Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-18 / 33. szám

«Z AT M Á R M E G sét. A kövezetvámszedés eddig évente 36,000 koronát jövedelmezett a városnak. A javaslat értelmében a jövedelem körülbelül 8000 koro­nával lesz nagyobb. 9. Miklóssy Márton azon javaslata felett, — hogy a város vegye meg a Széchenyi-utczai u. n. Jászi-féle házat és a Honvéd-utczai Rosenberg-féle házat s ott utczát nyisson, — a bizottság napirendre térést javasol; tekintettel arra, hogy a város anyagi viszonyai nem valami rózsásak; másrészt pedig a mai pénzügyi válság miatt az utczanyitás ered­ménnyel sem járna. 10. A városi rendőrök, tűzoltók és más segéd alkalmazottak fizetés­emelési kérelmét a bizottság javaslatára a költségvetés tárgyalásával kapcsolatban tár­gyalja majd a város. A bizottság ezek után még több kisebb jelentőségű és magánérdekü ügyben is hatá­rozatot hozott. Iskola, egyház. Változások a piaristák nagykárolyi főgim­náziumában. A piarista rendkormány Szőllőssy Károly és dr. Frick József piaristákat, valamint dr. Benkovich István és Mihályi József vilá­giakat elhelyezte Nagykárolyból; helyükre három világi tanárt nevezett ki. Esperesi kinevezés. Radu Demeter nagy­váradi gör. kath. püspök Cupcea Péter nagy­károlyi gör. kath. lelkészt a szilágymegyei Alsószoporra esperessé nevezte ki Plébánosi megerősítés. Matlaszkovszky Miklós vállaji lelkésznek a püspök megadta a plébánosi investiturát. A beiktatás ideje a templom hatósági bezáratása miatt még bi­zonytalan. Tanitónöválasztás. A kálmándi róm. kath. iskolaszék az újonnan létesített 3-ik tanítói állásra Láng Ilona oki. tanítónőt választotta meg. A választást az egyházmegyei hatóság is megrősitette. így néz ki Nagykárolyban a köztisztaság! — Mocsár a Tompa-utczában. — A kolera évek óta minden nyáron egy kis közegészségi diétára és óvatosságra szo­rítja a magyar városokat. Mit gondolnak ké­rem, milyen közegészségügyi intézkedések történnek ilyenkor? Ilyenkor hordják be a legtöbb rothadt gyümölcsöt a városba s ilyen­kor meszelik végig az utczák folyókáit. A világ minden táján tisztában vannak már az­zal, hogy nem a meglévő piszkot kell beme­szelni, hanem a piszkot nem kell megtűrni a városban. Nagykárolyban a mindszenti kolera hi- rére szintén kiadták a hatósági figyelmezte­tést, hogy a lakosság udvarát tisztán tartsa. A város azonban a maga részéről mit sem törődik az egész köztisztasággal; a város te­rei, utczái olyan piszkosak, mintha nem is Magyarországon, hanem legalább is egy hin- dosztáni városban volnánk. a napokban sétánk alkalmával eljutot­tunk a Kölcsey-utcza végére; oda ahol a Köl- csey-utcza a Tompa és a Nagyhajduváros-ut- czába torkollik. Mint méltóztatnak tudni ezen a kis téren egy újonnan épített kereszt és egy közkút áll. Az utóbbi napok folytonos esőzé­sei folytán a süppedékes talaj körül nagy tócsa képződött, valóságos mocsár, a ruczák és más vizi szárnyasok kedvencz találka helye. A piszkos, zavaros viz a közkutba folyt nagy­részben, a tífusz baczillusainak őszinte örö­mére, mig egy másik szintén elég tekintélyes, bár kisebb része a Tompa-utczai lakosság nem nagy örömére terjeszti továbbra is vígan a bűzt, a tífuszt, a kolerát és más hasonló jókat. Igazán nagyon csodálkozunk a Tompa- utczai lakókon, hogy ezideig még nem szó­laltak fel s nyugodt flegmával tűrik az Ázsiába illő állapotot, lesszük tehát mi helyet­tük és felszólítjuk a köztisztaságra őrködni hivatott városi hatóságot, hogy a közegész­ségügyi tekintetből is nagyon ártalmas, mo­csarat haladéktalanul töltesse fel! Vagy talán — a téren kereszt lévén — oly szent áhítattal ; várjuk a kolerát? Esy uísiió leiiizMi A nyár itthon maradt mostohái, kávéházi unalmunkban sokszor elővesszük a nagy ké­pes újságokat. Hűséges, kedves, jó barátok ezek a választékos külsejű német, franczia újságok. Tarka szép képeik mindig beszélnek, mindig mondanak valamit messze a világból, idegen városokról, ahova mások elmehetnek s ahova mi mindig készülődünk. Engem és té­ged sóvárgó X és Y kollégám az élet szom- juhozásában kínoznak és gyönyörködtetnek ezek a szép illusztrált lapok. Most például a tengerek sós és hűvös lehelletét hozzák ide elénk a kávéházi asztalra. Tele van minden újság a tengerrel, a világ napfénynek, tenger­nek örülő népével. Az egyik a Lidóról, a má­sik Trouvilléből hoz képeket. Az egyik a ko- I moly és mély hangulatú breton partok szép- ] ségeit tárja elénk, a másik a kaczagó déli tengerek kékjét ontja reánk. Tegnap igy álmodoztam a világ legcso­dálatosabb szépségéről, a tengerről a képes újságok mellett. Egyszer aztán az álmodozás­ból józan, okos és egyszerű kis reklámok éb­resztettek fel. A képek mellett világhirü für­dőhelyek pensiói hirdetnek ellátást magyar embernek hihetetlen olcsó árért s ilyenkor el­szorul a keserűségtől a lelkünk. Csak mi élünk olyan értelmetlenül, olyan rosszul és olyan keservesen drágán. Akik itt a képeken a nap lángoló aranyában ragyognak a nagy, a gyönyörű tenger mellett mennyi örömet, mennyi szépséget kapnak azért a pénzért, | amiért mi egy szelet fagylaltot és egy szál- i maszálat kapunk az itthon savanvodó életünk- I höz nyári örömnek. * I Két császár dicsőségét zengik a világ j újságjai. Két modern történelmet csináló csá- j szár közül az egyik halott, akinek a sárgára j fagyott hideg testét csodálatos áhítattal őrzik * a messze Nippon fiai, mig megérkeznek a nyu- j gáti játék és árnyék császárok képviselői az > igazi, a nagy császár ravatalához. A másik itt, | nem messze tőlünk a porosz Essenben játsza J a nagy császár szerepét. Milyen különböző | két ember fajsulyban, értékben Mutsó Hitó j és II. Vilmos, korunk két legnagyobb törté- | nelem csináló császárja. Mindakettő modern ember, de az a halott, keleti sárga, az az j igazi ember, a kultúra apostola, aki végzet­szerűen küldetett milliók lelkének az átformá- ( lására, aki ha nem született volna mikádónak, akkor is a haladás fáklyavivője lett volna. A másik, a Hohenzollern, a porosz sast gőggel hordozó nagy hisztrió talán még modernebb, mert ő oly messze az igazi emberi nagyságok­tól, a kultúrába vetett hittől és az emberiség boldogulását akaró lelkesedéstől, mégis olyan jól tudja játszani a szerepét. Talán ma még ő is elhiszi, mikor a Krupp-gyár jubileumán a hóditó német iparról és kereskedelemről szó­nokol, hogy mind ezt ő akarta és ő csináltatta, pedig az magától csinálódik belső energiák kényszere alatt s ő a hatalmas császár, csak a konferenezier szerepét játsza a német kul­túra színpadi produkcziója előtt. Mutsó Hitó az mégis nemesebb és nagyobb ember, az suggesztiv erő és akarat, az valóban vezette a népét, nem csak játszotta a vezér szerepét. Neki hite, meggyőződése volt a kultúra, de Vilmos titkos órákon bizonyára visszasírja a középkori császárok barbár hatalmát, mikor a császárnak nem kellett számolnia a szocziális Berlin akaratával. —k.­O ' Amikor i cMriis iiáíiaü. — Idill a Magyar Királyban. — A Magyar Király szokott előkelő csendjét csütörtökről péntekre virradó éjjel sajnálatos inczidens zavarta meg. Az esetről részletes tudósításunk itt következik: Úgy hajnali négy óra tájban még két társaság mulatott a Magyar Királyban. Az egyik társaságban foglalt helyett Hübner József a városi villamosom uj vezetője. Fátyol Józsi „közkedvelt" czigányprimás a másik társaság­nak húzta a nótákat, nem pedig annak, amely­ben Hübner is ült. Hübner ene, minthogy már egy kissé jókedve támadt, megkérte a , társaságot, hogy engedjék át nekik is most i már egy kissé a czigányokat. A társaság vala- | mennyi tagja készséggel beleegyezett az udva- I rias hangú felhívásba, a czigányok átengedésére i késznek nyilatkoztak. HübDer erre oda ment j Fátyol czigányaihoz s megmonta nekik a I nótáját. A czigányok rá se hederitettek. Ezt I látva Hübner, bosszúsan fizetett és társaságával I távozni akart. Az ajtónál azonban útját állta ! Fátyol Józsi s hogy megmutassa a nagykárolyi | viszonyokkal még nem ismerős Hübnernek, ! hogy ő milyen nagy ur, és hogy az ő czigá- I nyait nem lehet a vendégnek csak úgy dirigálni, 1 se szó, se beszéd felkapott egy széket s a mit sem sejtő Hiibnert teljes erővel úgy fejbe vágta, hogy nyomban elborította a vér. Nagy riadalom támadt erre a már csen­des kávéházban. A vendégek összeszaladtak s a kávéházban hivatalos szolgálatát teljesítő Scholcz rendőrtisztviselő elválasztotta az inczi­dens aktiv és passzív szereplőjét: Fáiyolt és Hiibnert. Nyomban orvosért szaladt s Hübner erősen vérző sebét dr. Rooz Elemér főorvos kötözte be. Az általa kiállított látlelet szerint Hübner sérülése nem veszélyes súlyos testi sértés s az ütés 4 és V2 ezentiméter hosszú sebet ejtett az üzemvezetőn. A brutális inzultusnak a járásbíróság előtt lesz a folytatása; amennyiben pénteken Hübner feljelentést tett a rendőrségen Fátyol ellen súlyos testi sértés vétsége czimén. A felekezeti társaskörök missiója. Egy vasárnap délután a Kathoiikus Legényegyletben. A szentelt vízzel meghintett Heti Szemle szerdai számában olvastuk, hogy a nagykárolyi Kathoiikus Legényegylet újonnan épített pa­lotáját, a klerikálizmus újabb várát, Boromissza püspök fényesnek jelzett czeremóniák között szeptember első napjaiban szenteli fel. Újabb erősséget nyer tehát Nagykárolyban a har- czos klerikálizmus, a Kathoiikus Népszövet­ség. Több Ízben megírtuk már e lap hasábjain, hogy mennyire káros és demoralizáló hatást gyakorolnak egy város fejlődésére a felekezeti társaskörök. Szítják a felekezeti gyülölséget, bomlasztják a nemzeti egységet. Épp azért rendkívül elszomorító tehát, hogy a nagyká­rolyi társaskörökben oly hangos az élet s hogy ott oly vigan folyik a kvaterkázás és a kártyázás, holott pedig a felekezeti társaskö­röknek nem az alkoholizmus és a kártyázás terjesztése, hanem a tagok szellemi önkép­zése, a kulturális fejlődés előmozdítása volna a czélja. Legkevésbbé felel meg e feladatok- nak a nagykárolyi felekezeti társaskörök kö­@ Gallérok gözmosása ® tükörfénynyel hófehérre # Hájtájer Pál # Kézimunkák, glassé keztyük, Bútorok, szőnyegek tisztítása HAGyKAROL, 5zéchenyi-utcza 43. szám, a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents