Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-25 / 26. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY — Gyomor- és bélhurutnál a rég- bevált Ferencz József-keserüviz páratlan gyógyító ereje az egész világon elismert. A szervezet ezen tiszta ásványvizet kitü­nően bírja, mert oldó és elvezető hatása minden fájdalomtól ment és még súlyosabb esetekben sem okoz kellemetlen melléktü­neteket. A párisi orvosi akadémia, valamint Nyugateurópa legkiválóbb belgyógyászai a hazai „Ferencz József“-keserüviz termé­szetes vegyi összetételéről és gyógyhatá- sáról a leghizelgőbb módon nyilatkoznak. Az igazi Ferencz Józseí-keserüviz a gyógykincsek egyik legértékesebb része és évenkint sok millió palaczkban az egész világba szétküldetik. Kérjünk a füszerke- reskedésekben határozottan valódi Ferencz József- keser üvizet, nehogy valamely cse­kély értékű utánzatot kapjunk. — Van, de — nincs. (Panaszos levél a szerkesztőhöz.) Mindig ez a kitűnő franezia bohózat jut eszembe, ha Nagykároly város úgynevezett modern kultúrintézményeiről van szó. Van, de — nines. Van például aszfaltunk, de ez állandóan piszkos és poros és a rajta átvezető csatornák nincsenek lefedve, mely körülmény életveszélyessé teszi a közlekedést. Van köves kocsi utunk... a temetők felé, a város szivében azonban, mint pl. a Könyök- utczán, Pék-utcán stb. —nincs. Van nyilvános sétaterünk olyan nagy, mint egy külvárosi ház virágos kertje, van két nagy szobrunk, de el­vannak rejtve és van villamos-müvünk, de nincs villamos áramunk. Vagy van, de nem akarják felhasználni. Az utczai világítás gyatra és sírva, busán sóhajtjuk vissza a petróleum- lámpás időket. A legnagyobb panaszok azon­ban az ipari czélokra való áramszolgáltatás te­kintetében vannak. Rendesen akkor nincs áram, amikor arra a legnagyobb szükség lenne. Ez az áramhiány akadályozza a villamos erőre berendezett ipartelepek rendszeres működését. Felhívjuk erre a képviselőtestület figyelmét. Adomány. Özv. Cservenyák Károlyné állami polgári leányiskolái igazgatónő urasz- szony a folyó hó 8—10-én tartott jótékony- czélu előadások jövedelméből a szegény gyer­mekek felruházása czéljaira gyűjtött „Margit- alap“ javára 30 koronát juttatott, mely szives adományért hálás köszönetét mond a bizottság elnöke : özv. Gróf Károlyi Istvánná. — Kinevezés A nagyváradi postaigazgató­ság Pfeifer György csanálosi lakost ugyanoda postaügynökké nevezte ki. — Pióczák a nép testén czimü múlt heti közleményünkre Bay Károly Felsőbánya város rendőrkapitánya levelet irt hozzánk, amelyben a maga részéről megczáfolja a hivatolt czimü czikkben ismertetettmarhalevél manipulácziókat és azt mondja, hogy a felhozott vád nem egyéb mint ellene irányuló rosszakarat és rágalom. Azt írja, hogy nem ő kezeli a marhaleveleket és hogy a czikk miatt ellenünk sajtópert indí­tott és szigorú megbüntetésünket kérte. A hosszulére eresztett nagyképüsködő levélben azt is kéri, hogy közöljük mindezeket. Jó. Megtesszük neki ezt a szívességet és egyelőre csupán az a mondanivalónk van, hogy a kér­déses ügyben az alispán már megindította Bay ellen a vizsgálatot, amely hivatva lesz az igazi tényállást megállapítani. A sajtópertől pedig nem ijedünk meg, mert amit Írunk, azért min­denkor helyt is állunk. Munkások tánczmulatsága. A nagykárolyi szervezett munkások saját könyvtáruk javára julius hó 1-én a Polgári Olvasókör kerthelyi­ségében zártkörű tánezvigalmat rendeznek. — A fürdés áldozata. Szatmárról jelentik: Klein Sándor 14 éves fogtechnikus tanuló für­dés közben tegnap a Szamosba fűlt. — Agyonütötte a villám. Csütörtökön reg­gel Pap János 22 éves csolti legény lassan ballagott hazafelé nagybátyával, Síitő Gergellyel. Útközben vihar érte utói őket. A két ember a vihar elől egy bükkfa alá menekült, alig hogy alája húzódtak a villám belecsapott és mind- kettőjöket lesújtotta. Pap Jánost szénné égette, bátyjának azonban az ijedtségen és egy kis szakáll pörzsölésen kívül egyébb baja nem esett. — A halak védelme. A földmivelésügyi miniszter felhívta Szatmármegye törvényható­sága figyelmét, hogy a törvény tilalmi intéz­kedésének, különösen pedig a halak törvény szerint megengedett elárusitásának ellenőrzé­séről a legszigorúbban gondoskodjék és a halkereskedéssel foglalkozókat a tilalmak be­tartására erélyesen felszólítsa. Erre az intéz­kedésre az adott okot, hogy több oldalról pa­naszt emeltek, hogy a halaknak jelenleg fo­lyamatban lévő ivási idején igen sok helyen mellőzik a törvényben előirt tilalmi rendelke­zéseket, ami nagy kárára van a halászatnak. A tilalom főleg arra vonatkozik, hogy az ivási idő alatt a nyílt vizekről származó halaknak úgy a kifogása, mint az elárusitása tilos. Zárt vizekről származó halak kifogása és forgalomba hozatala a végrehajtási utasításban körülirt községi bizonyítványok alapján meg van en­gedve. ^ vízzel felfőzve m csecsemők, gyermekek, valamint gyomorbajosok régbevált tápláléka JOéi^ó/a'A//t;wAá/t’ay y ,á> sCvvvá e/as/ Tiszta alpesi tejet 1 doboz 1 kor*. 80fi!!., minden gyógyszertárban és drogériában kapható. Prospektus ugyanott. SzitaárEieigsi Köziül kereskedelmi és ipari közleményei. — Magyar Áruforgalmi Részvénytársaság czim alatt uj kereskedelmi vállalat alakult szerdán Szatmáron. Az uj intézet czélja fűszer, vas, rövidáru és gyarmatáru kereskedelem. Alaptőkéje 500 ezer korona. A társaság elnö­kéül Szeöke Sándor udvarii földbirtokost vá­lasztották meg. Vezérigazgató lett Krassó Miksa. Az igazgatóság tagjai: dr. Lengyel Lajos, Róth Lajos, Molnár Mihály, Lichtmann Renő, (Csen- ger), Goldstein Ignácz (Ököritó), Katz Adolf (Pusztadarócz), id. Reiter Mór, dr. Vetzák Ede (Nagykároly). gén elveszett fivérágára nézve ez nem kelle­mes fogadtatás. — Hm. Neked nem szabad sokat köve­telned, fiam! Magad is láthatod, hogy milyen helyzetben vagyok. Ez a birtok lassankint el­pusztul, mindenki megcsal és a szegénység vigyorog rám. Minden oldalról megrabolnak, már azt sem tudom, mit tegyek. De nem en­gedek, tegyenek és mondjanak amit akarnak nem fogok engedni! A kőből nem lehet vért facsarni, mi ? Nincs igazam ? Ez a beszéd tisztán elárulta a helyzetet. Most már tudom, hogy miért van pusztulófél- ben a ház és megértettem fogadtatásom furcsa módját is. Felláltam. — Jól van, nagybátyám, — mert mégis csak nagybátyám vagy — távozom. Sajnálom hogy igy találtak, de a mondottak után nem akarlak tovább terhelni, még a régi templomot fogom megnézni és kissé fecsegek majd a pap­pal, és azután végképen távozom, hogy soha többé ne terheljelek. Csaknem bolondos lett igyekeztében, hogy tartóztasson. — Nem, nem! így nem szabad távoznod. Ez nem volna vendégszeretet. Ezenfelül nem is kell, hogy beszéljél a plébánossal. Rosznyel- vü, kellemetlen ember. Borzasztó dolgokat lii- resztelnek rólam, de legközelebb le fogok szá­molni vele. Ne beszólj vele, már a család be­csülete miatt sem Maradj itt, és ebédelj velem. Természetesen nem adhatok nagy ebédet, mert nagyon is szegény vagyok ehhez. Előbb azon­ban megmutatom a házat és a hozzátartozókat. — Ez volt amit akartam, bár az ebédet elengedtem volna. A fogasról reszkető kezekkel vette le ka­lapját és az ajtóhoz fordult. Gondosan bezárta mögöttünk, a kulcsot nadrágzsebóbe rejtette és levezetett a ponmpás tölgyfa-lépcsőn, amelyet beléptemkor anyira megbámultam. Mikor feltértünk az álványhoz, csak akkor láthattam teljes pompájában. A falakat vagy száz családi arczkép díszítette, amelyeket hos­szú évek pora borított. Kisérőm egy ajtóhoz lépett és felnyitotta. A csukott ablaktáblákon halványan átszürődő világosság mellett is lát­hattam, hogy a nagy helyiség csaknem telje­sen üres. A szoba közepén menyezetes, nagy ósdi ágy állott. A falakat faburkolat fedte és az óriási márvány kandallót czimeres rajzok díszítették. Megkérdeztem, miféle terem az. — Egész családunk itt született, — volt a felelet — atyád is itt pillantotta meg a nap­világot. Oh, a James! — folytatta kezével mint­egy könyet törölve ki szeméből, mig szavai meghazudtolták e mozdulatot. —Mindig meg­gondolatlan, képzelődő fiú voltál. Még jól em­lékszem, hogy eltűnésed előtt talán két vagy három nappal véresre verted oromat és szöké­sed reggelén egy fél. koronát vettél kölcsön tőlem, amelyet sohasem fizettél vissza. Folyt köv. Regény-Csarnok. Nikola doktor boszuja. Irta: Guy Boothby, Fordította: Radocza Jankó. (20) — Ah, ez lényegesen változtat a dolgon. Ön azt mondja, Ausztráliából jön. Mivel fog­lalkozott ott? — Aranybányám, gyöngyhalászatom és nagykereskedésem volt. Most egy lépéssel közelebb jött. Arcza megilletődést árul el. Úgy látszik, hogy sza­vaim hatása alatt ki akart engesztelni. Rövid mondatokban beszélt, miközben ujjait egyen- kint össeillesztgette. — Aranybánya! És gyöngyhalászat is! Lám, lám, felteszem, hogy fáradozásait siker koronázza. — Nagyon, •— mondtam, miután láttam, hogy mi a gyenge oldala — egy tízezer font­ról szóló csekkemet az angol bank szó nélkül beváltaná. — Tizezer font! De ilyesmi! Ide-oda csoszogott a piszkos Szobában és eközben oldalt sandított rám, mintha meg akart volna győződni szavaim valódiságáról. — Meg kell jegyeznem, nagybátyám, —• mondtam, hogy már végére jussak — egy ré­Közgazdaság. Forgalmi ártáblázat Nagykároly 1911- év junius 3-ik hetében. Búza legjobb métermázsa . . 24 K — f. „ közép „ . 22 60 „ Kétszeres legjobb „ . 18 50 „ „ közép . 18 » Rozs legjobb . lb “ rí „ közép . 15 ,, y Zab legjobb „ . 15 » 50 „ » közép „ . 14 „ 80 „ Marhahús I. oszt. 1 kiló . . 1 76 „ » II* 5> J? . 1 > 1 50 „ Kóserhus „ „ . l 76 „ Sertéshús .. „ . l »J 70 „ Borjúhús „ „ . 1 » 94 „ Zsir ' „ „ . 2 20 „ Szalonna fehér „ „ . 2 Füstölt „ „ . 2 50 „ Tűzifa 1 kbm ....................... . 7 „ 70 „ Felelős szerkesztő: ROSENFELD ZSIGMOND. Segédszerkesztő: KALMAN MIKLÓS. Laptulajdonosok: MANYÁK és TÓTH.

Next

/
Thumbnails
Contents