Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-12 / 7. szám
SZATMAR MEGYEI KÖZLÖNY deg az egereket eredményesen pusztítja. Bejelenti az előadó a tervezett Szatmármegyei Gazdasági kiállítást is. A szatmári kiállítás. Űszi kongresszusok. A Szatmármegyei Gazd. Egyesület igazgató választmánya szerdán tartotta ülését, melyen döntött ötven éves jubileuma alkalmából tervbevett gazdasági és ipari kiállítás felett. Az ülés egyhangúlag a kiállításnak f. évi szeptember hó folyamán leendő megtartása mellett határozott; nincs tehát többé kétség, hogy Szatmárnémeti sz. kir. város ez évben ismételten az idegenek ezreinek találkozó helye lesz. A ki Állítás ugyanis nem részleges, de általános I jz, melyen vármegyénk összes gazdasági és ipari termékei mellett, hazánk mezőgazdasági gépipara és baromfitenyésztése is be lesz mutatva s igy oly méretű lesz, aminő még — bátran elmondhatjuk — vármegyénkben nem volt. A rendező egyesület azonkívül biztosította a Magyar Gazdaszövetség részvételét is, mely országos testület a kiállítással egyidejűleg fogja idei II. gazdakongresszusát tartani, tudomásunk szerint a Vidéki Pénzintézetek Országos Szövetsége is ugyanez alkalommal fogja Szatmáron tartani ez évi nagygyűlését. Tehát szeptemberben mozgalmas napokra van kilátás. A választmányi ülés lefolyásáról tudósikövetkezőkben referál olvasóinknak. Az ülést Falussy Árpád dr. egyl. alelnök vezette s lelkes szavakkal tárta fel a szép számmal megjelent választmányi tagok előtt a helyzetet, ismertette a földmivelés- és kereskedelemügyi kormánynál a kiállítás anyagi támogatása érdekében Teleki Géza gróf egyl. elnökkel együtesen tett interveniálását, melynek eredménve az államsegély biztosítása volt; meggyőzőleg mutatott rá arra, hogy most már az egyesület a reális alapon összeállított és elfogadott költségvetés alapján minden anyagi koczkázat nélkül foghat bele a kiállítás rendezésűbe s nem hiányzik más mint az ügyért való lelkesedés, mely kell, hogy minden egyesületi tagot egészen a kiállítás befejeztéig áthasson s akkor az erkölcsi siker is biztosítva lesz. A dicső ősök iránt, kik az egyesületet ezelőtt 50 évvel megalkották, gazdaközönségünk tartozik azzal a hálával, de a saját önbecsérzete is megköveteli, hogy a a kiállitáson úgy lépjen fel termékeivel, amint azt egy nagy, vagyonos és intelligens vármegyétől aminő Szatmárvár- megye, méltán elvárhatja nemcsak vármegyénk lakossága, de hazánk egész gazdatársadalma s a vezetésre és irányításra hivatott tényezők. Gazdáink köré csoportosulnak iparosaink, kik már eddig is élénk tanujelét adták kiállításunk iránti érdeklődésünknek. A lendületes elnöki szavak után az ülés egyhangúlag a kiállításnak ez évben leendő megtartása mellett döntött. Ezután az ülés megbízta az elnökség és titkárból álló végrehajtó bizottságot, melyet Bikfalvy Albert, Horváth Bertalan, Kereszt- szeghy Lajos dr., bér. Kovács Jenő, Pethő György és Szeőke Sándor választmányi tagokkal kiegészített, hogy a kiállítási nagy bizottság névsorát állítsa össze. A választmány f. hó 22-én ismét ülést tart. Ezzel az ülés lelkes hangulatban véget ért. II limnül nil. Felvonulnak a jelöltek. Falussy Szúnyog zümmzsögése. Nyár idején a nyitott verenda asztalán maradt czukorporra nem szállnak úgy a legyek, mint a Luby Géza halálával árván maradt fehérgyarmati mandátumra. A jelöltek egész tömege lepte el a múlt hét utolsó napjaiban Fehérgyarmatot, hogy úgynevezett puhatolódzásokat folytasson, helyesebben, hogy magának megfelelő kortesekről gondoskodjon. A Fehérgyarmatiak is nagyban készülődnek a választásra, mert az utóbbi években bizony csendes világ volt a választásoknál. A mandátumot úgyszólván csak oda ajándékozták Luby Gézának. Szomorúan jellemző a viszonyokra, hogy a gazdag fehérgyarmati kerületben is már ára van a voksnak s két-há- romszáz koronákat emlegetnek egy szavazatért. Eddig a következő jelöltek, illetőleg önjelöltek szándékoznak fellépni: Jármy István fehérgyarmati ügyvéd, aki a legutóbbi választásnál Luby Gézának ellenfele volt. Justh-párti programmal. Szúnyog (Strasser) Miska, a bukott mátészalkai jelölt ; Justh-párti programmal. Falussy Árpád nyug. főispán; Kossuth- párti programmal. Nagy György, hódmezővásárhelyi ügyvéd, a hosszuhaju Gyurka, köztársasági-párti programmal. Kende György, istvándi birtokos; munkapárti programmal. Pap Béla bpesti ügyvéd, aki a legutóbbi általános választásoknál a nagybányai kerületbe lépett fel; munkapárti programmal. Arról is van szó, hogy Jékey Sándor fehér- gyarmati főszolgabíró is fellép. A jelöltek eme tömkelegéből még nem lehet tudni, hogy kik lesznek a komoly jelöltek. A munkapárt csak az esetben fog hivatalos jelöltet felléptetni a fehérgyarmati kerületben, ha két komoly függetlenségi-párti jelölt lesz. Az első választás előtti komédia pénteken zajlott le Nagykárolyban és jóízűen megka- czagtalta azokat, akik szemtanúi voltak. Falussy Árpád egy küldöttséget szervezett s azokat pénteken délelőtt berendelte magához Nagykárolyba a Magyar Király szállodában lévő szobájába. A meglehetős napszám mellett felfogadott deputáezió a délelőtti 10 órás vonattal be is jött és annak rendje és módja szerint felajánlották a , fehérgyarmati kertijét mandátumát Falussy Árpádnak. Falussy Árpád meghatottan jelentette ki, hogy a bizalom által meg van tisztelve és a jelöltséget elfogadja. Egyébb baj még eddig nem történt. A cssiiíi lilsä Gr. Tisza István vezette. Az igazságügyminiszter kedvező választ adott. Csenger nagyközségenk és a vidékéhez tartozó huszonhét községnek száztagú küldöttsége tisztelgett Székely Ferencz igazságügyminiszternél. A küldöttséget Tisza István gróf vezette s szónoka Szuhányi Ferencz orsz. gyűlési képviselő volt. Résztvettek a küldöttségben Szentiványi Gyula, Szalkay Sándor országgyűlési képviselők, Csaba Ádorján és Domahidy Elemér főispánok, Ilosvay Áladár Szatmárvármegye alispánja, Kende Zsig- mond és Szentiványi Zoltán és Tibor kamarások, Képessy László és Péchy László főszolgabírók. Á küldöttség azt kérte, hogy Csengerben már lehetőleg az uj polgári perrendtartás életbeléptetése előtt telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróság létesittessék. Az igazságügyminiszter igen szívesen fogadta a küldöttséget és kijelentette, hogy a kérelemnek a perrendtartás életbeléptetése előtt való teljesítése ugyan akadályokba ütközik, de mivel a felhozott okokat a maga részéről is méltányolja, a polgári perrendtartás életbeléptetésének idejére azt teljesitendőnek tartja, ha a pénzügyminiszterrel a fedezeti költségekre nézve meg tud állapodni és a község nem zárkózik el szükség esetén a hozzájárulástól. A küldöttség a miniszter válaszát éljenzéssel fogadta. Ezután a miniszternek bemutatták a küldöttség tagjait s a fogadás a miniszter lelkes éljenzése után véget ért. Délben Szuhányi Ferencz látta vendégül a küldöttség tagjait Az ebédnél Domahidy István Gróf Tisza Istvánért, Szuhányi Ferencz pedig a küldöttség tagjaiért emelt poharat. A társaság kedélyes hangulatban a délutáni órákig maradt együtt, BETEG DOKTOROK. Dáthás az egész világ. Paczlensek öröme. Nagykároly város három előkelő orvosa most azzal mulatja magát, hogy beteg. Jó meleg szobában, puha ágyban hevernek, tojásos borlevest* isznak és elkeseredten szidják a doktort, aki miatt feküdni kénytelenek és aki nem bírja őket meggyógyítani. Ezt akis passziót megengedhetik maguknak ők, kiket annyiszor szidnak a betegeik. Mert tudnunk kell, hogy minden beteg természetrajzához tartozik az, hogy szidja a doktort és felcsernek tekinti még a leghíresebb egyetemi tanárt is. A pénteki közgyűlésen jelentette be mosolyogva Ilosvay Aladár alispán, hogy beteg Dr. Aáron Sándor törv. hatósági főorvos, beteg Dr. Czukor Lajos járásorvos és beteg Dr. Sehönpflug Béla városi főorvos és igy a törv. hatósági orvosi jelentést Németh Béla aljegyző olvasta fel. Három nagykárolyi doktor beteg s ebből joggal remélhetjük, hogy azok a betegek, kik véletlenül nem doktorok, mielőbb felfognak gyógyulni. Mrin szélelye.- Széljegyzetek a szatmári kiállítás tervéhez Lapunk más helyén megírjuk, hogy a „Szatmármegyei Gazdasági Egyesület“ a f. év őszén Szatmárit gazdasági és ipari kiállítást rendez. Valóságos szenzáczió volna majd ezen a kiállitáson, ha valakinek , eszébe jutna, hogy kiállítsa ott a nagykárolyi Élhetetlenséget. Ilyen csodabogarat még nem láttak az emberek amióta világ a világ. Ritka látvány lenne, mely feltétlenül biztosítaná a kiállítás sikerét. E czikk czime után Ítélve, úgy tetszik, hogy ebben az Írásban a megyei székhelykérdésről lesz szó. Korántsem. Megyei székhelykérdés egyáltalában nem létezik Szatmárme- gyében. T. i.: komolyan vett értelemben. Hogy mégis beszélnek illetve Írnak róla, ez csak annak a jele, hogy csinálnak ilyen kérdéseket. Akkor, amikor, valakinek vagy valakiknek szüksége van rá. Komoly szükség soha sincs és nyugodtan meglehet állapitani, hogy megyei székhely-kérdés csupán a nagykárolyi és szatmári újságírók fantáziájában létezik. Egy szatmári újságíró mondta egyszer e sorok írójának: — Maguk nem tudják a megyeszékhelyet kihasználni. Ezt az újságírásra, illetőleg a hírszerzésre vonatkoztatta. Nagykároly közönsége se tudja a megye- székhelyet kihasználni. Ezt úgy értjük, ahogy írva van. Szatmármegye közigazgatási székhelye : Nagykároly. De Nagykároly soha se tudta ezt a körülményt a maga fejlődése érdekében kiaknázni, de még csak becsületesen kamatoztatni se tudta. Hogy a törvényszék nincs itt: ez a baj kisebbik fele. Ungvár példája mutatja, hogy egy város életképességéhez nem éppen szükséges a törvényszék. Az a baj, hogy a kir. tanfelügyelőségtől kezdve egész a mértékhitelesítő hivatalig egy egész csomó olyan megyei érdekű közintézmény van Szatmáron, amelyeknek székhelye Nagykárolyban kellene hogy legyen. A város közönsége soha se törekedett arra, hogy ezen intézményeket megszerezze, annál kevésbbé, hogy visszaszerezze. Soha sem akarta és nem akarja érvényre juttatni, hogy a megyeszékhelye minden tekintetben Nagykároly. A „Szatmármegyei Széchenyi Társulat“, a „Szatmármegyei Gazdasági Egyesület“, a „Szatmármegyei Nemzeti Munkapárt“, a „Szat-
