Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-13 / 41. szám

5 Z A T M Á R M G í\ Ö V szempontból nézve, lényegesen rosszabbodtak a viszonyok. Bécsben bosnyák ifjakat magyar- gyűlölettel nevelnek, stb. — majd kijelentette, hogy nem hajlandó hozzájárulni az előadótól Bilinski közös pénzügyminiszter iránt indítvá­nyozott bizalmi nyilatkozathoz. elkerülhetetlenül szükségesnek tartott eljá­rás helyességét átérezték. Budapest, 1912. szept. 23. Lukács s. k. Szatmárvármegye t. közönségének Nagykároly. Kéz kezet mos! Pártok és vasutak. A miniszterein Mriilz! Válasz a bizalmi feliratra. Jelentettük annak idején, hogy Szatmár- megye közönsége bizalmi feliratot intézett Lukács László miniszterelnökhöz azon alka­lomból, hogy a felháborító parlamenti anarchia erélyes eszközökkel letöretett. A feliratra most érkezett le Lukács László miniszterelnök válasza, melyben öröm­mel vette tudomásul, hogy Szatmármegye a kormány eljárását helyesli és iránta teljes bizalommal viseltetik. Az érdekes leirat szószerint ez: M. kir. miniszterelnök 5542 y mTk Igaz örömmel vettem Szatmárvármegye közönségének folyó évi szeptember hó 5-én tartott rendkívüli közgyűlésében 1571 bjkvi szám alatt hozott határozatát, amellyel ki­mondotta, hogy a parlament munkálkodá­sának biztosítására irányuló eljárást helyesli és a kormány iránt teljes bizalommal visel­tetik. őszinte megelégedéssel töltött el a vármegye közönségének ezen határozata, mert újabb bizonyítéka annak, hogy az ország hazafias érzelmű, higgadt gondolko­dású polgárai a nemzet fejlődése érdekében Átlag rendkívül szigorúan tartották őket, a legszigorúbb felügyelet és ellenőrzés alatt, hogy a drága pénzen vásárolt „áru“ vagy „jószág“ valamiképen meg ne szökjék. A szo­kásos eljárás az volt, hogy a midőn a rab­szolgákkal megterhelt hajó valamely kikötő­városba érkezett, a vásárolni szándékozó ül­tetvényesek a hajóra mentek és válogatni kezd­tek. Magától értetődik, hogy az izmos, erős férfiak voltak a legkeresettebb czikkek, mig az asszonyok, gyerekek akárhányszor csak rá­adásban mentek. A gyengék vagy a hosszú óczeáni úttól megviseltek még olcsó árban sem keltek el. Ezek a vállalkozó nyakán ma­radtak vagy a hajóskapitány terhére estek. Hogy ezekkel a szegény nyomorultakkal mi történt, arról nincs feljegyzés. Ellenben emlí­tés tétetik arról, hogy ebben az időszakban az illető gyarmatok partjain a czápák szokatlan mértékben szaporodtak el, mint szoktak azo­kon a vidékeken, amelyeken a véletlen dús zsákmányra juttatja a tenger hiénáit. A megvásárolt embereket a gazdájuk na­pokon át pihentették, jól táplálták őket, fü- rösztötték, a testüket bekenték olajjal. Egy­két héttel később befogták őket a könnyebb munkára, a fiatalabbakat beosztották a régibb, idősebb rabszolgákhoz s előkészítették a ke­reszténység felvételére. Hogy elejét vegyék a szökési kedvüknek és hogy másrészt kedvet kapjon az uj házhoz, ajándékul egy kevés jószágot kapott, egy-két disznót, majorságot, Községi ügyek. Városi közgyűlés Nagykároly város kép­viselőtestülete 19l2. évi október hó 20-án rendes közgyűlést tart. Ez a közgyűlés fogja letárgyalni Nagykároly város jövő évi költ­ségvetését, amelynek érdekesebb adatait a Szatmármegyei Közlöny már ismertette. Ekkor fogják bejelenteni a belügyminisztérium ha­tározatát is, hogy a polgári iskolák építésére vonatkozó intézkedéseket jóváhagyta. A polgármesterek és a pénzkrizis. A pénz- krizis keserves hatásait elsősorban a városok érzik, amelyeknek éltető erejét, a kereskedel­met és ipart sújtja elsősorban a válság s igy természetes, hogy a városok igyekeznek fő­képen, hogy módot találjanak a bajok enyhí­tésére Dicséretükre legyen mondva, ebben az akczióban előljárnak a városok polgármesterei, akik a jövő hónapban tanácskozásra gyűlnek össze Nagyváradon s tanácskozásuknak a tárgya éppen az lesz, hogy a városok mit te­hetnek és mit tegyenek a szomorú gazdasági válsággal szemben. sőt parányi kis földet, amelyen tetszése szerint gazdálkodhatott. A lakásuk, ha még oly kez­detleges volt, valóságos palota lehetett, ahoz a nyomorult odúhoz, amelvben Afrikában la­kott. Élelmezés dolgában is óriási változás állott be. Odahaza akárhányszor csemegeként az emberhús szerepelt, itt kenyeret, húst, zöld­séget és tejet annyit kaptak, amennyi teljesí­tett munkájukkal arányban állott. Szóval az ültetvényesek a legnagyobb mértékben gon­doskodtak rabszolgáik testi épségéről. És hogy a négerek aránylag elég jól érezték magukat gazdáik bánásmódja mellett, mutatja az, hogy mulatság, ének, zene és táncz mindennapos volt a rabszolgák telepén. Voltak olyan rabszolgák is, akik nagy va­gyonra tettek szert, akidnek volt egy-két ezer font készpénzük és nekik is volt husz-har- harmincz rabszolgájuk. Marténique szigetén vannak olyanok -- egy iró szerint — akiknek valóságos fényűzéssel berendezett lakásuk volt, aahageni bútorral, díványokkal, faragott szek­rényekkel és finom borokkal, akik nem vásá­rolták vissza szabadságukat, hanem tulajdo­nukban levő néhány tuczat rabszolgájukkal megmaradtak gazdáik tulajdonában, mint rab­szolgák. A vármegye őszi közgyűlése. Politikától mentesen zajlott le csütörtökön Szatmárvármegye őszi közgyűlése, amelyen Csaba Adorján főispán elnökölt. Mert nem politika, hanem a közvélemény kívánságának tolmácsolása volt Csaba főispán megnyitó beszéde, melyben a parlamenti béke helyreál­lításának szükséges voltáról szólott. Az éljen­zéssel fogadott és a mostani háborús időkben nagyon is aktuális elnöki megnyitó után, az. utóbbi időkben már szinte megszokott szenve­delmek nélkül intézték el az elég tartalmas, azonban — minthogy politikáról és közvetlen személyi kérdésről alig volt szó — kevésbbé érdekes tárgysorozatot. A csütörtöki közgyűlés tagjai — ritka kivételképen — minta kártyázó társak mind- I nyáján egy akaraton voltak. Ez okból szépen összebarátkoztak és vállvetve tolták eg.vmás — vasúti kocsiját. Ez a kéz kezet mos barátság látszott meg a közigazgatási bizottsági tagok választásának eredményén is. A Szatmármegyében tervezett viczinális vasút hozta össze a máskor marakodó pártokat. Mert minden politikai pártnak van egy vasúti terve, amikre már az előmunkálati engedéiyek is megvannak. A munkapártnak pláne kettő. Ami a többség jogán méltányos is. A munka­párt vonatai: a Halmi—bikszádi és a láposi vasút, a függetlenségi párté a Mezőterem—peéri vasút, a néppárté pedig a Börvely—fehér- gyarmati vasút. Ezek hozzájárulási költségeire már megszavazott ugyan a vármegye 3°/o pót­adót, a miniszter azonban alaki hibák miatt a vasútra vonatkozólag uj határozatot kíván. Ez meg is történt. Ezzel a 3°/o-os pótadó megszavazással — jóllehet szükség vau a tervbe vett vasutakra — a vármegye olyan groteszk határozatot hozott, mint Szatmár, midőn ingyen palotát és az átköltözködési költség megtérítését aján­lotta fel a pénzügyi kormánynak a nagy károlyi pénzügyigatóság részére akkor,, midőn botrá­nyos kórháza része államsegélyt kunyóráit. Ugyanis Szatmármegye törvényhatósága midőn 3°/o-os pótadót szavazott meg közérdekű, de elsősorban mégis csak az engedményesek czél- jait szolgáló viczinálisokra, elfogadott egy olyan tartalmú indítványt is, hogy a vár­megye Írjon fel a kormányhoz és kérje, hogy tekintettel a vármegye ez évi rossz ter­mésviszonyaira, a kormány adóhalasztás, adó- leirás engedélyezésével, kamatmentes inségköl- csönök nyújtásával, tavaszi vetőmagvak kiosz­tásával, állami beruházásokkal és az útépítési Programm fokozottabb mértékben való megva­lósítása által a bekövetkezendő Ínség enyhíté­sére idejekorán tegye meg a szükséges előké­születeket. Kiknek kéri a vármegye a fenti segélyeket? Azoknak, akik adójából a 3 százalékos vasút­építési költség megszavaztatott. A közigazgatási bizottságba a f. év végén kilépő tagok lettek ismét beválasztva. Az igazoló választmány a következőleg alakult meg: Elnök: Debreczeni István, tagok : Mada- rassy Gyula, Róth Károly, Kaufmann Jenő, Reök Gyula, Baudisz Jenő, Dr. Adler Adolf, Kovács Dezső és Nagy Gyula. Megái lapittatott a vármegye 1913. évi költségvetése. Megszavazták a közművelődési czélokra, a tisztviselői nyugdíjalapra, a h. é. vasutak segélyezésére felvett kölcsön törlesztésére szol­gáló stb. pótadókat. A fehérgyarmati és a szinérváraljai uj gyógyszertárakra vonatkozó kérelmeket a köz­gyűlés nem véleményezte. __________________ ® Gallérok gözmosása ® tükőrfénynyel hófehérre & Hájtájer Pál A Kézimunkák, glassé keztyük, Bútorok, szőnyegek tisztítása DAGyKAf^OLy, Széchenyiéitcza 43. szám, a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents