Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-10 / 45. szám

S2 ATM AR MEGYEI KÖZLÖN — Vasúti szerencsétlenség. Közéig a tél és imár nemcsak a nagy vasúti késések, hanem a vasúti szerencsétlenségek is napirenden van­nak. Szerdán a Nagykároly—Szatmár közötti vonalon Nagykárolyból fél 5 órakor induló vonat Gilvács állomás előtt kisiklott. A kisiklás hibás váltóállítás következménye. Az utasok közül többen könnyebben megsebesültek. A vonat hátsó kocsija annyira megsérült, hogy le kellett kapcsolni. — Tüzhaiál Börvelyből jelentik ; Balkai Péter béres gazdájának istállójában pipázott s mikor elaludt égve hagyta pipáját. Bakai az istállóban a lovakkal együtt elpusztult. Négy ház is leégett. — Agarasz verseny. A szatmárvármegyei agarászegyesiilet vasárnap és hétfőn agarász- versenyt tartott a mátészalkai határban. Az agarászt szép sikerrel végződött, elütöttek az agarak 37 nyulat. A múlt évi eredményt mes­sze felülmúlta az idei, minek egyik oka a kedvező tenyészviszonyokon kiviii a vadak fokozottabb kímélése. Az agarászversenyen az első dijat az ezüst serleget Péchy Manó, a második dijat egy ezüst szivardobozt dr. Gyene István agara nyerte el. A megtartott ügető- versenyen a vadászversenyt Gencsy Károly s a sikversenyt Kovács Miklós lovai nyerték meg. — Gyilkosság. Dabolcz község határában hétfőn reggel meggyilkolva találták Homoki István földbirtokost. A feje rémesen meg volt csonkítva és az inge, ruhája a kiömlő vérről teljesen pirosra festve. A szive táján is több késszurástól eredő hatalmas seb tátongott. Kabátja, mellénye, felszakitva. valamennyi zsebe kiforgatva és üres volt, amiről arra kö­vetkeztetnek, hogy a földbirtokos rablógyilkos­ság áldozata lett. Homoki holttestét a czirkáló csendőrök találták meg. — Az adótörvények életbeléptetése. A hi­vatalos lap egyik múlt heti száma közli a pénzügyminiszter rendeletét az általános kere­seti adóról szóló 1909 évi IX. t.-cz. vérehaj- íására vonatkozó 1912. évi 28000 számú utasítás közzététele tárgyában. Az utasítás értelmében a kereseti adóról szóló uj törvényhozási intéz­kedések 1913. január elsején lépnek életbe és a rendelet részletesen meghatározza mindazokat az intézkedéseket, amelyek az adó kivetése és behajtása körül szükségesek. — Automobil-közlekedés Zilah és Csúcsa között. E hó elsejétől kezdve automobiljárat bonyolítja le a személy- és postaforgalmat Zilah és C ucsa között. Ziláltról indul d. e. 9. óra 20 perczkor és érkezik Csúcsára 12 óra 45 perczkor. Csúcsáról indul 3 óra 15 perczkor, érkezik Zilahra este 6 óra 20 perczkor. Az utasok 20 kg.'-ig podgyászt is vihetnek ma­gukkal. — Dohánybeváltási napok. A m. kir. do- hányjövedéki központ igazgatósága a dohány­beváltási napokat a szatmári állomásra nézve 1913. január 1-től február 5-ig, a nagykárolyi állomásra nézve január 2-től február 28-ig állapította meg. — Véres korcsmái verekedések voltak a múlt héten Nagykárolyban. Az Arany János- utczai Papp-féle korcsmában két Nagybánya vidéki oláhlegény, a Gróf Károlyi-téri Rózner korcsmában Erdélyi György nagykárolyi lakos rendezett véres kimenetelű verekedést. Mind­két helyen rendőri beavatkozás vetett véget a verekedéseknek. — Az alkohol gyilkosságai Szatmármegyó- ben. Lahoncz Ambrus győrteleki kisbiró erő­sen bepálinkázott. Hirtelen rosszul lett és meghalt. A hatóság elrendelte fölbonczolását mert halálát gyanúsnak találta. A bonczolás alkalmával bebizonyult, hogy mérgezett pálin­Szatmármegyei Közlöny (46. hét.) 1912. november 30 nap. 10 Vasárnap B. A. oltal. 11 hétfő TTiárton 12 Kedd Jónás 13 Szerda K Szaniszló 14 Csütörtök Jozaiát 15 Péntek Lipót 16 Szombat Ödön Vonatok érkezése Nagykárolyba: Debreczen felől d. e. 4'42, 7'13, 12" 1S. d. u. 1*53, 5*58, 8'51, l'O'^ I Szatmár , d. e. 4*28, 7*10, 9*37. d.u. 3*00, 4*02, 8-08, 1 l*l” Mátészalka „ d. e. 6'58, d. u. 1'49, 7'4(j. Zilah , d. e. 7*05, 12-21. d. u. 7*08. Vonatok indulása Nagykárolyból: Debreczen felé d. e. 4*43, 7*14, 9'49. d. u. 3*01,4*14,8*20, 11*27 Szatmár , d. e. 4'56, 7*29, 12*30. d. u 1*57, 6*10, 8*52, 1*16 Mátészalka „ d. e. 5*10, 10*40. d. u. 3*15. Zilah „ d. e. 5*30. d. u. 3*10, 6*15. kát ivott. — Szamosszegen Losonczi József napszámos több napon át rumot ivott. Amikor hétfőn kilépett a korcsmából összeesett és meghalt. — Botos Ignácz paposi gazdasági munkás a korcsmában iddogált reggeltől estig közben a pálinkát spiritusszal is fölcserélgette. Amikor a korcsmából hazaküidték, fölállt megtántorodott és holtan összeesett. — A társadalom bűne. Hónapokkal eze­lőtt Gyermán Vaszilné mózesfalusi lakos fel­jelentést tett az ügyészségen Somle Mihály és Somle Vaszil ellen, ;i*ért, mert azok — a feljelentés szerint — Gyermánnét véresre ver­ték. Az asszony a kínzások hatása alatt meg­szülte 6 hónapos méhmagzatát. Az ügyészség a feljelentés alapján szigorú vizsgálatott indí­tott, melynek során igen szenzánciós felfede­zésre jutottak. Kiderült, hogy Gyermánné fel­jelentése alaptalan s azt azért tette, hogy a gyanút elterelje bűnéről. Az asszony ugyanis egyik bábával, hogy szégyenét eltitkolja, til­tott operációt végeztetett. Az ügyészség Gyer­mánné ellen megindította az eljárást. — A nagyecsedi vasúti állomást a felsőbb vasúti hatóság figyelmébe ajánljuk. Csütörtö­kön 70—80 munkás szorongott a III-oszt vár- róteremben és annak daczára a II-oszt. várró- terem be volt zárva. A II-oszt. utasok a locs- pocsos időben a szabad ég alatt voltak kény­telenek a vonat érkezését bevárni. A III-osz- tályu utasoknak se volt sokkal jobb dolguk, mert a III-oszt. várrótermet aznap nem fűtötték. — Halálozás. Bródy Lajos ügyvéd, volt nagykárolyi, az utóbbi években budapesti lakos csütörtökön Budapesten meghalt. — Gyilkosság RSérken. Szolomáyer Leó s Koch Mihály mérki legények e hó 3-án az utczán meglesték K. Schreck Antalt, aki a korcsmából éjjel részegen bandukolt haza felé. Az orvtámadó legények egyike fejszével, másika egy hatalmas karóval ütötték Schrecket, Y aki szenvedett sérüléseibe e hó 6-án belehalt. A gyilkos legényeket a csendőrök a nagyká­rolyi kir. járásbíróság fogházába kisérték, ahonnan tegnap a szatmári kir. ügyészséghez lettek elszállítva. — Hát a közegészségügy hol marad? Rényi József topolyai orvos köriratot intézett az ország hatodfélezer orvosához, amely igen erőteljes hangon követeli az orvosoktól saját érdekükben, egy olyan szabadszervezet meg­alakítását, amely független a belügyminiszté­riumtól. A belügyminisztérium ugyanis törül- tetni akarja az orvosszövetség alapszabályának fegyelmi pontjait és ez indította Rényit annak a tervnek keresztülvitelére, amelyet fölhívá­sában körvonaloz. A felhívás szerint arra van szükség, hogy az orvosi szervezet tagjai egy­séges taktika szerint, minden közéleti és poli­tikai befolyásukat latba vessék az országos, megyei, községi választásokon az orvosi kar érdekeiért. Ha kell, a szervezet maga segít anyagi támogatással mandátumhoz egyes orvosokat. Csökkenteni kell az ifjúságnak az orvosi pályára való özönlését. A többféle politikai pártállást elfoglaló orvosi kar minde­gyik tagja a saját pártjában igyekezzék elő­mozdítani az orvosi kar érdekeit. A szervezet közegészségi czéljairól egy beütvel se emléke­zik meg a felhívás. Ki fog gyógyítani, ha az orvosok csupán a kar érdekeit fogják istá- pólni ? — Különös előfizetők. A “Nagybányai Hirlap“-ban olvassuk az alábbi kesergést: »Lapunk kiadója hetek óta súlyos beteg s e mellett még romlásba is dönti őt előfizető­inek egy jelentékeny részének, különösen a vidéki előfizetők vajami bámulatos nemtörő­i dömsége és megrovásra felette megérett vi­selkedése, ami abban áll, hogy 4 év óta elfo­gadják a lapot és soha egy fityinget nem fi­zetnek sem elő-, sem utó! Az Isten szerelmére szegény kiadónk súlyos betegségére való te­kintettel kérjük ezeket a nehéz és huszonötöt érdemlő előfizetőket kötelezettségük lelkiisme­retes teljesítésére, különben legközelebb a bíróság előtt fogunk érvelni viselkedésük ellen ! Amint az ember mosónőnek, fizérnőnek, koszt­adónak stb. nem maradhat következmények nélkül adós, nem maradhat — a lapkiadónak sem l„ — Csábítás kivándorlásra. Nehány hét előtt egész sereg feljelentést érkezett a szat­mári ügyészséghez Deák László tartolezi Bakty László feketeardódi és Horovitz Hermann szatmári lakosok ellen, hogy ezek rendszeresen kivándorlásra csábítással foglalkoznak. A csendőri nyomozás megállapította, hogy a fel­jelentés adatai fedik a valóságot és ezért a nevezeteket letartóztatta. A Divat es Művészet őszi és téli száma a folyóiratok rendes terjedelmét és kiállítását meglepően felülmúlja. Valóságos divatmiivé- szetalbuin, amelynél szebbet, káprázatosabbat még a külföldi divatlapok sem produkáltak eddig. Az elegáns, Ízléses toalettekben pom­pázó hölgyeknek valóságos szépségkiállitását tárják elénk a „Divat és Művészet“ hasábjai. A tipográfiának remeklése ez az irodalmilag is magas színvonalú divat-revü, melynek mű­vészi illusztrácziói sorába ezúttal színes képek is vannak ékelve. A Berkovits Hugó gondos és áldozatkész szerkesztésében megjelenő „Divat és Művészet“ e kivételesen gyönyörű száma 2 K 50 fillér. Előfizetési ára egész évre 18 K, fél évre 10 K. Megrendelhető minden könyvkereskedésben vagy a kiadóhiva­tal utján Budapest, IV. Váczi-u. 7. — A hailothamvasztás ügye kezd már gyarországon is népszerüsödni. A prakti­kus és egészségügyi szempontból is helyes Kicsiny ok, nagy okodat A természet örökidőktől lógva fenyegeti az embert, mert ha ideális mesterművet teremtett is benne, amenyiben anyai gondossággal a legelőkelőbb szellemi javakkal ruházta fel, de személyességében azért sokszor durva erőszakkal bánik veie. Majd elemi csapásokkal sújtja, majd alattomos szolgáit a mikroorganizmusokat a legrettenetesebb betegségek előidé­zőit küldi ki ellene, hogy a porból vétetett embert szárma­zására emlékeztesse. És bár az ember évezredek alatt megta­nulta, hogyan védekezzék a vízhiány és a villámcsapás ellen csak kevéssé tud segíteni magán, hogyha arról van szó, hogy bacillusok aknamunkáját kell elhárítani. Szerencsére a földi vándor nem hagyja magát oly könnyen megfélemlíteni. Szakadatlan munkában tanulmá­nyozza a természetnek rá nézve sokszor veszedelmes hatását és titkos munkáját s a természet egy-egy békésebb órában maga árulja el azokat a fegyvereket, a melyekkel az ember a küzdelemben élhet s a melyeket azután meg is ragad, hogy ügyesen és óvatosan védekezzék. Sajnos a győzelem ritkán szegődik zászlója alá. Sok betegség csúffá teszi a taktikáját és elragadja mellőle társait, sőt némelyek oly módon lépnek fel, hogy méltán nevezhet­jük őket az emberiség ostorának. Tuberkulózis! Tüdővész! Ezeknek a szavaknak vészes hangzásuk van. Hány embertől ragadták el kedves hozzátar­tozóját ! S a mig mi erőnknek és egészségünket örvendünk, talán már semmit sem sejtő testünkbe is belopódzott, hogy lassan, de biztosan elsorvasszon benünket. Ámbár ez a rom­boló betegség nem tudja sokáig eltitkolni jelenlétét s a mi­kor elárulta magát, akkor már legfőbb ideje, hogy azon fen- tartásért, az életért energikusan megkezdjük a harezot. A küzdők azonban nem egyenlőek számban nagyság­ban és kitartásban. A szegény embernek tehát társra van szükségbe a küzdelemben, igazi segítő társra. Sokáig nem találták meg ezt a segítőt mig végre előlépett rejtett létéből s az emberiség szolgálatába lépett. E társ neve : kreozot. Ez a bükkfából nyert anyag a melynek sohasem rot­hadó tulajdonságát eléggé ismerjük, nyomban az orvosi gya­korlatba való bevezetése után nagyszámú gyógyító eredményt produkált. De sokáig megtartotta kellemetlen tulajdonságait is mint kellemetlen szag és iz és mérgező hatás, a mely főképpen a gyomor működérére volt zavaró hatással Mivel továbbá a kreozot, a mely nem egységes kémiai test közömbös anyagokat is tartalmaz az volt a legkö­zelebbi föladat, hogy a búzát szétválasszuk az ocsu- tól vagyis a hasznos részeket a többitől elkülönítsük s ezzel olyan formát adjunk neki a mely kizár a testre ártalmas minden anyagot a nélkül azonban, hogy evvel különleges hatása gyöngülne. Ebben a törekvésben az. F. Hoffman-La Roche és Co. cég teljes sikert ért el, mert Sirolin „Roche“ né­ven olyan készítményt állít előtt a mely a kreozotnak csakis hatásos alkotórészei tartalmazza és teljes méregmentessége mellett kitűnő, sohasem remélt, most azonban általánosan elismert orvosszer a tüdőbajok ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents