrédről, ahol a körorvosok rendszerint egy évig se tudják kibírni az ott tartózkodást. Legutóbb Dr. Herbst Samut választották meg érendrédi körorvosnak. Herbst most követte elődei példáját s alig pár hónapi működés után állásáról lemondott. Márcziusi felbuzdulások. A sajtószabadság ünnepe Nagykárolyban. A gondolat és sajtószabadság kivívásá­nak 64-ik évfordulóját ünnepelte pénteken a magyar nemzet. Kegyeletes megemlékezéssel szállt lelkünk vissza a múltba, a nemzeti moz­galmak e legbájosabb korszakába; csodálattal emlékeztünk meg újból a márcziusi ifjakról, újólag elolvastuk „Mit kíván a magyar nem­zet“ czimii proklamáczió tizenkét pontját és szomorúan állapítottuk meg, hogy a hatvan év előtti nemzeti követelményeink még ma sem váltak valóra. De ha őszinték akarunk lenni, szomorodott szívvel kell azt is konsta­tálnunk, hogy márczius tizenötödike a magyar polgárság szemében évről-évre vészit jelentő­ségéből. A magyar polgárság ma már nem tud annyira lelkesedni a nemzeti eszményekért, mint régebben. Megünnepli ugyan márczius tizenötödikét, meghallgatja az ünnepi dikczió- kat, elfogyasztja a társasvacsorán az obiigát pörköltöt és más hasonló jókat, de szive, lelke leggyakrabban hideg marad. Márczius Idusa helyében a Vörös május lépett. És vörös május emberei tudnak is lelkesedni, még pedig fanatikus hittel és szeretettel az ő eszményeik, a szocziálizmus világmegváltó eszményei iránt. Az ő szivük­ből sokkal nagyobb hévvel, sokkal elemen- tárisabb erővel tör ki a proletárizmus elkese­észre. Ezeknél csak a röktönös és czélszerü kezelés háríthatja el a később csaknem teljes biztossággal fölépülő tüdőbajt. Ha ezt a tényt mindenütt tudnák és figyelembe vennék, sok­kal kevesebb könnyet ejtenénk drága hozzátartozóink el­vesztéséért, akiket javakorban szakított el tőlünk a halál. Ha valamikor, úgy ebben az esetben igazán beválik az az igaz­ság, hogy könnyebb a betegséget megelőzni, mint meggyó­gyítani. És a megelőzés olyan könnyű lenne, ha a sok felkí­nált szer közül kitudnánk válogatni az igazit! Ezért kérdezze meg az orvosát, a ki bizonyára Sirolin „Röchet“ fog rendelni a melynek segítségével minden köhögés és kezdődő tüdőbaj a leggyorsabban és a legtartósabban gyógyítható. A gyógy­szertárban kérjen nyomatékosan : Sirolin „Röchet.“

Next

/
Thumbnails
Contents