Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-15 / 37. szám
SZAT MARMEGYEI KÖZLÖNY AM fellett. i A városok fejlesztése, amelyről már annyi sok szó elfolyt, úgy látszik mégis belekerül az aktuális kérdések sorába. Némethy Károly államtitkár, aki a belügyminisztériumban a városok ügyeivel foglalkozik, a legutóbbi napokban egy újságíró előtt a következő nyilatkozatot tette: — A városok fejlesztéséről szóló törvény már szentesítve van és most áll végrehajtás alatt. Ez a törvény határozottan utasítja a kormányt, hogy két év alatt be kell nyújtania a városok szervezetéről, közigazgatásáról és háztartásáról, valamint a városi rendőrség országos szervezéséről szóló törvényjavaslatokat. Ez a nyilatkozat egy kissé korrigálja azt az érthetetlen eljárást, hogy a kormány a városfejlesztés czime alatt most egy olyan törvényjavaslatot fogadtatott el a képviselőházzal, amelynek még hosszú ideig semmi gyakorlati haszna nem lesz. A városok fejlesztéséről szóló törvényjavaslat ugyanis semmi konkrétumot nem állapit meg, csak további felhatalmazást j ad, illetve kötelezettséget ró a kormányra, hogy az igazi városfejlesztési törvényt két év alatt nyújtsa be. Sok ilyen törvényről tudunk, amelyek további utasításokat adnak és majdnem mindegyik utasítás és kötelezettség még ma is teljesítetlen. Ettől féltünk a városfejlesztési törvény utasításainál is. És nem politikai szempontból féltünk, nem azért, mert a kormányban bízunk vagy nem bízunk, hanem egyszerűen ismerve a mai törvényalkotás lassúságát. Ha Némethy Károly nyilatkozata tényleg autentikus, mint ahogy az, akkor ez kissé megnyugtathatja azokat, akik a magyar városok érdekeit szivükön viselik, Némethy Károly nyilatkozata ismétli azt amit a törvény paragrafusokba öntve mond és ez az ismétlés bizonyítja azt, hogy komolyan foglalkoznak a dologgal. De erre a komoly foglalkozásra tényleg szükség is van. A magyar városok az oszlopai a magyar közéletnek és gazdasági működésnek. Akárhány városunk azért nem tud fejlődni, mert sehonnan nem kap támogatást. Ami városaink nem hasonlíthatók az amerikai városokhoz, amelyek magukban olyanok mint egy-egy állam, hatalmas anyagi erővel és erkölcsi tekintéllyel, úgy hogy nekik már nincs szükségük támogatóra. De a magyar városok — ha nem is tréfálunk, akkor is igy kell mondanunk — nyomorognak. A magyar városok vezetőinek az anyagi bajok és a tekintélyhiány között kell lavi- rozniok és ez nem előny a városok fejlesztésére. Kérjük tehát a városfejlesztési törvényt, de lehetőleg még két év előtt. Községi ügyek. Ki akar körovos lenni? A nagybányai járásban Misztótfalu székhelylyel rendszeresített s lemondás folytán megüresedett körorvosi állásra pályázat van hirdetve. Kérvények október hó 5-ig a nagybányai főszolgabirósághoz adhatók be. Pályázat közigazgatási állásokra. Szinér- váralja nagyközségben betöltendő egy adóvégrehajtói állás. Pályázni szeptember 12-ig lehet. — A szamosdobi körjegyzőségben aljegyzői állás van üresedésben. Az állást elnyerni óhajtók kérvényeiket október 2-ig nyújtsák be a csengeri főszolgabósághoz. A csengeri Szamos-hidon a vámszedési jog 1913. január 1-től számított 3 évre bérbeadatik. Az árverés Nagykárolyban f. hó 26-án d. e. 10 órakor a vármegyei főjegyző hivatalos helyiségébe lesz. SamHároiifiiáros parlamentje Miniszteri leirat a pénziigyigazgatóság ügyében. A jog- és pénzügyi bizottság ülése. Nagykároly város képviselőtestülete ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tart. A mai ülés előkészítő e czéljából a jog- és pénzügyi bizottság csütörtökön délután ülést tartott és a tárgyalás alá kerülő ügyekben a következő határozati javaslatokat hozta: A pénzügymi- niszter leír a város közönségéhez, melysze- | rint, tekintettel arra, hogy a pénzügyigazga- j tóságot egyelőre az eddigi helyiségekben ki- ! vánja hagyni, a város által az uj helyiség felépítésére vonatkozólag tett ajánlatot tárgyalás alá nem veheti. A bizottság a leirat tudomásvételét javasolja. Egyben indítványozza, hogy írjon fel a város közönsége a pénzügyminiszterhez annak közlése iránt, hogy a pénzügyigazgatóság részére milyen méretű és beosztású uj épületet kíván, mert a város hajlandó a követelményeknek megfelelni és a teljesen újonnan építendő helyiségeket ugyanolyan összegért a kincstárnak bérbeadni, mint amennyit most a kifogásolt elhelyezésért fizet. A bizottság javasolja, hogy a Luby táblán nyitott két uj utczán a villamos közvilágítás bevezettessék és hogy a Fény-utczán a közvilágítás megjavittassék. Javasolja továbbá, hogy a Nefelejts-utczán kő gyalogjárda készíttessék. Dr. Adler Adolf és társa kérelme a Gál József-utcza és Tyityilka János és társa kérelme a Fazekas-utcza kikövezése iránt — elutasittatani javasoltatik. A munkás szakszervezet által Nagykárolyban létesítendő Munkásotthon létesítése czéljára a bizottság 200 K városi segély megadását javasolja. Szatmármegyei Közlöny. Előfizetési ára helyben 5 korona, vidékre 8 korona. Ki lesz a jegyzők elnöke? Komoróczy Jenő előtérben. Bodoky Béla kismajtényi körjegyző halálával megüresedett a szatmármegyei községi és körjegyzők egyesületének elnöki tisztsége. Most amikor a községi jegyzők, a magyar közigazgatás e fontos szervei, az anyagi helyzetük szanálását czélzó harcz előtt állanak, kétszeres fontossággal bir a jegyzőkre nézve, hogy a harczot kinek a vezetése alatt fogják megküzdeni. Az elnöki állás a legközelebbi közgyűlésen lesz betöltve és a kérdés már élénken foglalkoztatja az érdekelteket A Szatmármegyei Közlöny már több nevet említett, mint akik az elnöki tisztségre jelölve voltak, ezek azonban kijelentették, hogy nem reflektálnak az elnöki tisztségre, amely mint arra legilletékesebbet, Komoróczy Jenő győrteleki jegyzőt, az egyesület alelnökét illeti meg. Ezt a felfogást vallja most már a jegyzők legnagyobb része is és igy a legnagyobb valószínűség szerint Komoróczy Jenő lesz a jegyzői egylet elnöke. Az igy megüresedő alelnöki állásra a jegyzők egy, a nagykárolyi járásban működő kartársunkat szeretnék megnyerni, hogy igy az alel nők állandó nexusban legyen a központi közigazgatással. Az alelnöki állásra Becsky György csomaközi jegyző van kiszemelve. KltöntetÉst au ön? Tessék fizetni érte! A szatmári kiállítás epilógusa. Kötéllel fogták annak idején a kiállítókat a Szatmári Gazdasági Egyesület kiállítására, ígértek füt, fát és különösen kitüntetéseket. A Szatmármegyei Közlöny nyomatékosan figyelmeztette Nagykároly város iparosságát, hogy a kiállításon részt ne vegyen. Egyrészt azért, mert már az előkészületeken meglátszott, hogy potemldn-kiállitásról van szó, amelyre nem érdemes egy fillért se költeni, mert a kiállítás révén a kiállítóra se erkölcsi, se anyagi haszon nem háramolhatik, másrészt pedig mert az kizárólag Szatmár-Németi város érdekében rendeződött s ezért a kiállítás sikeréhez nagykárolyi iparosnak hozzájárulni nem szabad. Intelmünknek meg is volt a kellő foganatja. Nagykárolyi iparosaink számottevő része távolmaradt s igy csak 2—3 nagykárolyi kiállító akadt, ami erősen mégis látszott a kiállításon. A kiállítás megnyitása után egy pár nappal a vezetőség közzé tette azok névsorát, akiket „kitüntetésre“ talált érdemesnek. Ezek között az összes nagykárolyi kiállítók is szerepeltek. Arany, ezüst és bronz érmet Ígért nekik. Egyes helyi lapok meg is voltak hatva a nagykárolyiak kitüntetése miatt. A kitüntetett kiállítók örvendve várták dicsőségük látható jelét Eltelt egy hónap, n Sirolin'' Roche biztos, hatású tartós köhögésnél, aiégutak hu rutainál, hörghurut és astfimánáL Influenza és tüdöqyuladások után a jóízű Sirolin "Roche> al való nosszabp kura^megvéd az összes ár tál maskö ve tftézm ényekről. S/ROL/MHfíúc/>e‘ oldólay és fertőtlenitólegjiat; élősegitiaz étvágyat és emésztést Sáaveefejélk a.„gyógy tárakban határozo ttan Sirolin ’Roche** t.Kérni
