Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-15 / 50. szám
Nagykároly, 1912. deczember 15. 50. szám XXXVUI. évfolyam SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Város és vidék. Az agráriusok ellenszenvének okát a városi fejlődéssel szemben abbeli aggódásukban kell keresnünk, hogy a városok felvirágzása a vidék lakosságának a városokba való tódulását fogja eredményezni. Ezért nézik rossz szemmel azt a városi szocziálpolitikát is mely a szegényebb osztályok sorsának javítására törekszik. Úgy gondolkodnak, hogy minél jobb sorsa van a szegény néposztálynak a városokban, annál nagyobb mértéket ölt a vidéknek a városokba való áramlása. Ennek következménye pedig a vidék elnéptelenedése. Ilyen körülmények között azután minden erélyes városi szocziálpolitika agrárius részről ellenállásra talál. És ez az ellenállás érezhető is valahányszor a város terveinek keresztülvitelénél az államra, illetve a kormányra és a parlamentre szorul. Kérdés most már, hogy az egészséges városi politika és a vidék elnéptelenedése között valóban oly szoros-e az okozati összefüggés, mint ahogy azt az agráriusok állítják? Kétségtelen, hogy az alsóbb néposztály kedvező helyzete csábit a városba való vándorlásra. És mégsem ebben található a bevándorlás oka, mert a lényege az, hogy mekkora emberkontingenst képes a város munkával és a megélhetés alapfeltételeivel ellátni. Ha egyszer munkáskézre többé szükség nincs, úgy a bevándorlásnak önmagától meg kell szűnnie. Meg kell szűnnie különösen ama szegényebb osztályok bevándorlásának, amelyeknek munkaerejét agrárius részről nélkülöznék. Az erős városi szocziálpolitikának és a szegényebb néposztályok helyzetén való orvoslásnak éppen az a határozott czélja, hogy a városi munkaszükségletet a város saját kebeléből fedezze, yidéki segítségre pedig ne szoruljon. A szegényebb néprétegek társadalmi és gazdasági helyzetének emelkedése pedig csökkenti a halálozások számát s következésképen önmagától gyarapítja a varos lak isságát. A kedvező gazdasági és társadalmi helyzet a halálozás csökkentésével és a munkaképesség növelésével a munkaerőt mennyiségileg és minőségileg gyarapítva odavezet, hogy a városi munkaszükségletet a város nagyrészét saját kebeléből fedezheti. Azért csupán nagyrészt, mert a társadalmi és gazdasági helyzet javulásának eredménye az lesz, hogy bizonyos durvább, alsóbbrendű munkát városi munkás nem fog végezni. A vidéknek a városba való tódulása azonban a minimumra fog csökkeni, így tehát a városi szocziálpolitika és a vidék néptelenedése között tényleg találunk összefüggést, ám azzal a különös esettel állunk szemben, midőn a látszólag ellentétes városi és agrárérdekek egymással megegyeztethetők. Természetesen, hogy mint mindenütt, úgy itt is lehet ellenvetést tenni. Például azt lehetne mondani, hogy az alsóbb néposztály helyzetének javítása csökkenti ugyan a halálozás arányszámát, de csökkenti a szükségletének számát is, továbbá, hogy ez a gazdasági és társadalmi emelkedés növeli ugyan a munkák épségét, de csökkenti a munkakedvet. Nem tagadjuk, hogy az ilyen és hasonló érveket figyelembe kell venni. Nem is czélunk ezt a nagy és bonyodalm kérdést, nehány sorral elintézni. Csupán arra a körülményekre akarunk utalni, hogy az egészséges városi szocziálpolitika, amelyet agrárius részről teljesen egyoldalúan a vidék elnéptelenedésének okául tekintenek, közvetve bár, de éppen az ellenkező czélt szolgálja. Ennek a kérdésnek közelebbi megvizsgálása különben nagyon kívánatos. Feladata lenne ez nemcsak a tudományos köröknek, hanem elsősorban a városi statisztikai hivataloknak, melyek a városok gazdasági és szocziális helyzete és a vidékről való bevándorlás közötti kapcsolatot hitelesen megállapíthatnák. Ezen az alapon vonhatók le csak a végső következtetések és ezen az alapon állapítható meg a városokban czéltu- datos és energikus szocziálpolitikai programúi. II Mi pfflÉbHílf i. — A Szatmármegyei Közlöny tudósítóiától. — A képviselőház hétfőn letárgyalta és elfogadta a földmivelésügyi költségvetést. Az ülésen Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter a következőket mondotta: A miniszterelnök megbízásából egy kijelentést kell tennem. Sok értesülés jött arról, hogy vidéken és a fővárosban a közönség bizonyos ál- hirtől vezettetve a pénzintézeteket megrohanja, betétjeit kiveszi, attól félve, hogy háború esetén a takarékbetétek veszélyben forognak. A kormányelnök megbízásából kijelentem, hogy kötelessége a magyar társadalomnak, a közönségnek és a tisztességes sajtónak és mindenkinek, aki lelkiismeretes, aki becsüli és szereti az ország ügyeit, hogy az ilyen komoly pillanatokban ne a gyűlölködést keresse az egymással való érintkezésben. Bűn volna, ha ilyen válságos helyzetben nem bíznánk az ország erejében és nem volna bizalmunk a hadsereg erejében és becsületében. Nekünk, akik az ország ügyei fölött őrködünk és a képviselőknek, akiket idekiildtek, kötelességünk a most mondott elveket hirdetni és megnyugtatni a közönséget, mert igy lehet lerónunk azt a kötelességet, amellyel az országgal szemben tartozunk. Ott, ahol az ország Pártoktól független POLITIKAI LAP. Telephon 5C> szám. Levél kis húgomhoz. Katóka lelkem 1 Nincs még semmi baj 1 E hir talán csak lárma, vad zsivaj 1 De lásd kicsim, — ha mégis menni keli. Megyek a fiuk százezreivel. Sokan leszünk majd ... Ne remegj tehát! Csak elcsititjuk ellenünk szavát És visszatérünk épen és vígan A harcz tüzéből diadalmasan! Katóka lelkem, fegyverrel megyünk, És meg lesz töltve jól a fegyverünk! Aztán előre, hajrá! — hull a rácz, Mint szélviharban fonnyadó akácz! S akik izekre tépnék a magyart.: Halomra dönti őket ott a kard S mi visszatérünk épen és vígan A harcz tüzéből diadalmasan. Katóka lelkem, én is ott leszek S a bomba tűzben hogyha részt veszek A jó Isten is ott leszen velünk . . . Én visszatérek . . . s boldogak leszünk ! De lásd, ha mégis ... ott veszek talán: Vigasztalódj meg árva kis Katám! Anyánkhoz tér a lelkem boldogan A harcz tüzétől diadalmasan! Sípos Zoltán. Mesterséges orrok. Csevegés. Méltán érezhetjük magunkban, honnan van az, hogy mig a költők rajongó szavakkal emlékeznek meg imádottjaik szájáról, szeméről, picziny lábáról és karcsú derekáról, sőt a fül és haj is kiveszi részét a magasztalásokból addig a testi szépség egy más eleme, az orr alig szerepe] a költői dicshimnuszok rekvizitu- mai között. Pedig, ha az orr képes elégteleni- teni egy máskülönben kifogástalan arezot, épp úgy férfias, erős, gyöngéd női bájt is alkalmas sokszor visszatükrözni formás vagy merész körvonalaival. Sőt többet mondunk az orr igazi fokmérője egy faj kulturális színvonalának, I mert antroplógiai vizsgálatok szerint minél fejlettebb egy típus szellemileg, annál markánsabb az orralkata is. Az állatok közt még a magasabban álló majmoknál sem találunk az emberéhez hasonló orrot. A legprimitivebb népeknél, mint pl. a négereknél az orr annyira ellapul, hogy szélessége gyakran meghaladja a hosszát. A mongol orra már magasabb, de rajzának finomsága tekintetében még sok kívánni valót hagy hátra, csak a kaukázusi faj orra az, amely szépérzékünknek megfelel s melynek bár számos válfaja van, de mindany- nyinak közös jellemvonása bizonvos művészi arányosság, amely körülbelül abban talál kifejezést, hogy az orrhossz az arcprofil egyhar madának felel meg, úgy hogy a homlok, az ones az arcz alsó részének magassága a szájjal és az állal körülbelül egyforma. Ha a hajdúnkon népek arezvonásait a ránk maradt festészeti és szobrászati emlékek- ből próbáljuk megítélni, úgy azt látjuk, hogy a görög képfaragók szépsógeszménye a homlokból egyenesen folytatódó orr, az orrgyökér •0 •• Kellemes meleg? miitorom ! '’Hm HŰT Pompás gyermekképek ! @© m® Borult, esős idő nem határoz J Le gszebb • Legértékesebb V _________ J§ j Hl A egy jól sikerült fénykép I Ilyen jól sikerült fényképek készülnek legjobb kivitelben Huszthy Zoltán j közismert fényképészetében Nagykárolyban, Kossuth-utea 5. í | Öltöző szobácska. •• • • ffijifjjp’ Gryönyörii Kivitel ii íénykép-nagyitdsok régi kopek után is ! *^| :: ..... ........... Megjelenik minden vasárnap. '~:it EL ŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre helyben házhoz hordva 5 K vidékre postán küldve 8 koron» Megyei községek, egyházak és iskolák részére egyévreh koron* Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér" sora 60 fillér.
