Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-12 / 46. szám
• Z A T M A R MEGYEI K r' 7 ( télén vége szakadt az alig megindult harcznak és a küzdő felek fegyverszünetet kötöttek. Ebből az alkalomból őszinte örömünket fejezzük ki a felett, hogy Berzeviczy Albert nevezetes levele a parlamenti harcznak nem prológusa, hanem — valószínűleg epilógusa volt. A veszélyes helyekről uj vizekre jutottunk. A nemzettől függ, hogy annyi meddő küzdelem és felesleges szenvedés után a becsületes és békességes munka szigetére hajózhassunk. A hét politikai eseményei. A békéscsabai parasztpárt vasárnap tartott ülésén Kristóffy József Szatmárvármegye volt főispánját választotta elnökévé. A kétkulacsos mű-paraszt az elnökséget elfogadta. Ezután a közgyűlés elhatározta, hogy a parasztság országos szervezése ezéljából mozgalmat indit. A képviselőházban hétfőn semmi különös, felemlitésre méltó esemény nem történt. A politikai helyzetben a keddi nap a képviselőházban meghozta azt az eseményt: hogy Berzeviczy Albert lemondott a Ház elnöki méltóságáról, Návay alelnök azt indítványozta, hogy a képviselőház küldöttségben kérje lemondásának a visszavonására, vita indult meg az alelnök indítványa fölött, amelyre ötvenkét ellenzéki szónok iratkozott fel. Az alelnök indítványához először Kossuth Ferencz szólott: csatlakozik Návay indítványához. Beszéltek még Holló Lajos, Rakovszky, aki tudomásul veszi az elnök lemondását. Károlyi József és Szabó István ragaszkodnak Berzeviczy elnökségéhez. Khuen-Héderváry miniszterelnök helyesli Návay indítványát. Kedden a budapesti szocziáldemokratapárt a választójog mellett nagy utczai tüntetést rendezett. Szerdán a kormány és az ellenzéki pártok január elsejéig, helyesebben a jövő esztendei költségvetés parlamenti elintézésének idejére fegyverszünetet kötöttek. A fegyverszünet pon- tozatai a következők: 1. A képviselőház péntektől kezdve a költségvetést veszi tárgyalás alá. 2. A költségvetés tárgyalásánál a pártok közreműködnek abban, hogy az még ebben az évben törvényerőre emelkedjék. Ameny- nyiben az bármi oknál fogva nem történhetik meg, a kormány rövid indemnitást fog kérni. 3. A költségvetés mellett hetenként kétszer, szerdán és szombaton a véderő javaslat fog tárgyaltatni. Amennyiben előreláthatólag a költségvetés az év végéig letárgyalható igy nem lenne, a képviselőház ezeken a napokon is a költségvetést fogja tárgyalni. Ezen idő alatt az ellenzék rendkívüli parlamenti eszközökkel nem fog élni. 4. A költségvetés tárgyalása alatt az ülések ideje szükség esetén egy órával meg fog hosszabbittatani. 5. Az uj elnök — aki nem lehet Tisza — a házszabályokat az eddigi módon kezeli. 6. Az újévi szünet után az ellenzék a véderővita folytatására nézve teljesen föntartja szabad kezét. A szerdai ülésen felolvasták Berzeviczy újabb levelét, amelyben lemondását fenntartja, amire a Ház Berzeviczy lemondását tudomásul vette. Ez után a miniszterelnök indítványára a Ház a költségvetés tárgyalására kimondta a sürgősséget és elhatározta, hogy a költségvetés tárgyalását már pénteken megkezdik A Ház ülésének csütörtökön csupán egyetlen érdekes pontja volt: az uj Házelnök megválasztása. A képviselőház elnökévé Návay Lajost választották meg, ki székfoglalójában —- a többek között ezeket modta: „Az elnökség szigorúan ragaszkodik a szabad vitatkozás lehetőségéhez, de azt egybeköti a szabad elhatározás és döntés lehetőségével. (Elénk taps és lelkes éljenzés jobbról. Ellenmondás és zaj a baloldalon). A többségi elvnek érvényesülnie kell, de épp úgy a vitatkozás szabadságának is. Többség és kisebbség nem ellentétes fogalmak, hanem kiegészítik egymást,együttalkotják a szabad közvéleményt.“ A képviselőház pénteki ülésén megválasztották alelnökké Beöthy Pált, aki rövid felszólalásában fogadalmat tett, hogy a házszabályokat az elnökkel egyetértőén fogja kezelni. A költségvetés tárgyalása következett ezután, amelyet Hegedűs Lóránt előadó szakavatott és tartalmas beszéde vezetett be. Beszéltek még Földes Béla és Dézsy Zoltán. Nagy érdeklődést keltettek különösen Dézsy beszédéül ' nek befejező szavai, amelyekben egy állandó béke megkötésére konkludált. A tegnapi, szombati ülés napirendje a következő volt: Az elmaradt névszerinti szavazások, a véderőjavaslat s interpellácziók. Ssatmármegye októberben. Sí közigazgatási Bizottság ütése. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága pénteken délelőtt tartotta rendes havi beszámoló ülését a vármegyei székház kistermében Csaba Adorján főispán elnöklete mellett. Az ülésen az egyes előadók tették meg jelentéseiket az elmúlt hónap közigazgatási eseményeiről, melyek általában véve a rendes keretben mozognak. Figyelemre méltóbb, de egyúttal sajnálatos adatokat tüntet fel az alispáni hivatal kivándorlási statisztikája, amely szerint az elmúlt hónapban szintén jelentékeny volt a kivándorlók száma és a főorvosi jelentés, amely az egészségi állapotok rosszabbodásáról nyújt bizonyságot. Az ülés megnyitása után elnöklő Csaba Adorján főispán bejelentette, hogy Nemestóthi Szabó Antal közigazgatási bizottsági tag ezen tisztségéről lemondott. E lemondás folytán a Péchy László mátészalkai főszolgabíró elleni fegyelmi ügyben biztosul Dr. Böszörményi Emil lett kiküldve. Ezután Dr. Péchy István főjegyző terjesztette elő az Az alispáni jelentést, melyszerint a személy- és vagyonbiztonságot oly esetek, amelyek különösebb intézkedések megtételét tették volna szükségessé, nem Jza- varták. A jelentés azzal záródik, hogy az elmúlt hó folyamán a vármegye területéről 203-an kértek útlevelet, visszavándorolt 98 egyén. etkéseit életű, őszi legyeket nem fogdosta le, a szép szőke aranyosról. Remegve csókolta meg a kis asszonykát, főit: eltörik. Sas asszony karmolta, csipte, mint egy kis czicza, hogy csak arra ingerelje, fegyverezze le erejével. De az a nagy erő tehetetlenné vált, mihelyt Edithre nézett. — Oh, te nagy baba! — kaczagta Edith. — Oh, te legszebb lepkéje a nagy természetnek. Aranyos pillangóm! — susogta méiy hangján Sándor. Eljött a tél. S Edith megunta Sándor ur magyarázatait a nagy tarka lepkegyüjtemény- ről. Addig kunszorált, inig rávette nagy babáját, hogy őt korcsolyázni taníttassa. — Eltörik a lábad, Edith! Hiszen oly vékony, finom a bokád! Lásd én athléta termetemmel soha sem mentem a jégre, nem mertem. — Nem is neked való az, vén medve. — De Edithkém, a jégre pillangó sem megy, pedig szárnya van 1 — Igen, mert télen nincs pillangó. Alszik. — Aludjál te is keblemen inkább, édes aranyos pillém! — Te bizony még spiritusba tennél, gombostűre tűznél, skatulyába zárnál, hogy úgy búvárkodhassál felettem. Nem lenne rá kedve ? Mi? Szóval a nagy óriás beiratkozott a korcsolya egyletbe, de csak mint garde dame. S a kis, tarkán öltözött piczi Edith aranyos hajával, egyszerre feltűnést keltett. A jeunesse dorée tagjai megmonoklizták. Figyelemmel kisérték első, zsönge kisérleteit a jégen. „Arany fáczán“-nak nevezték el. Olyan is volt, mint egy kis arany fáczán, amint tipegett, topogott gyönyörű kis gyakoriatlan lábain. Csakhamar körülrajongták. Előbb leánykának tartva őt, távolból bámulták, mert a leány mindig tiszteletet kelt, vagy is félelmet a legnagyobb rouéban is. De ha félünk egy rózsabimbót leszakítani engedelem nélkül, nem riadunk vissza a már letépett rózsácskát elhalászni a barátunk vagy ismerősünk gomblyukából. Sőt ha nagyon tetszik, el is kérjük. Ez történt Edithtel is. A fiatal urak meglátván az Edithet figyelemmel néző férjet, leolvasván arczárói a nagy bizalmat, bemutatták magukat neki és elkérték Edithet egy félórára korcsolyázni. S a nagy bogarász, aki a nagy urakat mindig oly ritka pillangóknak tartotta, hogy a demokrata emberek hálójában soha meg nem foghatók, elámult azon a nagy buzgóságon, hogyan igyekeznek az ő társaságát felkeresni és nejét gyámolitani. Nem jutott az eszébe, hogy a nő kell nekik. Elhitették vele, hogy azért kisérik haza kis feleségét, mert tudják, hogy Bereghynek otthon remek bogárgyűjteménye van. Az amateurök jöttek a szaktudóshoz. S Bereghy a felesége udvarlóit meg is ajándékozta egy-egy ritka példánynyal a pillangók közül. Úgy hogy az asszony gárdája a fiuk között arról volt ismeretes, hogy kabátján rozsa helyett egy-egy pillangót viselt. A korcsolyázás alatti ismeretségei Edith- nek báli rendezők is lévén, addig kérték Sándort, mig rá állott farsangolni. A bogarász itt is nagy lábain a nézők között állott egy-egy előkelő ur karján, aki mulattatta, lefoglalta, ha Edith aranyos lepke módra tánczolt, mulatott vagy hosszasabban eltűnt udvariéival a buffetbe. S mikor a bálból hajnalban haza került fáradtan, halványan a kis Edith, a jól bepezsgőztetett Sándor gondosan takargatta köpenyébe. — Elfáradt szárnyú pillangóm, te, megárt neked a sok röpdösés — suttogta kis fülébe. S az asszony mosolygott. De egyszer csak el kezdett köhögni, sáppadozni, fogyni. S hiába volt a háziorvos minden gondossága, hiába Sándornak minden tekintetben páratlan ápolása, megjelent a kérlelhetetlen féreg, amely a halottas ágyon birodalmába veszi a legszebb testet is. Átalakult a pillangó. Meghalt, hogy táplálja a kukaczokat. Leírhatatlan kin vett erőt Sándor leikén. Borzasztó volt fájdalmában. S imerőseink gúnyos mosolya megszűnt, midőn a kis szárnyait elégetett pillangó asszony temetésén megjelentek. Szegény bogarász! Egyszerre vesztette el ifjú feleségét és kedvét a lepkevadászathoz. Megutálta az örökéletü kukaczokat. Csak eg yenem talált meg, akik tulajdonképen tönkretették boldogságát, az urfiakat. Legnagyobb gyászt ban is disputáim kész barátjával, hogy védje a „jó társaság“ erkölcseit. Nem csoda, valahányszor megboldogult feleségének egy régi udvar- lójával találkozik, mindig azt kérdik mosolyogva : — Nos, Bereghy barátom, még mindig busulunk ? Házasodjék meg. Az özvegy ember bánatát semmi sem enyhíti úgy, mint az uj feleség. Magának jó ízlése van! Mintaférj volt. S a házasság nem betegség, nem kell félni a reczidivától. De szegény Bereghynek egyelőre hiába keresnek azok a barátai feleséget, mert ő siratja az aranyos, „hűséges“ pillangóját. A bolondot nem vetik, mégis terem. <$> Gallérok gözmosása ® tükörfénynyel hófehérre Hájtájer Pál Kézimunkák, glassé keztyük, Bútorok, szőnyegek tisztítása T?AGyKAf^OLy, Széchenyi-utcza 43. szám a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
