Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-10 / 10. szám
SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY A Há itá Í Ar Pál d&fe Kézimunkák, glassé keztyük, IIQJlajCI I ul Sí Bútorok, szőnyegek tisztítása $ Gallérok gözmosása ® tükörfénynyel hófehérre T7AGyKAf^0Ly, Széchenyi-utcza 43. szám, a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. Budapesten. Erre szükség sincsen, mert a pénzügyigazgatóságról mostanában forgalomba került egyéb hírek sem fedik a tényeket. A pénzügyigazgatóság ügye egyébként röviden a következő: A pénzügyminiszter kifogásolta a nagykárolyi pénzügyigazgatóság mostani helységeit Nagykároly város tanácsa a kifogások megszüntetésére vonatkozólag két különböző javaslatot és megoldási tervet terjesztett fel a pénzügyminiszterhez, amely javaslatok eddig érdemileg még elintézve nincsenek. El arai iálMiája. Károlyi Béláné tragikus házassága. Egy magyar nö megrendítő tragédiája az amerikai törvényszék előtt. — Házasságának megsemmisítését kéri a bíróságtól. Megrendítő családi ügyet tárgyalt a napokban a newyorki törvényszéken Giegerich bíró, aki maga is úgy nyilatkozott, hogy huszonhárom éves gyakorlata alatt ennél szomorúbb eset még nem került eléje. Károlyi S. Anna kéri a biróságtól, hogy semmisítsék meg házasságát, amelyet ezelőtt tiz esztendővel kötött a Nagykárolyból kivándorolt Károlyi Bélával. Károlyiné, aki vonzó megjelenésű, har- mincz év körüli asszony, azon alapon kéri a házasság megsemmisítését, hogy férje a házasság idejen nem volt épelméjű; az esküvői szertartáskor, az ünnepélyes kijelentés után megszökött a templomból és csak három nap múlva tudták megtalálni, amely idő alatt egy elhagyott temetőben kóborolt. — Később Toledó- megint elhagyta a feleségét, aki csak öt év múlva fedezte fel a rochesteri (N. Y.) állami elmegyógyintézetben, ahol mint gyógyíthatatlan őrültet tartották. Két lába és egyik karja amputálva van, mert kóborlásai közben Buffaló mellett egy vonat elgázolta. Mikor Mrs. Károlyi megindította az eljárást a házasság megsemmisítése iránt, a biró- ság Max well Davidson ügyvédet bizta meg a férj érdekeinek képviseletével. Az ügyvéd egy- szerüen annak a kijelentésére szorítkozott, hogy Károlyi Béla 1906 julius 21. óta, amióta a ro- chesieri elmegyógyintézetben tartják, minden kétséget kizárólag gyógyíthatatlan őrült. Károlyiné a bíróság előtt tolmács segítségével értette meg magát, zokogva, sírva beszélte el házasságának megrázó történetét. 1901. január havában ment ki Magyarországból Amerikába s egyenesen Ashlandba (W. Va.) ment, ahol alkalmazást is kapott. Károlyi gyakori látogatója volt annak a bur- dosháznak, ahol lakott és nagy figyelmet tanúsított iránta. A háziaknál egy Ízben keresztelő volt és ő szerepelt mint keresztanya. A mulatságon a közös ismerősök igyekeztek rábeszélni, hogy menjen férjhez Károlyihoz s ő hajlott is a rábeszélésre, mert tudta, hogy Ká- rolvi szereti. Az esküvő nemsokára meg is történt. „Mialatt a násznép bent volt a templomban — folytatta a történet elbeszélését Károlyiné — férjem kirohant a templomból. Napokig kerestük mindenfelé s végre egy temetőben találtuk meg, ahol hol az egyik, hol a másik sirhalomra borult zokogva, azt állítva, hogy édesatyja nyugszik azok alatt. A valóságban pedig apja akkor még élt és csak a múlt tavasszal halt meg.“ Károlyiné hazavitte a férjét, aki mindig üldözési rohamokban szenvedett s meggyilkolással fenyegette a feleségét. Helyzetük annyira tarthatatlanná vált, hogy elköltöztek Ashland- ból Toledóba. Tizenkilenc* napig tartott, mig odaértek, mert az ut legnagyobb részét gyalog tették meg a sínek mellett haladva. Keserves zokogások között beszélte el azután az asszony, hogy miképpen találta meg férjét a rochesteri állami gyógyintézetben. A törvényszéki orvosszakértők, akik Károlyit megvizsgálták, egyértelmüleg úgy nyilatkoztak, hogy a férj nemcsak tehetetlen nyomorék testileg, de szellemileg is gyógyíthatatlan őrült. Minden valószínűség arra mutat, hogy a törvényszék érvénytelennek fogja kimondani a házasságot, s Károlyi Béláné évtizedes szenvedéseitől megszabadul. Egyház, iskola. Egyházi közgyűlés. A nagykárolyi róm. kath. hitközség f. hó 24-én d. e. fél 11 órakor a róm. kath. elemi fiúiskola nagytermében rendes évi közgyűlést tart. A szekulárizáczió előre vetett árnyékának lehet nevezni azt a körrendeletét, amelyet Geduly Henrik a tiszai ág. ev. egyházkerület püspöke intézett lelkészeihez. A nagykárolyi ág. ev. lelkészhez is megérkezett már a körrendelet, melyben többek közt utasítja őket arra, hogy a püspöki látogatások alkalmával minden pompát és díszt kerüljenek, a drága lakomákat mellőzzék és általában minden felesleges kiadást kerüljenek. Miután nem lehetetlen egy olyan alakulás, — mondja a püspök — mely minden államsegélyt megvon minden egyháztól, ennélfogva óhajtandó, hogy az egyházközségek évi 5—2 százalékát jövedelmünknek egy tartalékalap czéljára tegyék félre. Akik hiába várnak. Az ingyenes népoktatás törvénybe hozatalát annak idején mindenki szívesen látta, még azok a tanítók is, akik csip-csup járandóságaikat úgy házalták össze párbérekből, fajárandóságból, egyebekből, mert azt hitték, hogy a sok utánjárást végre megszünteti az idejében megérkező tandijkárpótlás j összege. A tanítók nagyrésze csalódott. Még ma is több száz kérvény fekszik a közoktatás- ügyi minisztériumban, amelyekben a tandíj- kárpótlás összegét kérik az amúgy is szűkös fizetésen tengődő tanítók. Egy nagykárolyi virilis püspök lesz. Aradról jelentik, hogy dr. Boros János lugosi gör. kath. prépostot lugosi püspökké fogják kinevezni. A püspökjelölt Nagykároly képviselő- testületének virilis tagja. Szinház. Érdekes reprizek. A régi jó idők ismerős alakjait láttuk viszont a múlt héten a Városi Szinház színpadán. Szép Heléna nyomában a Czigánybáró ment és A vasgyáros tiszteletre a Corneviliéi harangok kondultak meg. A Czigánybáró-ban N. Szelényi Ilonka és Csáki jutottak hálás szerephez, amelyet alaposan ki is aknáztak. Sikerükben osztozkodott Komáromi Gizi is. A vasgyáros Ernyei Jenő jutalom játékául került színre. A közönség két babérággal kedveskedett neki. Újdonság ezen a héten nem került színre. Az utolsó hót. Az „Északkeleti szinikerü- let“ csütörtökön fejezi be a nagykárolyi téli szezont. Bucsuelőadásul Az adjutáns kerül színre. Neményi társulata csak 1913. január hó 15-én jön újból vissza. Szentgyörgyi István Nagykárolyban, A pe- leskei nótárius ma esti előadásán a czimsze- repet — amint már jelentettük — Szentgyörgyi István, a kolozsvári Nemzeti Szinház tagja fogja játszani. Szentgyörgyi holnap a Czigány czim- szerepében is fellép. Szatmáron pénteken volt bemutatója a „ Judit“- nak. A darabnak nagy sikere volt. Előadás, rendezés, kosztümök, kiállítás kifogástalanok voltak. A czimszerepet Z. Hahnel Aranka adta művészettel, ambiczióval; festői megjelenése is hozzájárult a teljes sikerhez. Kiváló alakítást nyújtott Fehér Gyula, mint Holofernes. Kitűnő volt Czakó Miczi Mirza szerepében. Az utolsó hét műsora : Hétfő: Czigány, Szentgyörgyi fellépte. Kedd: Ártatlan Zsuzsi. Szerda: Adjutáns, Neményi Liliké jutalomjátéka. Csütörtök: Adjutáns, Csáki és Füzes Lenke jutalomjátéka, utosó előadás. AZ ÖREGEM is mindig azt mondta, hogy szeplők elűzésére, valamint finom, puha bőr és fehér teint elérésére és megóvására nincs jobb szappan, mint a világhírű „Steckenpferd“ Uliomtejszappan. Védjegye „Steckenpferd“, készíti Bergmann et Co. czég Tetschen ajE. — Kapható minden gyógyszertár-, drogéria-, illatszertár s minden e szakmába vágó üzletben. Darabja 80 fillér. — Hasonlóképpen csodálatosan beválik a Bergmann- féle „Manera“ liliomtejkrém fehér és finom női kezek megóvására, ennek tubusa 70 f-ért mindenütt kapható. 1 Sirolin" Roche” r biztos, hatású tartós köhögésnél, a légutak hurutainál, hörghurut és asthmánál. Influenza és tiidőgyuladások után a jóízű Sirolin "Roche - al való hosszabb kúra megvéd az összes . ártalmas következményektől., SIRO UN „Roche'oldólag és Jz fertő tlenító/eg fiat; elősegíti az, étvágyat és emésztést, i = Sziveskejék a.^ gyógy tárakban határozottan Sirolin ’Roche”-1 kérni. ==-
