Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-08 / 49. szám

SZAT MARMEGY El KÖZLÖNY tóía alatti zsámolyra. Akármit csinálunk, akármit akarunk, akárhogy protestálunk, a vidék szava most nagyon keveset nyom a latban, nem tudunk semmit sem tenni a végzet, a végzetszerűen bekövetkező események ellenében. Most, a mai helyzetben a hazafiasság megköveteli, hogy ne szólaljunk fel és ne szitsuk az ellentétet befelé az ország­ban, miután a külellenséggel szemben egységesnek kell mutatkoznunk és a ma­gyarországi nemzetiségek amúgy is moz­golódnak. Nem szabad tehát a mostani időkben nekünk a mi kívánságainkat han­gosan kifejezésre juttatni. Nem is tesszük, csak azt konstatáljuk a mai helyzetből, hogy a vidék nagyon messzi van mindentől, ami kultúrát, él­tetőerőt, életet ad. Messzi vagyunk az il­letékes tényezőktől, messzi vagyunk a központtól, ha nem is távolságilag, de szellemileg és igy áll elő az a helyzet, hogy mi csak a sötétben tapogatódzunk és a mesebeli parasztgyerekhez hasonlí­tunk, aki a sötétben verekszik a szelle­mekkel. Reméljük, hogy ez az égiháboru anélkül fog elvonulni a fejünk felől, hogy véreső csapódna le belőle ránk, de ha semmi komolyabb baj nem is származik, mindenesetre meg kell belőle tanulnunk azt, hogy a magyar vidéket egy kissé fel kell emelni abból az elliagyatottságból, ami­ben ma van. Községi ügyek. Nagykároly város parlamentje. A képvi­selőtestület ma délelőtt 10 órai kezdettel a városháza nagytermében rendes küzgyülést tart. Két városi kerület uj beosztása. Nagyká­roly város I. kerülete a törvény rendelke­zése folytán általános házbéradó alá esik. Ez ok miatt a szegényebb lakosú Gencs-utcza és Fazekas-utoza az I. kerületből a Il-ik ke­rülethez lettek átcsatolva, helyettük az I. ke­rületbe az Arany János-utcza és a Fény-utcza egy része osztatott be. A pénzügyminiszter a városi választókerületek ez uj beosztását — * S gyengébb elől, kit megvertem. Hiába gondol­tam a négy koronára, a kirakatra, a hatvan fillérre, nem tudtam megnyugodni. IY. Egyszer a szomszéd asztalhoz odaintették a harisnvás embert s inkább kiváncsi, mint meleg érdeklődéssel a sorsa, élete, családja, jövedelme felől kérdezősködtek. Panaszkodott. Felesége van, öt gyereke. Angyalföldön laknak, onnan hosszú az ut, napjában alig hatvan krajezárt keres, az egyik gyerek rikkancs, a másik czipőfüzőt, gyufát árul, nagy a bázbér, drága az élet. — Nagyon rossz, nyomorúságos a sor­som . . . Ezt sokszor megismételte, egy-egy panasz — jaj 1 — mennyi panasz volt. Nem hangosan, lázongva, keserűen, nem siránkozva, köny- nyekkel, fájdalmasan mondta el ezt. Nyugod­tan, egykedvűen, mint aki beletörődött a napi hatvan krajezárba, A szomszéd asztalnál vet­tek tőle egy pár harisnyát. S akkor felvillant bennem annak a csata­kos, esős napnak az emléke, eszembe jutottak zimankós, hideg napok, amikor ez az öreg fiú ázva-fázva jár vendéglőről-vendéglőre s kínálja, egyre hiába kínálja kaczér portékáját hirtelen, mélyen elszégyeltem magam önma­gam előtt, a szivemet szánalom s meghatott­ság langyossága hullámozta körül s akkor ón is intettem a harisnyás embernek, kibékültem vele s azóta újra barátságos alázattal köszön és eneem is kínál harisnyával. a tanácshoz most intézett leiratával — tudo­másul vette, Nagyobb lesz a kövezetvám. Jelentettük annak idején, hogy a képviselőtestület a vá­rosi kövezetvám díjtételeit 1913. évi január 1-től kezve felemelte. Az erre vonatkozó in­tézkedést a kereskedelemügyi miniszter a na­pokban jóváhagyta. A villamos-mü jövő évi büdzséje. Nagyká­roly város villamos-müvének 1913. évi költ­ségvetése elkészült és a képviselőtestület mai ülésén kerül tárgyalás alá. A villamos-mü jövő évi bevétele 139,471 koronában, kiadása ugyancsak 139,471 korona. Hasznot tehát a jövő évben sem fog produkálni a városi villa­mos mii. Uj beruházások czirnén 6800 korona van felvéve a kiadási tételbe. Éppen ideje már, hogy a sok toldozás-foldozás véget érjen a villamos-műnél és odahatnának, hogy ez a városi intézmény némi pótadó-apasztó nyeres- séget hozzon A nyugdijügyi bizottság jövő évi tagjai. A ma tartandó városi közgyűlésen a nyugdij­ügyi bizottság tagjaiul az 1913. évre a köve't- kkzőket fogják megválasztani: Adler Adolf, Csipkés András, Dr. Jékel László és Rooz Samu. A népkonyha segélyezése. A Nagy károlyi Izr. Nőegylet által fentartott népkonyha se­gélyezésére a jog- és pénzügyi bizottság teg­nap délután tartott ülésen 400 koronát javasolt megszavazni. A viüamosmü felügyelő-bizottsága ma kerül uj választás alá. Jelölve vannak: Adler Adolf, Csipkés András, Kacsóh Károly, Pécby László, Schuszteritsch Ferencz. Választásuk egyhangú lesz. Hatósági Intézkedés a tűzifa szükséglet be- szerzézéröf A Szatmármegyei Közlöny jelen­tette, hogy Nagykárolyban alig kapható tűzifa és a mi kevés van, az méregdrága. Egyben azon nézetünknek adtunk kifejezést, hogy a tüzifainség és íiizifauzsora megszüntetésére a hatóságnak kellene komoly intézkedéseket tenni. Debreczeni István kir. tanácsos polgár- mester foglalkozván a kérdéssel, a mai kép­viselőtestületi közgyűlésen befogja jelenteni, hogy a fényi erdőből 6000 köbméter fát, köb­méterenként a helyszínén 7 koronájával aján­lanak a városnak megvételre. Ebből a meny- nyiségből elsősorban a város 1—2 évi szük­séglete volna fedezendő, a többi tűzifa pedig a lakosságnak a beszerzési áron árusittassék el. A jog- és pénzügyi bizottság javasolja, hogy a tanács a jelzett 6000 köbméter tűzifa megvételére utasittassék. A vásárvám. A nagykárolyi vásárvám házi kezelése 1913. évi január hó 1-én veszi kezdetét. Uj aszfalt gyalogjárók. A képviselőtestület ma tartandó ülésén el fogja rendelni, hogy a Tompa-utcza és a Térey-utcza északkeleti ol­dala az 1913. évben aszfalt gj-alogjáróval lát­tassák el. iUe! ä ura. 1 honvédelmi miniszter Szaímármegyéhez. ■— A Szatmármegyei Közlöny tudósítójától — A levegő háborús izgalmakkal van tele. Ebben az izgatott hangulatban született meg a honvédelmi miniszter rendelete a jövő évi sorozások előkészítéséről Szatmárvármegyéhez az érdekes rendelet most érkezet le. A rende­let a jövő évi ujonezozásra vonatkozó előmun­kálatok készítéséről intézkedik. Ha ez meglesz úgy bármikor foganatosítható az ujonezozás a teljes és biztos adatok alapján. A rendelet főbb pontjai igy szólnak: A jövő márcziusban az 1892., 1891. és 1890. években született ifjakból álló sorozásra felhívott korosztályt sorozzák, akiknek össze­írása a sorozás első előkészülete. Ez a korosz­tály november végéig tartozik helyi hatóságá­nál jelentkezni. A szolgálati kötelezettség teljesítése tekin­tetében biztosított kedvezmények előkészítése a 2 éves szolgálat biztosítása, az egyéves önkéntesség és a póttartalékba való utalásból álló kedvezmények elintézése az előkészületek második munkája. > A családfentartói kedvezmények iránti folyamodványok január és február havában nyújtandók be, legkésőbben azonban a tény­leges szolgálat megkezdésénél. A teljes törvényes igénnyel nem biró családfentartók és mezőgazdák részére az ujonczjutalék 4 százaléka erejéig póttartalékos kedvezmény ál! fenn Eziránt a kérvények a tényleges szolgálat megkezdéséig nyújtan­dók be. A papok és a papjelöltek kedvezménye a régi marad. A csak két évre terjedhető tényleges szolgálat kedvezményét hat osztályú vagy szakiskolai bizonyítvánnyal a sorozásig kell igazolni. Az egyévi önkéntes! tényleges szolgálat kedvezményének elnyerését ezélzó folyamod­ványok február végéig, illetve a sorozás nap­jáig adandók be. A rendelet figyelmezteti az álitáskötele- seket, valamint hozzátartozóikat, hogy semmi esetre se forduljanak azokhoz az úgynevezett katonaügyi irodához, amelyek magukat külön­böző módon hirdetik és pénzbeli ellenszolgál­tatás fejében a fejében a felekkel szembe telje­síthetetlen Ígéreteket tesznek, hanem minden­nemű katonai ügyeikben, amennyiben felvilá­gosításra szorulnának, bizalommal forduljanak az arra hivatott hatóságokhoz. iskola, egyház. A szatmári püspök pásztorlevele az eltörölt ünnepekről. Az ünnepek redukálása tárgyában kelt ismeretes pápai rendelet végrehajtását dr. Boromissza Tibor szatmári püspök legutóbbi pásztorlevelében rendelte el. A pásztorlevél szerint X. Pius pápa az 1911. év julius 2-án „Motu poprio de diebus festis“ czimmel ki­adott iratában a hi veket felmentette a mise- hallgatás kötelessége és a szolgai munka ti­lalma alól Űrnapján, Karácsony, Husvét és Pünkösd másodnapján, Gyertyaszentelő, Bol­dogasszony napján (február 2), Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (márczius 25) és Kisasz- szony napján (szept. 8). Hangverseny. A református papi árvák otthona, a Kálvineum javára vasárnap este a városi színházban hangverseny volt. A jóté- konyczélt szolgáló estély iránt Nagykároly város közönsége meglehetős közönyt tanúsí­tott és a megjelent közönség nagyrésze vi­déki volt. Az érdeklődés hiányát a hangver­seny műsorának egyhangú és nem valami ér­dekesnek Ígérkező összeállítása idézte elő. Mind­össze három olyan szám volt, amely minden tekintetben művészi színvonalon állott és a közönségből az őszinte elismerés tapsait vál­totta ki. Az első Dr. Baltazár Dezső reformá­tus püspök beszéde, aki a vallás és a tudo­mány tanítása között vont párhuzamot és iga­zán modern felfogásra vall azon megállapítása, hogy a vallás naiv dolog, azonban—tnondá a kiváló szónok — nem-e jobb dolog naiv hitről álmodozni, mint a tudomány igaz, de rideg valóságában átélni az életet. Az egész beszéd­ben a papi felfogás küzdött a modern gondol­kodóval és az előadó szempontjából természe­tes, hogy a küzdelemben a püspök, mint olyan világnézete győzött. Dr. Damokos An­dor befejezett virtózitással egy hegedűverseny számmal gyönyörködtette a hallgatóságot. A művészi hegedüjátékboz klassikusan hozzási- mult Ben diner Nándor zongorakisérete. Kiss Ferencz püspökladányi református pap az ál­dozatkészségről és annak nemes formáiról mondott poetikus hasonlatokban bővelkedő orácziót. Az előadó lendületes beszéde nagy hatást tett a közönségre. Nyolcztól fél tizen­kettőig tartott a hangverseny, meglehetősen elfárasztva a közönséget, amelyre a szinház gyengén fütött volta is deprimálólag hatott. Előadás után a vármegyeháza nagytermében hideg vacsora és táncz volt. AZ ÖREGEM is mindig azt mondta, hogy szeplők elűzésére, vala­mint finom, puha bőr és fehér teint elérésére és meg­óvására nincs jobb szappan, mint a világhírű „Stec­kenpferd“ liliomtej szappan. Védjegye „Steckenpferd“, készíti Bergmann et Co. ezég Tetschen a|E. — Kap­ható minden gyógyszertár-, drogéria-, illatszertár s minden e szakmába vágó üzletben. Darabja 80 fillér. — Hasonlóképpen csodálatosan beválik a Bergmann- félc „Manera“ liliomtejkréin fehér és finom női kezek megóvására, ennek tubusa 70 f-ért mindenütt kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents