Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-26 / 9. szám
. I Pénzintézetek. — Alaptőke emelés. A fiatal, Nagykároly és Vidéke Takarékpénztár r. t. a napokban rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen elhatározta, hogy alaptőkéjét 120,000 koronával felemeli. Az intézet ebből a czélból 600 darab, egyenként 200 korona névértékű uj részvényt bocsájt ki. Az uj részvények jegyzése már folyamatban van. — Községi és Körjegyzők Országos Bankja részvénytársaság. Szerdán alakult meg a fővárosban a Községi és Körjegyzők Országos Bankja r.-t., a mely köré úgy a fővárosban, mint az egész országban nagyszámú és jelentős érdekeltség csoportosult. Az uj bank három millió alaptőkével alakult meg, azonban tekintettel a folyton növekvő jegyzésekre, az igazgatóságnak már is felhatalmazást adott a közgyűlés újabb két millió névértékű részvény kibocsátására. A Községi és Körjegyzők Országos Bankja művelni fogja az összes bank- üzleteket, de a mellett a jegyzők érdekeit is előmozditja s már alapszabályaiba foglalta, hogy évi nyeréségéből a jegyzők humánus és kulturális intézményeit rendszeresen támogatja. Az alakuló közgyűlésre nagy számmal gyűltek össze a részvényesek az ország minden részéből Szatmármegyéből is, a kik a részvénytársaság megalakulását kimondották. Elnökké Móricz Pál cs. és kir. kamarás, nagy- birtokost nevezték ki az alapitók, a felügyelőbizottság elnökévé Simonsits Elemért, Tolnavármegye alispánját választotta meg a közgyűlés Az uj pénzintézetnek Zakar Ferencz, a nagyváradi takarékpénztár jelenlegi igazgatója lesz a vezérigazgatója és működését május 1-én kezdi meg. Szalnilrmeipi KSzliny kereskedelmi és ipari közleményei. — Ipartestületi közgyűlés. A nagykárolyi Ipartestület f. hó 19-ről elmaradt rendes évi közgyűlését ma d. u. 1 órákkor a városháza nagytermében fogja megtartani. — Országos vásárok. Szatmármegye területén legközelebb a következő országos vásárok lesznek megtartva: Február 28-án Krasz- nabélteken, márczius 6-án Avasujvároson, 13-án Avasfelsőfaluban, 15-én Nagysomkuton, 17-én Csengeren és Erdőszádán, 20-án Mátészalkán és Nagybányán. — Huszonöt éves jubileum. Az idén lesz huszonötödik évfordulója a nagykárolyi Ipartestület megalakulásának. Az évfordulót az Ipartestület vezetősége nagyszabású ünnepséggel óhajtja megülni. Ezen ünnepség keretében lesz a testület zászlójának felavatása is. Az erre vonatkozó indítványokat Marián Ferencz ipar- testületi elnök a mai közgyűlésen fogja előterjeszteni. — Ösztöndíj kereskedelmi tanulmányokra. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapítványából a kereskedelemügyi miniszter 1350 koronás ösztündijat ad ki kereskedelmi akadémiát vagy felső kereskedelmi tanintézetet jelesen végzett olyan ifjúnak, ki kereskedelmi ismereteit külföldön kivánja tovább gyarapítani. Kérvények a debreczeni kereskedelmi és iparkamarához márczius 31-ig adandók be. — Pótvásár Debreczenben. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a Hajdú- vármegye területéhez tartozó Debreczen törvényhatósági joggal felruházott szabad királyi városban a folyó évi január hó 14—17-re esett, de elmaradt országos ló és baromvásár helyett folyó évi február hó 27—28-án pótállatvásár tartassák. — A nagykárolyi vas- és lemezárugyár a jövő hó közepén kezdi meg működését. A TMAR MEGYEI KÖZLÖN gyártelep a Kálmánd-utcza végén a Klein-féle czementárugyár volt telepén lesz. A telepengedély kiadását megelőző hatósági helyszíni szemle folyó év márczius 1-én lesz megtartva. — Eltörlik az országos vásárokat. Budapesti tudósítónk jelenti: Az itteni kereskedelmi és iparkamara propagandát szándékszik indítani, hogy az országos vásárok, a termény és baromvásárok kivételével az egész országban szűnjenek meg, akár egy bizonyos időtől kezdve azonnal, akár fakultative, vagyis, hogy egyre kevesebb vásár engedélyeztessék. V Regény-Csarnok. Nikola doktor boszuja. Irta: Guy Boothby. Fordította: Radocza Jankó. (5) Minden tekintetben. Hisz az egyike volt az ön megbízásainak. Igyekeztem a herczeg kegyét megnyerni. — Tudom, tudom. De nem voltam egészen bizonyos, hogy lesz-e eredménye fáradozásának. Ha az öreg olyan maradt, mint a minőnek én ismertem, nem egykönnyen lehet bánni vele. — Szereti-e önt a fiú ? — Azt hiszem. — Elhozta fényképét, a mint írtam volt? — Természetesen. Itt van. — Baxter fényképet vett ki.zsebéből és átnyújtotta. — Helyes. Ön nagyon jól dolgozott Mrs. Baxter. Megvagyok elégedve. Holnap reggel visszatér Yorkshirebe és . . . — Pardon. Bornemoutb-ba. O felségének Bornemouth mellett nyárilaka van és a nyári hónapokat ott tölti. — Jól van. Tehát holnap reggel Borne- mouthba utazik és továbbra is igyekezni fog úgy az atya mint a fiú teljes bizalmát megnyerni. Aztán, anélkül, hogy a fiúnak sejtelme volna róla, hogy tulajdonképpen ön a sugalma- zója, keltsen vágyat benne az utazás iránt. Egykét nap múlva ismét találkozni fogok önnel. Mára elég volt. Baxter távozása után Nikola ur a fénykép szemléletébe mélyedt. — A hasonlatosság tagadhatatlan. A háló mindinkább összevonódik fejed felett kedves Wertherell barátom. Előkészületeim rohamosan közelednek végük felé. Csakhamar teljesen befejezem azokat és azután megnyomom a rugót —- a gépezet megindul és te barátom lassan, de biztosan a porba fogsz hullani És akkor majd ki fogod nekem szolgáltatni azt, a mit akarok és bánni fogod, hogy ki akartad játszani Nikola doktort. Csengetett és kifizette számláját, azután a macskát visszahelyezte fogságába és a táskával kezében lehaladt a lépcsőn. Kocsit hozatott és a mikor a portás az ajtót betéve megkérdezte hova hajtasson a kocsis, rövid gondolkodás után azt felelte, hogy a „Zöld tengerész“ vendéglőhöz. n. FEJZET. Sidney, és az ott történtek. Mindenekelőtt bemutatkozom. Elmondom nevemet, koromat, személyleirásomat és foglalkozásomat, úgy amit azt a rendőrségi kimutatás megkívánja. Nevem Hatteras Richald, rendszerint azonban egyszerűen Dicknek szólítanak, Island szigetén születtem, gyöngyökkel, teknőczczel és szivacscsal, szóval a déli tenger termékeivel kereskedem. Huszonnyolcz éves vagyok, arczom épen nem mondható szépnek és különösen szeretetreméltó sem vagyok. Magasságom hat láb, két hüvelyk, erős vagyok, mint Hakodate valamely birkózója és minden pillanatban fiz fontot vagyok hajlandó fizetni annak, aki hátamra képes teríteni. Különben, rám nézve csak szerencse ez a testi erő, mert a nélkül bizony alig viseltem volna el azt a szabad változatos életet, amely osztályomul jutott. Tizenöt éves koromban, amikor más fiuk büszkén viselik első hosszú nadrágjukat, én már erősen dolgoztam és láttam a félvilágot. És mielőtt szakáll pelyhedzett államon, már két hajótörés volt mögöttem; az egyik lakatlan szigetre vetett. Y Atyám angol származású volt és amint beszélték, az elképzelhető legjobb férj és családfő. Szegény anyám születésem évében a Éilippineken sárgalázba esett és meghalt. Hat hónappal később atyán* a „Helen of Trio“ hajóval pusztult el, amelyen minden, ember és hajó egy iszonyú cyklon áldozata lett, igy vesztettem el egy év alatt szüléimét és elhagyottan, árván maradtam. Lehetnek jó barátaink és nekem voltak is, — mégis a szülőt, a rokont nem képesek pótolni. Hidjék meg, nagyou szomorú, ha az ember Isten szép világán egyedül áll, ha nincs egyetlen élő lény sem, akihez mint rokonhoz fordulhatna. Kalandjaim, melyeket e könyvben el akarok mondani, tizenötéves koromban kezdődtek, de amikor én már meglett férfihez méltón viseltem sorsomat és öt évre szóló szerződéssel a „ Little Emily“ kereskedelmi hajóra szálltam, hogy Papestére hajózom, már régen beláttam hogy teljesen haszontalan dolog a sorssal zsörtölődni, eltökéltem, hogy komolyan szembeszállók a viszontagságokkal és megállóm a helyemet. Mikor öt évi szerződésem letelt és én végigszolgáltam társaságomat a csendes ocze- án minden kikötőjében, Ausztráliába, Somer- setbe tértem vissza, Éppen ekkor alapítottak Cep-Yokon egy állomást a gyöngyhalászok számára. Akkor még jó idők jártak a gyöngyhalászat nem volt még törvénybe iktatva és mindenki azt tehette a szigeten, amit akart. Mikor So- mersetben az élet kényelmetlen kezdett lenni, a gyarmatosok nagy részével Flundayba költöztem át. Akkorra már saját hajómmal és embereiméi, a saját szakállamra űztem a gyöngyhalászatot. Sok éven át dolgoztam szakadatlanul, mig négy évvel azelőtt már egy csinos ház birtokosa és két teljesen felszerelt hajó tulajdonosa voltam. A hely, amelyen halásztam, a legjobbnak volt mondható és miután egy vállalat, amelybe egy kis pénzt fektettem, várakozáson felül sikerült és reám osztalék gyanánt 500 font esett, elhatároztam, hogy egy ideig pihenni fogok. Életem mindeddig szakadatlan munkában folyt le és igy a pihenést megérdemeltem. Házamat bérbe adtam, hajóimat eladtam és útnak indultam Anglia felé. Már gyermekkorom legélénkebb vágya volt megismernem atyám szőlőföldjét és megismerni azt az országot, amelyről már annyi sokat halottam, de amelyet még mindig nem kereshettem fel. Gyoís elhatározással csomagoltam, elbúcsúztam barátaimtól, a legénységtől és Sidneybe utaztam, hogy ott egy déli gyorshajóra szálljak. . Folyt köv. Közgazdaság. Forgalmi ártáblázat Nagykároly 1911. év február 4-ik hetében. Búza legjobb métermázsa . . 21 K 20 f. „ közép . 20 n 80 , Kétszeres legjobb „ . 17 n 60 „ „ közép . 17 » 11 Rozs legjobb . 13 n 60 „ „ közép 0 . 13 ii 20 , Zab legjobb „ . 14 u 20 „ » közép „ . 13 » 11 Marhahús I. oszt. 1 kiló . . 1 n 40 „ » II. » >i >> . 1 91 24 „ Kóserhus „ „ . 1 50 „ Sertéshús „ „ . 1 V 68 „ Borjúhús „ „ . 1 11 60 „ Zsir » „ . 2 11 ~~ 11 Szalonna fehér „ „ . 1 92 „ Füstölt „ „ . 2 11 20 „ Tűzifa 1 kbm ..................... . 7 a 6 0 „ Felelős szerkesztő: RÓSENFELD ZSIGM0ND. A „Vármegyei Közigazgatás“ rovat vezetője: NAGY ISTVÁN érendródi jegyző. Laptulajdonosok: MANYÁK és TÓTH.
