Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-05 / 18. szám

S ZA T MÁR MEGYEI KÖZLŐ N Y A pénzügyi válság okai és veszélyei. Irta: Kunz József, az OMKE. alelnöke. A középeurópaí pénzvilág két vezető férfia, akik magas őrállásból tekintik át a gazdasági életet, néhány héttel ezelőtt bizalmas figyelmeztetést intéztek a bankok igazgatóihoz. A bizalmas intések nyilvá­nosságra kerültek és riasztó hatást idéztek elő. Az első vészkiáltást Havenstein, a német birodalom jegybankjának vezérigaz­gatója hallatta. És ennek az intelemnek nyomban utána visszhangot adott Pranger udvari tanácsos, az Osztrák-magyar jegy­bank vezértitkára. Két év óta azt látjuk, hogy rekord- termések daczára az elsőrendű szükségleti czikkek, az élelmiszerek, a lakások egyre drágulnak. A bajt eleinte nem is ismertük fel. Játszottunk a magas árakkal. Az üzletvi­lág csak a spekuláczióra való ösztönt merítette belőlük. A tiltó vámok oltalma alatt erősbödtek az ipari kartellek, nagy­arányú terjeszkedésre buzdultak a gyárosok. És a rohamosan íejlődő gazdasági élet a kis- és nagy bankokat arra biztatta, hogy évrői-évre öt milliókkal és húsz milliókkal emeljék a tőkéjüket. Rohamosan emelkedett a földbirtokok értéke és az iparvállalatok részvényeinek az árfolyama. A tőzsdére csak úgy özön­lött a mágnások és a kisemberek pénze, mert ott állandóan uralkodott a hausseláz és akik a legvakmerőbben játszottak, néhány hét alatt százezreket, milliókat nyertek. Azzal vajmi keveset gondoltak, hogy a földbirtokok hozadéka arányban áll-e a befektetések összegével, hogy a koczká- zatokkal dolgozó iparvállalatok árfolyama megfelel-e az ipartelepek belső, állandó értékének? A külső látszat úgy festett, hogy az ország duzzad a jóléttől. A múlt évben több mint kétezer millió korona értékű árut vásárolt a külföldtől. Hogy sokkal többet fogyasztott-e, vagy csak sokkal drágábban fizette-e a szükségleteit, mint az előző években: azt még nem tudjuk, mert a múlt évben importált áruk átlagos értékeit nem áliapitották meg pontosan és nem hasonlították össze az előző évekkel. Csak az ejtette némileg gondolkodóba az embereket, hogy a külkereskedelmi mérleg ijesztően nagy passzívumot mutat föl, hogy gabonakivitelünk lassan fejlődik és állatexportunk óriásilag csökken, iparczik- kekből való behozatalunk pedig a kartellek által megdrágított árak folytán messze túl­haladta exportunkat. A nagy iparállamokban a külkereske­delmi mérleg passzívuma senkit sem ag­gaszt, mert helyre üti a fizetési mérleg nagy aktívuma. Nagybritania gazdasági élete oly erő­sen van konszolidálva, hogy három héten át kibírta közel két millió ipari munkásnak a sztrájkját, a három heti szénhiányt és a legmerészebb munkabérpolitikai kísérletet meri megkoczkáztatni. De már a francziák visszariadnak a tőkeexport túlzásaitól. A párisi kormány gátakat emel a hármasszövetségi értékpa­pírok beözönlése elé. Ezt a lépést nem tisztán gazdasági szempontokkal indokolja, holott ezek — úgy látszik — ép olyan befolyást gyakoroltak az elhatározásaira, mint a külpolitikai érvek. Most, hogy a franczia tőke, amely még a múlt évben oly erősen kínálkozott a magyar fővárosnak, teljesen kerül ben­nünket, — ami súlyos válságba sodorta a már említett ambicziózus középbankot — most kénytelenek vagyunk szigorú kritikát gyakorolni a legutóbbi évek pénzügyi és ipari alkotásai rekorderedményei fölött. Egyes szenzácziós eseményekből meg­tudjuk, hogy hiteléletünk impozáns fejlő­dése jóreszben tultengés volt, hogy az évről-évre jobban duzzadó váltó tározók­ban sok a selejtes anyag, hogy sok vál­lalat fenomenális árfolyama csak képzelt értéktöbbleteket fejezett ki. Budapest szé­kesfővárosa uj sugárutat tervez, amikor a körúti paloták százai roskadoznak a jel­zálogkölcsönök terhei alatt. A vidéki váro­sok milliós kölcsönöket vesznek fel olyan kulturális czélokra, amelyek majd csak későbbi jövőben fognak a lakosság reális szükségleteinek megfelelni. Villamos világítást rendezünk be olyan városokban, melyeknek csekély keresetű lakossága a legszükségesebb élelmi és ru­házati czikkek árait nem képes elviselni. A német nép a drágaság és a tulspe- kuláczió alapokait mar felismerte és a lehető legnyomatékosabban, hét és félmil­lió szavazólappal tiltakozott az agrárvámok ellen, amelyek az élelmiszereket drágítot­ták meg, hozzá járulván ezzel a munka­bérek és az ipari termelés egyébb költsé­geinek emelkedéséhez. A német nemzet nagy többsége félreérthetetlen módon fejezte ki azt a meggyőződését, hogy az élelmezési és egyébb szükségleti czikkek mostani horri­bilis árai csak egy helytelen vámpolitika szüleményei és nem felnek meg a termé­kek és készítmények belső értékének. Eb­ből aztán szükségképen következik, hogy a könyelmüen hitelező pénzintézetek és a túlságos sokat termelő iparvállalatok rész­vényeinek mai árfolyamai irreálisak. Mi itt Magyarországon az ott már felismert hibákat hatványozott mérvben követtük el. Mi ami palotáinkat, húszmil­liós középbankjainkat sokkal gyöngébb alapokon építettük fel, mint a németek. Alacsonyabb kultúrájú, csekélyebb kereső- képességű népnek a vállaira rakjuk az élelmiszerek, a lakások és a ruházati czikkek mostani árait, melyek ebben a tőkenélküli országban sokkal magasabbak, mint az erőtől duzzadó Németországban, a milliárdokban dúskáló Fancziaországban. És a legszomorubb az, hogy mi, akik ilyen szomorú anyagi helyzetben vagyunk, vajmi keveset törődünk égető gazdasági problémáinkkal és mint évek óta annyi­szor, most ismét csak a tülekedő politikai pártok lyukas mogyoróival játszuk. Szatmármegyei Közlöny. Előfizetési ára helyben 5 korona, vidékre 8 korona. SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA . • . JÓKfll-UTCZfl 2. SZÁM ALATT VAN . • . Miéi® mail®. Mit tárgyal a csütörtöki közgyűlés? Szatmárvármegye törvényhatósági bizott­sága — amint már jelentettük — f. hó 9-én Nagykárolyban fogja megtartani rendes tavaszi közgyűlését. Nagyobbrészt adminisztratív jellegű ügyek kerülnek tárgyalás alá. A közgyűlés tárgysorozatának általános érdeklődésre számot- tarthaió pontjai ezek: Álispáni féléves jelentés. N. Szabó Antal és társai indítványa, a vármegye területén létesülő» előtt álló h. é. vasutak segélyezésére hozzájárulások meg­szavazása és ezen hozzájárulások fedezésére a törvényhozás jóváhagyásától feltételezetten 3 százalék újabb vm. pótadó kivetése iránt. A vármegye 1911. évi háztartási zárszá­madása. A számonkérő szók eredményének beje­lentése. Vm. tisztviselői nyugdij választmány ja­vaslata Jármy Béla közig, kiadó nyugdíjazása ügyében. A csengeri járáshoz tartozó községek ha­tározata a Csengerben felállítandó járásbíróság ezéljaira szolgáló épület kibérlése- tárgyában. Kende Miklós gergelyi lakos felebbezése az olcsvai körjegyzőválasztás ellen. Nagybánya r. t. város szabályrendelete vá­rosi illeték szedése tárgyában. Vámfalu község képviselőtestületének ha­tározata a láposvölgyi vasút építéséhez 5000 korona részjegy jegyzése tárgyában. Mátészalka község képviselőtestületének határozata villanyvilágítás tárgyában. Tyúkod község képviselőtestületének ár- tézi kút létesítése tárgyában hozott határozata. A magyar aviatikusok támogatására al­akult bizottság segély iránti kérvénye. Berger Jónás és társai szárazberki lako­sok felebbezése Szárazberek község képviselő­testületének a korcsmák vasárnapi zárvatartása ügyében hozott határozata ellen. Szatmárököritói tüzkárosultak segélyalap­jának 1911. évi számadása. Nagyvárad sz. kir. város közönségének átirata az 1884. évi XVII. t.-cz. módosítása tár­gyában. Hevesmegye közönségének átirata az 1884. évi XVII. t.-cz. módositása tárgyában. Baja város közönségének átirata a tör­vényhatósági joggal felruházott városokban mértékhitelesítő hivatalok felállítása tárgyában. Tóth János kéményseprő mester kérelme Nagykároly r. t. városnak és a hozzátartozó községeknek 5 kéményseprési kerületre való beosztása iránt. Pente József kéményseprő mester kérelme az erdődi járás kéményseprői területének megváltoztatása tárgyában. A borellenőrző-bizottság megalakítása. A községi és körorvosok illetményeiről alkotott szabályrendelet. Vm. közigazgatási bizottság előterjesztése a gazdasági gépmunkások biztosítási kötele­zettségének megszüntetése tárgyában. AZ ÖREGEM is mindig azt mondta, hogy szeplők elűzésére, vala­mint finom, puha bőr és fehér teint elérésére és meg­óvására nincs jobb szappan, mint a világhírű „Stec­kenpferd“ liliomtejszappan. Védjegye „Steckenpferd“, készíti Bergmann et Co. czég Tetschen a|E. — Kap­ható minden gyógyszertár-, drogéria-, illatszertár s minden e szakmába vágó üzletben. Darabja 80 fillér. — Hasonlóképpen csodálatosan beválik a Bergmann- féle „Manera“ liliomtejkrém fehér és finom női kezek megóvására, ennek tubusa 70 f-ért mindenütt kapható. __________________________________-J ^ Gallérok gözmosása ® jAl HáitálPr Pál Kézimunkák, glassé keztyük, tükörfénynyel hófehérre IldJldjCÍ I dl W Bútorok, szőnyegek tisztítása HAGyKA^OLy, Széchenyi-utcza 43. szám, a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents