Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-03 / 44. szám
S 7 A T M ARM E GYEI -KÖZLÖNY megsulyosodtak e perczben, mint valaha. Az események tüzfényénél a legelmaradottabb ember szemében is világosan kell, hogy álljanak a bizonytalanság, a brutalitás, a rablás világos pusztító mai uralmának végokai. A proletáriátus előtt megviláglik föladata : minden erejét arra kell íorditania, hogy sietíese megvalósulását a szoczializmusnak, amely egyedül lesz képes a nemzeteknek egymáshoz való viszonyát állandósítva és biztosítva a becsületesség alapjára helyezni, mig ezek a viszonyok ma ki vannak szolgáltatva a kapitalista anarchiának, a magas pénügyi körök kapzsiságának, a soviniszta őrületnek, a diplomáczia szerencsejátékainak es a reakczió erőszakoskodásának. Sürgős szükségszerűség, hogy az öntudatos proletárság a háború kiterjesztésére irányuló minden kísérletnek, minden olyan érdekelt és önző közbelépésnek, amely a háborút kiterjeszthetné, teljes erejével ellenszegüljön és hogy szervezete minden erejével és hatalmas akaratnyilvánítással szálljon szembe a háborút elidéző politikával. A szoczialista proletariátusnak íöl kell emelnie messzehangzón a szavát és viselkedésével is bizonyítani, hogy nem engedi befonatni magát a durva és véres összeütközések politikájával. Hogy ennek a tiltakozásnak, ennek a háborús-ellenes akcziónak teljes hatékonysága legyen, a nemzetközi szoczialista iroda elhatározta a rendkívüli nemzetközi kongresszus összehívását. A szoczialistáknak ezen a nagyszerű ténykedéseivel — úgy véljük — pártkülömbségre való tekintet nélkül minden felvilágosodott ember együtt érez. Szatmármegyei Közlöny. Előfizetési ára helyben 5 korona, vidékre 8 korona. meglátta a telefont. Mozgó árnyéka esetlenül kalimpálva végigfeküdt a falon s érezte, hogy folytonosan nő és nő. A tölcsére bólogatott, mint egy öblös harang, a rudja fekete póznaként egyszerre hatalmasan felfelé dagadt s a kötólvastagságu zsinórok mozogni kezdtek, mint valami izmos, hideg óriási kígyók élni kezdett. Látta, hogy ez a csodaszörny él. Felugrott és melléje ült. A szive dobogását is hallotta ét most szentül hitte, hogy a sunyi, gonosz szerkezetben vér, lomha, élettelen vér is kering. A hosszú, összgombolyodó zsinórok meg úgy tűntek fel neki, mintha a belei lennének . . . Sandán, lihegő indulatban kuporodott össze. Lesett. S egyszerre siri vékony hangon szólalt meg a csengő. Várt. A zaj azonban nem szűnt meg. A szél kívülről bejött és a lángokat meglobogtatta. A falon lengő árnyékok vak zűrzavarban egymásra estek és a telefon képe egyszerre olyan nagy lett, hogy az asztalokat, a képeket, az egész szobát és a gázlángokat is eltakarta. A szemei elsötétültek, a gigászi árny feléje rohant s a vinnyogó zaj egyre nőtt. Már olyan volt, mint a tengermorajlás. A telefon pedig, mintegy levegőben járó harang, bőszen tört feléje, megragadta a torkát és fojtogatni kezdte. Elsápadt. Védekeznie kellett. Megfeszítette izomerejét és egy könnyű ugrással az asztalon termett és bir- kózni kezdett a telefonnal. Vasmarkaival megA i pontit tátim. — A Szatmármegyei Közlöny tudósítójától. — A „Ha nincs erőm, legyen szám“ politikusok tehetetlen és szánalmasan humoros, vergődésükben ismét a nemzethez fordulnak. Valami manifesztum formájú Írásban panaszolják el érthető fájdalmukat, hogy immár végképpen befellegzett nekik. Nincs hatalom: tehát nincs koncz, nincs őrszemi állás Nincs a teremtésben vesztes, csak ők, mondják és igazuk van. A manifesztum mindszentek napján jelent meg, ezzel is kifejezést adván, hogy miként minden szentnek, úgy az ellenzéknek is maga felé hajlik a keze. Hétfőn Bécsben közös minisztertanács volt. A tanácskozásról az egyik bécsi híradás igy szól : A delegácziók programmjának megállapításával, a boszniai vasutak ügyével és a külpolitikai helyzettel foglalkozott a közös tanácskozás. Berchtold külügyminiszter ismertette az osztrák és a magyar kormány tagjaival ama sürgönyváltások tartalmát, amelyek az európai nagyhatalmak között a balkáni I bábomra vonatkozó közbelépését ezélozzák. Ezután a külügyminiszter Ausztria-Magyaror- szág álláspontját vázolta, amely egyelőre várakozó marad. Szerdán országgyűlés volt. Gróf Tisza István jelentette a Háznak, hogy mivel a Ház több tagja ki van tiltva, tekintettel az eddig tapasztaltakra, hogy a kitdtottak nem hajolnak a Ház határozata előtt, gondoskodott, hogy az ülésről távolmaradjanak. A mikor ezt tette, teljesen a házszabályok szellemében és az előzetes esetekhez hasonlóan járt el. Bemutatta azután Tisza a miniszterelnök átiratát, a mely szerint a király a delegácziót november 5-ére uj ülésszakra hívta egybe. Gróf Serényi földmiv. miniszter beterjesztette a lóversenyfogadásról szóló 1889. évi IV. törvény- czikk módosításáról szóló javaslatot. Andrássy Gyula, a plurális választójogi tervezet fekete grófja a gyűlésen megismételte eddig a vidéki piaczokon elmondott beszédei egyikét. Szó, szó, szó. Semmi mag és semmi okos | gondolat. Gróf Tisza István és Lukács László ] a kellő értékére szállították le a volt koali- I cziós belügyminiszter szóáradatát. Különösen Tisza mutatkozott ismét kemény legénynek. ragadta. A csengők őrülten sivitottak. Rátaposott a sarkaival. A bomlott gépezet hörögve, ájuldozva vergődött, mint egy élő állat. Erre aztán neki feküdt, a vasrudakat darabokra törte, a kagylót széttaposta, a lemezt megre- pesztette, a csengettvüpárt letörte s a zsinórokat féktelenül kiszakította a kampós szögek alól. Kaczagott, ugrált, kiáltozott az asztalon és észre sem vette, hogy a csengettyű hirtelen elnémult. Hnllgatódzott, Semmi neszt sem hallott. Csendesen virradt. A levegőben az éjjel lázas víziói, tűnő fehér angyalok, kósza, holt melódiák szálltak. A ködfoltos hajnalban még itt-ott fekete pehely gyanánt röpködött a sötétség. Az arcza ólomszürke lett, egész testét hideg verejték verte ki. Fáradt volt. Leült az íróasztalra, beletemetkezett a gyűrött ujság- papirhulláruokba, lankadtan kinyujtózkodott és elaludt. A szolga bejött s csodálkozva látta a rombolást. Ámulva nézte az asztalon alvó hosszú embert. Az újságok között elvesző bozontos fejről csínján fejtette a papirt s felismerte Benedeket, a jó, szelíd Benedeket. Aztán a szoba közepére ment, megállt és elmosolyodott. Andrássy minden egyes állításával szemben ellenargumentumokat hozott fel. Azt bizonyította, hogy mikor a parlament működését olyan módon akadályozták meg, mint az ellenzék cselekedte, akkor szabály ide,, szabály oda, kell lenni valakinek, a ki rögtön intézkedik, hogy meg ne ölhessék a parlament működését. Ez pedig az elnök feladata. Tudja, hogy micsoda felelősséget vállalt és hogy az nem gyerek játék, de vállalja a felelősséget azért, a mit tett. De azt a felelősséget, hogy olyan nevetséges intézkedéseket tegyen, a miket Andrássy törvényeseknek tart, nem vállalja. Ezután Tisza pontról-pontra kritizálta Andrássy beszédét. Andrássy arra hivatkozik, hogy mindig elitélte az obstrukcziót. Ez igaz, különösen akkor tette ezt, a mikor felelős állásában volt, de a mikor nem volt felelős állásban, mindig ő volt az, a ki azt a kezet a mely az obstrukcziót le akarta sújtani, megfogta. Sajnálja, hogy éppen Aridra ss y Gyula, a ki személyénél fogva sokat tehetne ma is a nemzet érdekében, most is, az utolsó pillanatban, a mikor jóhiszemű emberek a béke érdekében oly nehéz küzdelmet folytatnak, gáncsot vet azoknak, a kik a békét, komolyan akarják. Andrássy végzetes útra tévedt, a melyen a nemzetnek, bármilyen jóhiszeműen gondolja, nem hoz, nem tesz szolgálatot, de egyenesen a nemzet romlására tör. A többséget ez nem befolyásolhatja, az alkotmányos jogok és a mi ezzel egy: a többségi akarat érvényre juttatásáért folyó küzdelmében. Csütörtökön a Ház elfogadta Kämmerer Ernő azon indítványát, hogy a házszabály szerves átdolgozása tágyában huszonnégy tagú bizottság küldessék ki. Lukács László miniszterelnök beterjesztette a képviselőházi őrség felállításáról szóló törvényjavaslatot A jaavslat első szakasza az 1848-as törvényre való hivatkozással megszabja az elnök jogkörét. Az elnöknek kötelessége gondoskodni a csend és rend fentartásáról, eltávolíttathatja a hallgatóságot karhatalom alkalmazásával, a kizárt képviselőket a karhatalom alkalmazásával távoltarthatja és azt a képviselőt, a ki a rendet és csendet a tanácskozást meghiúsító módon zavarja, karhatalom alkalmazásával azonnal kivezettetheti. A második szakasz szerint ennek lehetővé tételére képviselőházi őrség állittatik fel, a mely az elnök rendelkezésére áll és a tőle kapott rendeleteket végrehajtani köteles. Ha nincs országgyűlés, az őrséggel a háznagy rendelkezik. A harmadik szakasz megszabja, hogy a képviselőházi őrség legfeljebb hatvan tagból | álló katonailag szervezett testület, melyet I önként jelentkező katonai egyénekből állítanak j össze. A legfontosabb a negyedik szakasz, a mely igy szól: A mennyiben a képviselőházi őrség megerősítése, vagy pedig akár a képviselőházban, akár azon kívül szolgálatának kiegészítése válnék szükségessé, a képviselőház elnöke erre a czélra a kormány utján a rendőrség, csendőrség, vagy a fegyveres erő karhatalmi közreműködését veheti igénybe. f-----------------------——~~— -----Élel miszerek eladására ügyes és agilis bizományost j keresünk a piaczon és a környékén (különösen főzelékfélére) csekély óvadékkal vagy egyéb biztosítékkal. Ajánlatok: Makó postafiók 6. küldendők. | k_____________________________J Mode rn ruhafestés bármily jJJl Háltéliiar Pál Modern és tartósplissézés---------- divat színre --------- *uW I iQjlflJCr I d I w — és guoiviérozás z: NA GYKÁROLY.. Széchenyi-utcza 43. szám. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
