Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-23 / 25. szám
S Z A T M Á R M E G Y K 1 K 0 Z L 0 N Y Regény-Csarnok. Nikola doktor boszuja, Irta: Guy Boothby. (78.) Fordította: Radocza Jankó. Megígértem és a rendőrtisztviselő kíséretében elhagytam a házat. A szállodában már sötét volt és kétszer kellett csengetnünk, amig életjelt adtak magukról. Végre nagy álmosan előbotorkált a tulajdonos és nem éppen barátságosan tudakozódott, hogy mit kívánunk. Kísérőm kijelentette, hogy a rendőrségtől jövünk, erre a szóra megnyílt az ajtó. — Jó estét mr. Bartell, egy pillanatra hivatalosan kell beszélnünk önnel — mondta kísérőm udvariasan. — Kérem, felügyelő ur — mondta a vendéglős, akin meglátszott, hogy ismeri a tisztviselőt, ugyan kissé későn látogat meg, de hiszem, hogy nálam mindent rendben fog találni. — Csak néhány kérdést akarok önhöz intézni — felelte a rendőrfelügyelő. — Egy embert keresünk, aki ma este itt is megfordult. — Ha ilynemű felvilágvsitást akarnak az urak, a csaposlegényt fogom előhívni, én magam az egész estén át nem voltam a sön- tésben. Foglaljanak helyet és bocsássanak meg egy perezre, azonnal hívni fogom. Felment és mi időközben fel s alá jártunk a csarnokban. Türelmem fogytán volt már, mikor a vendéglős megjelent az álmos csaposlegény kiséretében. — Az urak egy ember után tudakozódnak, aki ma este itt volt. Talán maga tud róla ? — mondta a vendéglős. — Hogy néz ki az illető? — kérdezte a csapos a felügyelőtől. Az hozzám utasította. — Magas, karcsú alak, feltűnően csillogó fekete szemekkel. Mr. Wetherell kocsisának társaságában jött ide. A csapos azonnal visszaemlékezett. — Igen, emlékszem. A folyosó végén levő ötös számban ültek és a kocsisnak egy pohárka rumot, magának meg whiskyt rendelt. — Igen, ezt a ficzkót keressük — mondta a feliigvelő. — Mondja csak, látta őt már azelőtt is? — Biztosan mondhatom, hogy azelőtt sohasem láttam, mert ezt az alakot megjegyeztem volna magamnak. Határozottan tudom, hogy ezúttal először járt itt. — Nem ment hozzájuk senki be, mig együtt ültek a szobában? — Nem hinném. De várjanak csak, igen, most már emlékszem, hogy egy magas növésű legényt láttam végig menni a folyosón és belépni hozzájuk. Körülbelül egy félóróval azután, hogy az italokét bevittem nekik. — És látta őt ismét kijönni. — Nem. De azt tudom, hogy a kocsis teljesen részeg volt és úgy kellett a kocsira vinni őt. — Honnan tudja ezt? — Mert láttam, amint ketten kifelé vitték. A felügyelő felém fordult. — Mindez nem igen kielégítő, ugy-e bár? — Valóban nem — feleltem. — Nincs ellenére, ha megnézzük az ötöst, amelyben tartózkodták ? — Oh, korántsem, kérem kövessenek •— felelte a vendéglős. Végig vezetett a folyosón melynek végén egy ajtó vezetett a jelzett szobába. Koromsötét volt a helyiségben, de csakhamar meg volt gyújtva a legszesz, amely teljesen megvilági tóttá a kis szobát, amelynek közepén kis asztal állt, a falak mellé néhány szék volt helyezve. Az egyik oldalon ablak volt a falban, ezzel szemben az ajtó és emellett a kandalló állt. A asztalon félig kiszítt szivarcsutka hevert, amely mellett az „Evening Mercury“ összetépett példánya feküdt. De az, amit kerestem, amiért négykézláb mászkáltam a padlón, nem volt található sehol. Végre a kandalló mellett kis összegyűrt papirt pillantottam meg. Felvettem és az asztalhoz ültem és a csapos legényhez fordultam, aki figyelemmel kisérte minden mozdulatomat. — Volt még valakié helyiségben valaki ? — Nem uram. — Biztos ebben ? — Egész határozottan tudom. Kézhez vetem a földön talált pap irt és kisimítottam. Csalódásomra, meg kellett győződnöm, hogy semmiképpen sem vezetett nyomra, mert noha néhány szám volt rá irva, semmiféle támpontra nem akadtam. — Nincs semmi rajta? — kérdezte a felügyelő. — Néhány zemmit mondó számon kívül semmi sincs rajta — feleltem elkeseredetten. Folyt. köv. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Eladó Mis lel. Nagykárolyban a fényi és csanálosi határban és a teremi szolok között levő, mintegy kilencz köblös 3 fordulós fold ©ladó. Értekezni lehet: Tóth JuHSZló vendéglőssel Nagykárolyban, Fény-utcza 60. szám alatt. ■1 I I ■ Kiváló, jó zamatos, saját § termelésű házi boreczet i ■ literedként i koronájával « nállam kapható. | Nagykároly, Róth Károlyné. | COMPAGNIE GENERALE TRANSATLAMTiQUE Francia hsjóvonal Rendes közvetlen gyorshajójáratok és Kanadába, Basel (Schweiz) és Parison át. Iroda : Budapest, VII., Baross-tér 15. sz. Sürgönyczim: Transat, Budapest. ÍIIHHHHBI! CZIM: AZ ÚJSÁG BUDAPEST RÁKÓGZI-ÚT 54. ió ruhához jó szappant haszánljunk! Finom fehérneműjének, drága lepedőjének, finom csipkéinek és hímzéseinek mosásához esek is tiszta, jó szappant használjon. Győződjön meg róla, hogy az igazán kitűnő szappan használata milyen előnyös. A saját érdekében kérjük, hogy az ösz- szes szappanok közzül a legjobbat, a SCHICHT „SZARVAS“ MOSÓSZAPPANT vásárolja. Az Ön háztartásában semmi sem olyan rossz, hogy azt közönséges szappannal kellene mosni. Mosson mindenki SCHICHT „SZARVAS“ MOSÓSZAPPANNAL, mert legnagyobb kiadóssága folytán ez a legolcsóbb szappan. fossunk csakis Schlchíszappanna!! A ruha kétszer olyan sokáig fog eltartani, mint azelőtt és még akkor is olyan lesz, mintha teljesen uj volna a SCHICHT „SZAR\ AS“ MOSÓSZAPPAN nemcsak hogy a szennyet távolítja el, hanem konzerválja a szövetet és a színeknek uj fényt és uj kinézést kölcsözöz. Meggátolja, hogy a ruha a mosásnál összemenjen vagy szétessék s ez annak tulajdonítható, hogy ezen szappan hideg vízben is teljesen feloldódik és vele könnyen moshatunk. Ügyeljünk a SCHICHT névre és a „SZARVAS“ jegyre, mely minden darabon látható.
