Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-19 / 8. szám
SZAT MARMEGYEI KÖZLÖNY A Justh-pártjelöltje: Szúnyog (Strasszer) Miksa budapesti ügyvéd, a Kossuth-párt jelöltje Dr. Jármy Béla fehérgyarmati ügyvéd, a gazdapárt jelöltje pedig Karácsony Gyula budapesti lapszerkesztő Újabb jelöltek naponta bukkannak fel. A választási mozgalmak a kerületben már megindultak és élénken folynak, úgy anynyira, hogy pénteken Nábrádon már nagy választási verekedés is volt. A választásra katonai karhatalom lesz kirendelve. Ki a sértett a választási visszaéléseknél. Irta: Dr. Szegheö Gábor. A közelmúltban országszerte megejtett képviselőválasztások alkalmával — mint ismeretes — nagy mértékben folytak a vesztegetések. E vesztegetések miatt az ellenpártiak számos kerületben feljelentést tettek. Megtörtént azonban, hogy az ügyészség a vád képviseletét nem vállalta vagy az eljárás folyamán a vádat elejtette. A bűnvádi perrendtartás szerint ilyenkor a sértett a vád képviseletét, mint pótmagán- vádló átveheti. Az érdekeltek e joggal élni is kívántak több esetben. Azonban megesett, hogy a biróságok a jelentkezőket azzal utasították el, hogy nem sértettek s igy a” vád képviseletére nem jogosítottak. Tehát kik a sértettek a választási visszaélések esetén ? Hiszen, ha a vesztegetés esetén fellépésre jogosított nincs, akkor a bíróság a vád hiányában az eljárást megszünteti, a vesztegetések büntetlenül maradnak, ami pedig a törvénytiszteletet és az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hitet csökkenti. Szerintünk úgy a képviselőjelölt, mint a választók és a párt azok, akik a választási vesztegetésnél, sőt a többi választási bűncselekményeknél is mint sértettek felléphetnek és a vádat képviselhetik. Ugyanis a büntető perrendtartás 13-ik §-a szerint sértett az, akinek a bűncselekmény bármely jogát sértette vagy veszélyeztette. A vesztegetés kísérleténél fellépési joggal bíró sértett nincs, mert a törvény a vesztegetés kísérletét nem bünteti. A befejezett vesztegetésnél a vesztegetett választó azért nem tekinthető sértettnek, mert a vesztegetés az ő hozzájárulásával történvén, neki sérelmet nem okoz. Sérelmet szenved azonban a képviselőjelölt, akinek e minőségéből folyó azon jogát sérti a vesztegető, hogy megválasztására és ezzel kapcsolatban arra törekedjék, hogy a választók akarata és a választás eredménye az ellenjelölt javára ne befolyásoltassék. Sérti továbbá a vesztegetés a választónak e választás szabadságára és tisztaságára vonatkozó törvényes jogát, mely arra irányul, hogy necsak ő saját személyében, hanem választótársai is szabadon és tiltott befolyástól menten gyakorolják választói jogukat. — Következéskép a képviselőjelölt és a kerület bármely választópolgára a sértettek. Azt is állítjuk azonban, hogy a politikai párt is önállóan felléphet, mint sértett. A párt, mint jogi alakzat, eszmei czélu egyesület, s mint ilyen jogi személy. — A vesztegetés a pártnak a pártprogramm megvalósítására vonatkozó jogát sérti, s minthogy a büntető perrendtartás értelmében sértett jogi személy is lehet, nincs akadálya annak, hogy a pártnak, mint ilyennek sértett minősége elismertessék. — A párt képviseletében a fellépésre és a vád képviseletére az lesz jogosult, aki a pártot alapszabályai értelmében magánjogi viszonyaiban képviseli. — Tehát a választási visszaélések esetén: a képviselőjelölt, a választó és a párt a sértettek. Konfliktus Dr. N. SZABÓ Albert és a nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt között. Érdekes sajtóper. Nem mindennapi eset történt e héten Nagykárolyban. A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt elhatározta, hogy egy ellene elkövetett sértés miatt sajtópert indít. Érdekes ügy. Egy párt, amely per utján keresi a maga vélt igazságát. Az igaz, hogy előbb egy nagy halom sértést rakott szótlanul zsebre attól, aki ellen,most pert indít. A perre az „Északkeleti Újság'* egy közleménye adott okot, mely a nagykárolyi függetlenségi és 48-as pártot és annak hivatalos lapját a „Nagykároly és Vidékét“ szemtelenséggel, arezátlansággal vádolja. A közleményben gyávának, csuszó-mászó politikát követőnek nevezi a pártot, amely előbbi elveit feladta, rágalmakat szór és törvénytelen és tisztességtelen eszközöket vett igénybe. A párt elnöksége elhatározta, hogy a közlemény miatt az ..Északkeleti Újság“ felelős szerkesztője, Dr. N. Szabó Albert ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt bűnvádi feljelentést tesz. Dr. N. Szabó Albertnek tehát sikerült kiugratni a nyulat a bokorból. Mert már évek óta az volt a vágya, hogyanagy nyilvánosság előtt leplezhesse le a panaszos párt viselt dolgait. A sajtóper, amely a szatmári kir. törvényszék előtt fog lefolyni, szenzácziósnak ígérkezik. fiz élet hajótöröttjei között. Látogatás a városi szegényházban. „TTlaris néni". Pompás téli tájkép. A Kismajtény felé vezető kövesut fekete szalagként húzódik keresztül a makulátlan fehér hómezőkön. A távolban Kaplony kettős tornya, jobbról messze a katonai lövölde körvonalai. Nagy pelyhekben hull a hó. A Melinda-gőzmalom karcsú kéményéből feketén száll a kőszén füst, mintha egy görög sir kandeláberjének füstje lenne. Valóban sírként hat a Melinda-malom: anyagi és fizikai halálát okozta annak, aki tervezte és felépítette. A puha tapadó hóban, a Fazekas-utezán át a városi szegényház felé tartok. A köves úttól 40—50 méternyi távolságra fekszik. Délkeleti irányban a régi vágóhíd telkén. Egyedül áll a hómezőn, mint amilyen egyedül állanak azok, akik benne várják a minden szenvedést meggyógyító kaszás csontember jövetelét. A ház frontja a város felé néz. Régi fehér falu ház, deszkakerítéssel körülvéve. A hozzá vezető utat befútta a hó. Benyitok. Az ápolónő szegényesen berendezett lakásában vagyok. Szabó Lajosnénak hívják az ápolónőt, aki férjével és gyermekeivel lakik az egy szobás lakásban.Tiszta, jószivü asszony Szabóné, lelkiismeretesen látja el a hozzá kerülő embereket. Három szoba van még a házban. Az egyikben a nők, a másikban a férfiak laknak. A harmadikban az esetleges betegek nyernek elhelyezést. Kevesen vannak most a város által eltartott szegények. Mindössze hatan. Négy férfi és két nő. A legfiatalabb köztük Beke Samu, aki nem régen még ügyes vinczellér, hires verekedő volt. Verekedés alkalmával egy kocsis úgy fejbe vágta, hogy meghülyült. A kórházból került ide. Beszélni nem tud. A legnagyobb ápolást igényli. A legöregebb lakó Balog Mari. Tizenöt év óta van már itt, „92 éves. Gyermekkoromból emlékszem rá. O volt a nevezetes Maris néni, a vizhordó asszony. A kitűnő vizii Somos-kutról hordta a vizet a „zsidók közzé.“ Az alacsony kövér asszony állandóan részeg és valóságos művész volt a maga szakmájában. Hat korsó vizet vitt rendesen a kútról, kettőt kötélén a hátán, kettőt a mellén és egyet-egyet a karján. Két krajczárt kapott egy korsó vízért. Emlékszem, a Somos-erdő szélén labdáztunk és a labdával való ezélzási tudományomat a Maris néni egyik telt korsóján próbáltam ki. Sokszor eltaláltam, a korsó eltört és Maris néni nem haragudott, sőt megdicsért: ügyes ember vagy. fiam. Már alig lát, a nap legnagyobb részén, fekszik. Szeszesitalt évek óta nem ivott. Érdekes alakja a szegényháznak Grázovits Mihály. Magas, ötven év körüli férfi, valaha nagyon szép ember lehetett. Tisztességes családból származik. Vásári szabó, kitűnő munkás, ritkán dolgozott, ellenben mig be nem került mindig ivott, amig teljesen elzüllött. A többiek: Kormos Sándor, József, László, Balázsi Gáborné, 70 éven felüli elaggott munkások, kiknek már senkijük nincs a világon. Balázsi Mari valaha I hires szakácsnő volt és fiatal korában kivá- lóbbnál-kiválóbb úri családok vetélkedtek érte. Az ápoltakat a város látja el ruhával. Tüzelésről, világításról szintén a város gondoskodik. Alkonyodott, amikorra körülnéztem. A vacsora ideje már elmúlt. Meggyujtották a dróton függő füstös lámpát és a férfiak aludni készültek. Szalmapárnás ágyban alusznak, jó meleg pokróezczal takaróznak.Minden egyes ápoltért Szabó Lajosné 21 koronát kap a városi szegény-alapból. Ezért élelmezi, mos rá, gondozza. Az étrend a következő: Vasárnap: Ebéd: tésztaleves, 8 dk. hús. savanyu káposzta. Hétfő: „ pergeltleves, puliszka. Kedd: ,, gerstli leves, 8 deka hús, savanyu krumpli. Szerda: „ rizsleves, paszuly. Csütörtök: „ grizleves, 8 deka hús, tészta. Péntek: „ krumpli leves, paszuly. Szombat: „ tésztaleves, lencse. Reggelire köménymagosleves, vacsorára leves és különböző főzelék,csütörtökön pecsenye. Minden ápolt részére naponként 56 deka egészséges kenyér jár. Hideg levegő csapta meg az arczom, mikor kijöttem a szánalom tanyájáról. Ritkán éreztem magam olyan jól, mint abban a pillanatban. Csörgős szán zaja szakította meg a csendet és sietve mentem a villanyfénynyel mosolygó város felé. Az Orosz Lajos korcsmájából pohárcsengés és vidám nóta hallatszott ki. Hogy írnak Nagykároly városról? Szatmári szellemesség. Egy Szatmáron nyomatott, de a nyilvánosság kizárásával megjelenő „Szatmár“ czimü újság vasárnapi száma hozza a következő közleményt : Nagykároly és Nagybánya versengése. A hegyvidéki kirendeltségek rendezése alkalmából Nagybánya városa memorandumban fordult a földművelésügyi miniszterhez, melyben kérte, hogy a szatmármegyei hegyvidéki kirendeltséget helyezze át Nagykárolyból Nagybányára, vagy ha arra Nagykárolyban okvetlen szükség van, úgy Nagybányára is állítson fel egy székhelyet. A tanács főleg azzal indokolta kérelmét, hogy a messze fekvő hegyvidék ügyesbajos dolgait lehetetlen az alföldről intézni. Ez a memorandum a nagykárolyi sajtóban nagy izgatottságot keltett és oly színben tüntetik fel a dolgot, mintha Nagybánya Nagykároly érdekei ellen törne. A nagybányaiak azonban nem hagyják magukat, mert úgy vélik, hogy mint hegyes vidéken lakókat őket illeti a hegyvidéki kirendeltség székhelye. Biztosítják azonban Nagykárolyt arról, hogy ha majd náluk alföldi kirendeltséget állítanak fel, ők nem fognak azért folyamodni. Mint megbízható forrásból értesülünk Nagykároly ezen üggyel kapcsolatban lépéseket tett az iránt, hogy a szatmári városi jóggyár, a debreczeni gáztartály, a budapesti keleti pályaudvar, a fiumei révkapitányság és a pisai ferdetorony helyeztessenek át Nagykárolyba. Nagykároly pedig nem kevés reménnyel tekint a kívánalmak teljesítése elé, mert mióta sajtója a világ közepévé avatta, joggal támaszthat igényt a világ összes közintézményeire. Yicczes fiú maga, kedves kollegánk Samu, Barna Samu. Apropos! Melyik Samu maga? Mert úgy tudjuk, hogy a képviselő Samu, a Kelemen, az is barna. Meghűlések. — Kneipp Sebestyén után. — Benne vagyunk a télben. A meghűlések és katarrhusok időszakában élünk, azért nem lesz tán fölösleges, ha a meghűlésekről pár szót szólunk. Hogyan keletkeznek a meghűlések? A hideg levegő belélegzése által. A hideg levegő ugyanis becsukja a pórusokat, a kipárolgás elmarad, a test természetes melege küzd a belélegzett hideg levegővel s előidézi ezáltal
