Szatmármegyei Közlöny, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-05 / 18. szám
S ZA T MÁR MEGYEI KÖZLŐ N Y A pénzügyi válság okai és veszélyei. Irta: Kunz József, az OMKE. alelnöke. A középeurópaí pénzvilág két vezető férfia, akik magas őrállásból tekintik át a gazdasági életet, néhány héttel ezelőtt bizalmas figyelmeztetést intéztek a bankok igazgatóihoz. A bizalmas intések nyilvánosságra kerültek és riasztó hatást idéztek elő. Az első vészkiáltást Havenstein, a német birodalom jegybankjának vezérigazgatója hallatta. És ennek az intelemnek nyomban utána visszhangot adott Pranger udvari tanácsos, az Osztrák-magyar jegybank vezértitkára. Két év óta azt látjuk, hogy rekord- termések daczára az elsőrendű szükségleti czikkek, az élelmiszerek, a lakások egyre drágulnak. A bajt eleinte nem is ismertük fel. Játszottunk a magas árakkal. Az üzletvilág csak a spekuláczióra való ösztönt merítette belőlük. A tiltó vámok oltalma alatt erősbödtek az ipari kartellek, nagyarányú terjeszkedésre buzdultak a gyárosok. És a rohamosan íejlődő gazdasági élet a kis- és nagy bankokat arra biztatta, hogy évrői-évre öt milliókkal és húsz milliókkal emeljék a tőkéjüket. Rohamosan emelkedett a földbirtokok értéke és az iparvállalatok részvényeinek az árfolyama. A tőzsdére csak úgy özönlött a mágnások és a kisemberek pénze, mert ott állandóan uralkodott a hausseláz és akik a legvakmerőbben játszottak, néhány hét alatt százezreket, milliókat nyertek. Azzal vajmi keveset gondoltak, hogy a földbirtokok hozadéka arányban áll-e a befektetések összegével, hogy a koczká- zatokkal dolgozó iparvállalatok árfolyama megfelel-e az ipartelepek belső, állandó értékének? A külső látszat úgy festett, hogy az ország duzzad a jóléttől. A múlt évben több mint kétezer millió korona értékű árut vásárolt a külföldtől. Hogy sokkal többet fogyasztott-e, vagy csak sokkal drágábban fizette-e a szükségleteit, mint az előző években: azt még nem tudjuk, mert a múlt évben importált áruk átlagos értékeit nem áliapitották meg pontosan és nem hasonlították össze az előző évekkel. Csak az ejtette némileg gondolkodóba az embereket, hogy a külkereskedelmi mérleg ijesztően nagy passzívumot mutat föl, hogy gabonakivitelünk lassan fejlődik és állatexportunk óriásilag csökken, iparczik- kekből való behozatalunk pedig a kartellek által megdrágított árak folytán messze túlhaladta exportunkat. A nagy iparállamokban a külkereskedelmi mérleg passzívuma senkit sem aggaszt, mert helyre üti a fizetési mérleg nagy aktívuma. Nagybritania gazdasági élete oly erősen van konszolidálva, hogy három héten át kibírta közel két millió ipari munkásnak a sztrájkját, a három heti szénhiányt és a legmerészebb munkabérpolitikai kísérletet meri megkoczkáztatni. De már a francziák visszariadnak a tőkeexport túlzásaitól. A párisi kormány gátakat emel a hármasszövetségi értékpapírok beözönlése elé. Ezt a lépést nem tisztán gazdasági szempontokkal indokolja, holott ezek — úgy látszik — ép olyan befolyást gyakoroltak az elhatározásaira, mint a külpolitikai érvek. Most, hogy a franczia tőke, amely még a múlt évben oly erősen kínálkozott a magyar fővárosnak, teljesen kerül bennünket, — ami súlyos válságba sodorta a már említett ambicziózus középbankot — most kénytelenek vagyunk szigorú kritikát gyakorolni a legutóbbi évek pénzügyi és ipari alkotásai rekorderedményei fölött. Egyes szenzácziós eseményekből megtudjuk, hogy hiteléletünk impozáns fejlődése jóreszben tultengés volt, hogy az évről-évre jobban duzzadó váltó tározókban sok a selejtes anyag, hogy sok vállalat fenomenális árfolyama csak képzelt értéktöbbleteket fejezett ki. Budapest székesfővárosa uj sugárutat tervez, amikor a körúti paloták százai roskadoznak a jelzálogkölcsönök terhei alatt. A vidéki városok milliós kölcsönöket vesznek fel olyan kulturális czélokra, amelyek majd csak későbbi jövőben fognak a lakosság reális szükségleteinek megfelelni. Villamos világítást rendezünk be olyan városokban, melyeknek csekély keresetű lakossága a legszükségesebb élelmi és ruházati czikkek árait nem képes elviselni. A német nép a drágaság és a tulspe- kuláczió alapokait mar felismerte és a lehető legnyomatékosabban, hét és félmillió szavazólappal tiltakozott az agrárvámok ellen, amelyek az élelmiszereket drágították meg, hozzá járulván ezzel a munkabérek és az ipari termelés egyébb költségeinek emelkedéséhez. A német nemzet nagy többsége félreérthetetlen módon fejezte ki azt a meggyőződését, hogy az élelmezési és egyébb szükségleti czikkek mostani horribilis árai csak egy helytelen vámpolitika szüleményei és nem felnek meg a termékek és készítmények belső értékének. Ebből aztán szükségképen következik, hogy a könyelmüen hitelező pénzintézetek és a túlságos sokat termelő iparvállalatok részvényeinek mai árfolyamai irreálisak. Mi itt Magyarországon az ott már felismert hibákat hatványozott mérvben követtük el. Mi ami palotáinkat, húszmilliós középbankjainkat sokkal gyöngébb alapokon építettük fel, mint a németek. Alacsonyabb kultúrájú, csekélyebb kereső- képességű népnek a vállaira rakjuk az élelmiszerek, a lakások és a ruházati czikkek mostani árait, melyek ebben a tőkenélküli országban sokkal magasabbak, mint az erőtől duzzadó Németországban, a milliárdokban dúskáló Fancziaországban. És a legszomorubb az, hogy mi, akik ilyen szomorú anyagi helyzetben vagyunk, vajmi keveset törődünk égető gazdasági problémáinkkal és mint évek óta annyiszor, most ismét csak a tülekedő politikai pártok lyukas mogyoróival játszuk. Szatmármegyei Közlöny. Előfizetési ára helyben 5 korona, vidékre 8 korona. SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA . • . JÓKfll-UTCZfl 2. SZÁM ALATT VAN . • . Miéi® mail®. Mit tárgyal a csütörtöki közgyűlés? Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága — amint már jelentettük — f. hó 9-én Nagykárolyban fogja megtartani rendes tavaszi közgyűlését. Nagyobbrészt adminisztratív jellegű ügyek kerülnek tárgyalás alá. A közgyűlés tárgysorozatának általános érdeklődésre számot- tarthaió pontjai ezek: Álispáni féléves jelentés. N. Szabó Antal és társai indítványa, a vármegye területén létesülő» előtt álló h. é. vasutak segélyezésére hozzájárulások megszavazása és ezen hozzájárulások fedezésére a törvényhozás jóváhagyásától feltételezetten 3 százalék újabb vm. pótadó kivetése iránt. A vármegye 1911. évi háztartási zárszámadása. A számonkérő szók eredményének bejelentése. Vm. tisztviselői nyugdij választmány javaslata Jármy Béla közig, kiadó nyugdíjazása ügyében. A csengeri járáshoz tartozó községek határozata a Csengerben felállítandó járásbíróság ezéljaira szolgáló épület kibérlése- tárgyában. Kende Miklós gergelyi lakos felebbezése az olcsvai körjegyzőválasztás ellen. Nagybánya r. t. város szabályrendelete városi illeték szedése tárgyában. Vámfalu község képviselőtestületének határozata a láposvölgyi vasút építéséhez 5000 korona részjegy jegyzése tárgyában. Mátészalka község képviselőtestületének határozata villanyvilágítás tárgyában. Tyúkod község képviselőtestületének ár- tézi kút létesítése tárgyában hozott határozata. A magyar aviatikusok támogatására alakult bizottság segély iránti kérvénye. Berger Jónás és társai szárazberki lakosok felebbezése Szárazberek község képviselőtestületének a korcsmák vasárnapi zárvatartása ügyében hozott határozata ellen. Szatmárököritói tüzkárosultak segélyalapjának 1911. évi számadása. Nagyvárad sz. kir. város közönségének átirata az 1884. évi XVII. t.-cz. módosítása tárgyában. Hevesmegye közönségének átirata az 1884. évi XVII. t.-cz. módositása tárgyában. Baja város közönségének átirata a törvényhatósági joggal felruházott városokban mértékhitelesítő hivatalok felállítása tárgyában. Tóth János kéményseprő mester kérelme Nagykároly r. t. városnak és a hozzátartozó községeknek 5 kéményseprési kerületre való beosztása iránt. Pente József kéményseprő mester kérelme az erdődi járás kéményseprői területének megváltoztatása tárgyában. A borellenőrző-bizottság megalakítása. A községi és körorvosok illetményeiről alkotott szabályrendelet. Vm. közigazgatási bizottság előterjesztése a gazdasági gépmunkások biztosítási kötelezettségének megszüntetése tárgyában. AZ ÖREGEM is mindig azt mondta, hogy szeplők elűzésére, valamint finom, puha bőr és fehér teint elérésére és megóvására nincs jobb szappan, mint a világhírű „Steckenpferd“ liliomtejszappan. Védjegye „Steckenpferd“, készíti Bergmann et Co. czég Tetschen a|E. — Kapható minden gyógyszertár-, drogéria-, illatszertár s minden e szakmába vágó üzletben. Darabja 80 fillér. — Hasonlóképpen csodálatosan beválik a Bergmann- féle „Manera“ liliomtejkrém fehér és finom női kezek megóvására, ennek tubusa 70 f-ért mindenütt kapható. __________________________________-J ^ Gallérok gözmosása ® jAl HáitálPr Pál Kézimunkák, glassé keztyük, tükörfénynyel hófehérre IldJldjCÍ I dl W Bútorok, szőnyegek tisztítása HAGyKA^OLy, Széchenyi-utcza 43. szám, a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
