Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-01 / 48. szám
S Z A '!' M A R M K G V K I KOZLO N V kereskedelmi miniszter a Columbiával kötött hajózási és kereskedelmi szerződésről s több h. é. vasút engedélyezéséről A képviselőház szerdai ülésén betöltötték az üresedésben levő bizottsági tagsági helyeket és megszavaztak egy indítványt, mely szerint a Ház naponként csak egy ülést tartson és pedig tíztől délután kettőig. A képviselőház csütörtöki ülésén Hegedűs Lóránt előadó ismertette a jövő évi költségvetést. Vázolta az uj adónemek hatását a költségvetésre, úgyszintén az adózó közönségre. Majd az általános pénzügyi helyzettel foglalkozva, helytelennek mondotta azt a vélekedést, hogy az értékek vég nélkül tovább fognak sülvedni és az államháztartásra is vissza fognak hatni. Erről szó se lehet. Az államháztartás teljesen szilárdnak mutatkozik. Nagyon elitéli, hogy a magyar középosztály újabban spekulácziókba bocsátkozik. Egyáltalában nem ez volna a hivatása. Elitéli továbbá, hogy a „Hangya* szövetkezet olyan értelmű körlevelet küldött széjjel, amely szerint mozgósítás van és általános európai háború küszöbére érkeztünk. Sajnálatos, hogy mig 1907-ben a vidék igen erős gazdasági ellentállóképességet tanúsított, most ez hiányzik.. Az okra rámutatott a kiváló közgazdásznak Éber Antalnak tanulmánya, amely szerint a vidéken százszámra szaporodnak a kis pénzintézetek, amelyeket nem a gazdasági szükség, hanem a személyi és családi érdekek hoznak létre. Magyarország európai helyzetéről szólva azt mondja, hogy amikor a magyarok bejöttek, éket vertek a déli és az északi szlávok közé és ez a probléma most teljes erejével érezteti hatását. Földrengés van körülöttünk, a talaj inog alattunk és mi mindezt nem vesszük észre, hanem folytatjuk kicsinyes küzdelmeinket. Ha ez igy tart tovább, belepusztulunk. Be kell látni mindenkinek, aki a véderőt ellenezte, hogy kötelességünket teljesítettük, ami nélkül most nem tudnánk helytállani. Teljesen mellékes, minő módon történt a szavazás, a nagy veszedelmet kell nézni, amely köröskörül lángcsóvával fenyeget. A magyaroknak össze keli fogniok mind a gazdasági, mind a politikai életben és magas szempontokra kell felmel- kednie. Pénteken és tegnap a képviselőházban a költségvetés általános vitáját folytatták. Szatmármegyei Közlöny. Előfizetési ára helyben 5 korona, vidékre 8 korona ! Községi ügyek. Pap Kálmán városatya lesz. A nagykárolyi | pénzügyigazgatóság helyettes pénzügyigazgatója városatyajelölt. Nem Nagykárolyban, ! mert itt elsősorban az ilyen tisztséghez az kell, hogy a jelölt, ne járjon pantallóban és egyáltalán ne is konyitson a közügyekhez. Pap Kálmán Szatmáron városatyajelölt. Onnan írják, hogy a második kerület választópolgársága kedden ülést tartott, melyen a választók akarata, spontán bizalma nyilvánult meg a kerület jelöltje, Pap Kálmán helyettes pénzügyigazgató iránt. A választók egyhangúlag elhatározták, hogy Pap Kálmánnak ellenjelöltet nem is állítanak, hogy a választás, tekintettel Pap Kálmán személyére, egyhangú legyen. A városok kongresszusa. A magyar városok országos kongresszusának állandó bizottsága deczember hó 9-én, Budapesten ülést tart. A bizottsági ülés napirendje a következő: Nagyvárad város megkeresése az általános pénzhiány és gazdasági élet pangása; Glückstal Samu székesfővárosi bizottsági tag indítványa az 1917. évben kötendő vám- és kereskedelmi szerződéseknek a városi hatóságok érdekei szempontjából való előkészítése ; állásfoglalás az országos betegápolási pótadó kulcsának tervbe vett felemelése, elnökségi javaslat a városokban rendezendő meetingek; Nagyszeben városa megkeresése a városok közelében levő földgáz forrásoknak a városok részére leendő bérbeadása; titkári előterjesztés az 1912. XVIII. t.-cz. végrehajtása körül felmerült nehézségek megszüntetése; dr. Melly Béla a székesfővárosi árvaszéki elnöknek indítványa gyermekvédelmi ügyekben az árvaszéken történt egyöntetű intézések és végül Versecz város tisztikarának indítványa a hozandó uj nyugdíjtörvénynek a vármegyékre és városokra leendő kiterjesztése tárgyában. Irodalom, művészet. A Kölcsey-egyesület legközelebbi szabad- lyczeális előadása deczember 7-én este 6 órakor, a városháza tanácstermében lesz. Szent- ivánvi Béla főgymnáziumi tanár fogja negyedik, befejező előadását tartani a magyar dráma fejlődéséről. fiú lehet — gondoltam Hát se nem szép, se nem jó, se nem szorgalmas. Mégis kincs és most nekem őriznem kell. Mert egyebet is kapok, nemcsak azt, amiről szóltak. így első nap, amikor hazakisértem az iskolából a Bandit, együtt ozsonnáztatn a fiúval. Jól él a gyerek. Teát, sonkát gyümölcsöt és czukrászsüte- ményt kapott. Nekem kávét hoztak, mire a Bandi elkezdett kiabálni. — Ha a tanító urnák nem kell sonkát enni, akkor ón sem eszem. . . Aztán sirt és ordított vagy egy félóráig, hogy neki mért muszáj sonkát enni. A nagyságos asszony nem volt otthon, bejött tehát a szakácsnő és próbálta elhallgattam a fiút. De semmire sem ment vele. Végre is behozott egy kis szelet sonkát odatette elém és a Bandinak magyarázta: — A tanító urnák is muszáj sonkát enni. Most már ne sírjon. . . Ez se használt. A Bandi rápillantott az én sonkámra és most már rekedten ordított: — A tanító urnák szabad kicsiny sonkát enni. Akor én sem eszem nagyot. . . Mit volt mit tenni, nekem is hozott a szakácsnő egy nagyobb darab sonkát. Hát ez se a legjobb mulatságok közül való. A gyermek vézna és sápadt és úgy fordul, hogy minden orvosságából kell majd bevennem, hogy békesség legyen. Ozsonna után következik a tanítás. Második elemi osztályba jár a fiú. Annyit már látok, hogy a tudománya miatt nem lehet beleszeretni. Nehéz sor is lesz belecsepegtetni a kis koponyájába az anyagot. Én mindenesetre lelkiismeretesen átveszem a második osztály anyagát. így kell ezt csinálni. A kollégiumbeli professzoraim is készültek mindig az órára. Ma megvettem az antikváriumban az elemi iskolás könyveket és elhatároztam, hogy mindennap készülök arra, amire a fiút tanítom. Azért Írom ezt meg nektek, hogy lássátok, nem lesz oka a doktor urnák szégyenkeznie a pártfogoltja miatt. A tanítás után sétálnom kell a fiúval vacsora ideig. Vagyis három óra séta a Programm. Kicsit sok idő ez. Bizony nehéz egy hétéves fiúval elütni három órát. De majd csak megy valahogy. A nagyságos asszony- különben sétaközben is ad egy és más munkát. így ma arra kért, hogy menjek be a fotográfusához. — Magunknak ugyanis mindegy merre sétálnak. Kérem tanító ur — nagyon szépen kért, — szíveskedjék fölmenni a fényképészhez s hozza el a képeimet, a számlát küldesse vele a gyárba. Szóval akad dolog sétakö2ben is. És látom, hogy hasznomat veszik egész napon át. Délben ügyelek a két kis lányra, egyik három Kaffka Margit regénye. A nagykárolyi szüietésü Kaffka Margit nevét eddig verseiről és novelláiról ismerte a közönség, nagyobb arányú konczepczióval most lép a nyilvánosság elé : egy regénnyel, melynek czime Színek és évek. A regény egy asszony élettörténetét adja s mintegy foglalata, tükörképe az asszonyi sorsnak. Hősnője egy vidéki urinő, aki derűs, csillogó fiatalkor után özvegygyé válva és újra férjhez menve végigjárja az asszonyos küzkö- dés egész kálváriáját, mig végre öregségére eljut a mindenbe való beletörődés, a békés megnyugvás révébe. Körülötte hullámzik az élet, kifejlődik a vidéki társadalom képe úgyszólván egész teljességében, olyan hűséggel, amilyet magyar regényben ritkán látunk s olyan elevenséggel, amely szinte az olvasó szeme láttára peregted le az eseményeket. A megfigyelés gazdagsága, a jellemző erő és az előadó készség ritka Íróknál egyesül oly teljességben, mint Kaffka Margitnál ebben a regényben s ami az olvasó lelkét legjobban megkapja, az Írónak fölényes áttekintése, melyíyel az egész életet megszemléli s ameíylyel igen jól megfér a regény főalakjának sorsával való mély együttérzés. Megragadó részletek vannak benne a Nagykároly vidéki életből és pompásan rajzolt alakok, amelyekre mint típusokra ismer rá az olvaso. Az 1887-ben Nagykárolyban pusztított óriási tűzvész mesteri módon van leírva a munkában. A nagy arányú regény a mai magyar irodalmi termés legkiválóbb alkotásainak egyike, nagyon érdekes olvasmány, mely bizonyosan el fogja terjeszteni az Írónő nevét a közönség legszélesekb köreiben is. Szatmármegyei borellenőrök. A borhamisítás lehető csökkentése czéljá- ból a törvény széleskörű intézkedéseket tesz. így a többek között minden vármegyében borellenőrző bizottságok alakítását, rendeli, amely bizottság tagjai jogosítva vannak a közfogyasztásra szánt borokat bárhol és bármikor hivatalosan megvizsgálni. A föidmivelésügyi miniszter a Szatmár- megye területére megalakitott borellenőrző bizottságokba az 1913. év tartamára a következőket nevezte ki: Nagykároly r. t. városban elnökül dr. Schlönflug Béla vármegyei főorvos, nagykáéves, a másik öt, meg a Bandira. Előbb persze elmegyek érte s onnét hazakisérem, aztán tanítom, sétálok vele s végül este megint vele vacsorázom, a kis lányok akkor már alusznak. Délelőtt megyek majd az egyetemre magamnak is kell tanulnom, lesz hát elég elfoglaltságom. A doktor úrral ha találkoztok köszönjétek meg a jóságát. Az én kedvetlenségemről ne szóljatok neki. Remélem is, hogy majd visszajön a jókedvem. Azt tartom, hogy a házi tanítóságnál is van rosszabb dolog, például az, hogy ha sehol se taníthat az ember s nyomorognia kell. Ennél pedig ki tudja nem fog-e majd jobban izleni még a Bandival való séta is. És majd csak letelik ez a négy öt esztendő, aztán ha Isten segít, megint köztetek leszek, ott tanítok talán a kollégiumban. . . Hej ha a tanári diploma a kezemben lesz, veszek olyan finom selyemruhát neked édesanyám, amilyen a Mözlerné ő nagyságán volt. Eh, ábrándozás az élet megrontója, mondja a költő. Hát nem is építek légvárakat, ezt a selyemruhát ki kell vernem a fejemből. Szégyenlem bevallani, mindig arra gondolok. Pedig sokkal komolyabb dolgokkal kell foglalkoznom. vegyítve az idei termésű savanyú bor kitűnő italt szolgáltat. A „Bikszádi“ természetes gyógyásványviz hurutus bántalmak ellen páratlan. Kapható mindenhol. Árjegyzéket kívánatra küld a „Bikszádi“ fürdő igazgatósága. Bikszádi vízzel
