Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-29 / 5. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY legrégibb tisztviselőjének átadjam a legfelsőbb elismerés jelvényét. Amidőn ezt megteszem : tolmácsolom a felebbvalók és tisztviselőtársak sze- retetét és becsülését is. A kitüntetett szerény munkakörben, de mindenkor becsületesen és tisztességesen teljesítette kötelességét és ő Felsége ezen kitüntető elismerése az ünnepekre annál nagyobb értékkel bírhat, mert a közvélemény volt az, amely ezt a kitüntetést az ünnepelt részére, úgyszólván követelte. Zajos éljenzés közben tűzte fel a főispán az ősz Medvey Lajos mellére a pirosszalagos arany érdemkeresztet és melegen kezet fogott vele. Péchy István főjegyző: A vármegye tisztviselői nevében üdvözölte Medveyt, aki meg- hatottan köszönte meg az ünnepeltetést. Különösen a főispánnak hálás, aki nagy elfoglaltsága közepeit is szakított maganak annyi időt, hogy a vármegye egy régi szolgájára felhívja a felsőbb körök figyelmét. Az éljenzések elhangzása után bemutatta- tott a vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzéke, amit a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vett. Börvelyben,Batizon, Középhomoródon, Nagy- kolcson, Zsarolyánban és Nagypaládon a megyebizottsági tagválasztásokat f. évi márczius 3-ára tűzték ki. A választáshoz elnökül Böivelybe Havas Gyula, Középhomoródra Klintók Ágoston, Batizra Kovásznay Zsigmond, Zsarolyánba Sze- gedy Antal, Nagykolcsra Dr. Böszörményi Emil, es Nagy paládra Cholnoky Imre lett kiküldve. A Fehérgyarmat—kisari, valamint a Szat- már— Erdőd—Krasznabéltek—ákosi útvonalak ki- kikövezése iránt beadott kérvények elutasítanak. A Vámosoroszi—Kisszekeres—Nagyszekeres —zsarolyani viczinális útvonal a törvényhatósági útvonal hálózatába felvétetett. A kihágási büntető eljárásban foglalt rendelkezések alapján a járási rendőrhatóságok mellé ügyészekül, illetve ügyészi megbízottakul a következők alkalmaztattak : R. t. városokba : Nagykárolyba Borody György, Nagybányára Dr. Stoll Tibor, Felsőbányára Dr. Moldován Ferencz. Főszolgabírói járásokba : Csenger Dr. Burger Dezső, Nagybánya Dr. Vass Gyula, Fehérgyarmat Dr. Jármy Béla, Nagykároly Dr. Boleman Márton, Mátészalka: Dr. Fuchs Jenő, Nagysomkut: Dr. Simon Miksa, Szinérváralja : Dr. Lányi Sándor, Szatmár: Dr. Domokos Amdor, Erdőd: Dr. Lang Gusztáv. Nagy István indítványa a vármegyei, városi és községi alkalmazottak 1910. évi szolgálatának háromszoros beszámítása iránt (a városi alkalmazottak kivételével) határozattá emeltetett. A tisztviselői nyugdijválasztmányban megüresedett helyre Péchy I,ászló nagykárolyi lakos választatott meg. Jász-Nagykun-Szolnokvármegye alispánjának a Felsőtisza hajózhatóvá tétele és a Duna—- Tisza csatorna szolnoki torkolata ügyében kelt átirata pártolólag lesz felterjesztve. Ifj. Némethy Sándor nagykárolyi lakos fellebbezése a városi II. osztályú aljegyzői választás ellen — elutasittatott. A folyó évi fősorozáshoz polgári elnökökül kiküldettek : Erdődre : Rébay Dezső, Szinérvár- aljára: Mándy Zoltán, az avasi járásba: Tóth Móricz, Nagybánya város és járásba: Torday Imre, Felsőbányára: Luby Zsigmond, Csengerbe: Madarassy Gyula, Nagykárolyba: Nemestóthi Szabó Antal, Mátészalkára: Dr. Péchy István, a szatmári járásba: Mangu Béla, Nagysom kútra : Mán Lajos. Fehér- és Pestvármegyék átiratai a szerb állat és az argentínai husbehozatal eltiltása tárgyában pártolólag lesznek felterjesztve. A közgyűlés berekesztése előtt Csaba Adorján főispán Dr. Kölcsey Ferenczet tb. tiszti ügyészszé és Nagy Györgyöt tb. szolgabiróvá nevezte ki. A icseg-Eiiel közgyűlése. Elégtétel az alelnöknek. Hónapokkal ezelőtt történt, hogy a helybeli Kölcsey-Egyesület buzgó ügyvezető alelnöke Cseh Lajos és a vezetőség egy nagy része köztük Klacskó István, az irodalmi szakosztály kiváló elnöke, a „Közérdek“ támadásai miatt tisztükről lemondottak, illetve az ügyvezető alelnök- kel szolidaritást vállaltak. Az egyesület ez ügyből kifolyólag f. hó •22-én Dr. Falussy Árpád elnöklete alatt közgyűlést tartott, melynek összesen két tárgya volt a meghívó szerint u. m.: a helyi sajtó egy részének sajtószabadossága s az egyesület beléletében zavart okozni akaró újság közleménye fölötti megbotránkozásnak nyílt kifejezés adása és Cseh Lajos ügyvezető alelnök lemondása fölötti határozathozatal. Megnyitó beszédében Dr. Falussy Árpád részletesen foglalkozott a sajtó feladataival és összehasonlítást téve a régebbi és a mostani sajtóviszonyok között, határozott elfajulást konstatál és látja ezt különösen a helyi sajtó egy részénél, melynek irányát határozottan elitélí. Majd a Kölcsey-Egyesület magasztos hivatását fejtegette hosszasabban, megemlékezett annak eddig elért sikereiről s midőn ennek oroszlánrészét az ügyvezető-alelnök fáradozásainak tudja be, az alaptalan és igazságtalan támadásokért védelmébe veszi az alelnököt, akit — úgymond — biztositanunk kell ragaszkodásunk és szeretetünkrőb Az elnöki megnyitó után Suták István titkár terjesztette elő a Somossy Miklósig indítványára „ítélet“ czimme! ellátótt határozati javaslatot, mely a következő: Halté vasalt javaslat. A „Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület“ figyelemmel kisérvén az utolsó évek alatti hírlapirodalom nagyon gyakran czélzatös kritikáit s különösen azt, hogy minden tárgyi ok nélkül némely hírlap beleavatkozik az egyének magánéletébe s nem ritkán meghurczol olyan, a közéletben üdvösen szereplő egyéneket, akiknek működését a közjó kivánja meg, — igy mint irodalmi egyesület illetékesnek tartja' magát arra, hogy az ilyen sajtó ezen elfajult irányzatát a nemzeti érdek, az eszményi sajtószabadság fogalma és a közerkölcsiség szempontjából elitélje s kifejezést ad azon óhajának, vajha minden magyar sajtótermék inkább tömöriteni igyekeznék azon jobbjainkat, akik önzetlenül fáradnak nemzeti kultúránk emelésén, nem pedig elkedvetleníteni a kiválóbbakat, akik szocziális értelemben mintegy kötelezve vannak a közjóérti munkálkodásra. Ennek előrebocsájtása mellett a Kölcsey- Egyesület közgyűlése szónélkül nem hagyhatja azt az eléggé el nem ítélhető támadást, amely az egyesület nagy érdemeket szerzett alelaökét, Cseh Lajost érte, minden jogos alap és indok nélkül. Ebből folyólag a Kölcsey-Egyesület, mint irodalmi és társadalmi egyesület, hivatottnak érzi magát arra,: hogy akkor, amidőn alelnökének buzgó fáradozása és sikerdus működése feletti megelégedésének és az iránta érzett őszinte tiszteletének és nagyrabecsülésének kifejezést ad, a sajtó eljárását megbélyegezze s Cseh Lajos arra kéri, hogy az őt ért alaptalan és igazságtalan hírlapi támadást figyelmen kivül hagyva, az egyesület és a köz érdekében alelnöki székét megtartani szíveskedjék. Ennek elfogadása után Cseh Lajos emelkedett szólásra s köszönetét fejezvén ki a közgyűlésnek a megvédésért és az ebben rejlő ragaszkodásért és bizalomért kijelentette, hogy enged a közóhajnak és állását megtartja. Ez az ülés történeti része, a melyhez a magunk részéről annyit füzünk hozzá, hogy az Egyesülettel együtt örvendünk a szerencsés megoldáson és örömmel látjuk az érdemdús alelnököt és a vele szólidáritást vállalt többi vezérfér- fiut abban a tisztségben, melyre teljes mértékben érdemesnek bizonyultak. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül azt a bátortalan hangot, a mi ezen a gyűlésen a sajtóra vonatkozólag használtatott. Ha ugyanis az egyesület, vagy annak közgyűlése hivatva érezte magát a sajtó felett „itélet“-et hozni, úgy nem általánosságban kellett volna az Ítéletet fogalmazni. Tessék nyíltan, névszerint megjelölni, a sajtónak azt a részét, a mellyel szemben az egyesület ilyen lépésre és ítéletre szánta el magát, mert egy ilyen határozat messze kiható súllyal bir és ha olyanok olvassák e gyűlés tudósításait, kik a történtekkel teljesen nem ismerősek, a nagykárolyi sajtó egy részéről különös fogalmat alkothatnak maguknak, daczára annak, hogy itt csak egy lapról, helyesebben egy személyről van szó. Hogy az elitéit, hogy fogadja az Ítéletet, az az ő dolga, de hogy a nagy közönség egy része találgatta, hogy ki lehet a vádlott, az gyengéje az ítéletnek. Az egyesületnek kötelessége tiszta vizet önteni a közönség poharába és az egyesek hibáját, nem az összeség meggyanusit- tatására alkalmul oda dobni. Ezt megkívánja úgy az egyesület, mint a helyi sajtó közös érdeke, mert a megnevezett egyes személy, vagy orgánum védekezhetik, de a meg nem nevezett harmadik, — bár ilyen jelen esetben nincs, — hallgatásra van kényszerítve. Miraiiei Köziii poUlikai lap. Mindazoknak, kik a Szatinármegyei Közlönynek még nem előfizetői, lapunkat három hósraapig mutatványszámokként, — díjtalanul küldjük meg. Hisszük, hogy a vármegye közönsége, amelynek dolgozunk, megérti, megszereti a Szatsnármegyei Közlönyt és azzal, hogy lapunkra előfizet, támogatni fogja törekvésünket és ezáltal a saját érdekét is. i Szaimármeg^ei Közlöny a vármegye közéletének lelkiismeretes, pontos és eleven krónikása. A Szatmépsnegyei Közlöny előfizetési ára: Vidékre egész évre ......................8 korona. Na gykárolyban egész évre . . . .5 „ Megyei, községek, egyházak és iskolák részére egy évre ... 5 „ A Szatmá^megyei Közlöny kiadóhivatala : Nagykárolyban, Jókai-utcza 2. szám alatt van. Felülvizsgálják a népszámlálást. Ellenőrzés a helyszínén. A nagykárolyi botrányos népszámlálás ügye nem sokára teljesen tisztázódni fog. A képtelen hanyagsággal, nemtörődömséggel és gondatlansággal eszközölt népszámlálás eddigi adatai szerint a lakosság számában csökkenés nem állott ugyan be; de mindazonáltal lehetetlen, hogy nagy tévedések ne történtek volna. Aki a helyi viszonyokat ismeri, az feltétlenül bizonyosra veszi, hogy a lakosság számának legalább is kétezerrel növekedni kellett volna és ha ennek daczára az a nép- számlálásból meg nem állapítható, úgy ez kizárólag azért van, mert a népszámlálás rosz- szul lett végrehajtva. Hogy nagyobb szabású mulasztások történtek azt már a múlt héten megállapították. De, hogy teljes világításban álljon az ügy és hogy a felmerült kételyek egészben eloszlassanak, Nagykároly város tanácsa csütörtökön tartott ülésében elhatározta, hogy a népszámlálás adatainak helyességét négy ellenőrző biztos által minden házban külön-kiilön fogja felülvizsgáltatni. A biztosok működésüket pénteken reggel már mégis kezdték. Nem uj összeírást teljesítenek, hanem a házi gyüjtőivek adatait hasonlítják össze a tényleges állapottal. Ez a munka 10 napig fog tartani. De mert a városnak az összes számlálólapokat a törvény rendelkezése értelmében f. hó 31-ig a központi statisztikai hivatalhoz kellene felterjeszteni, a polgármester halasztásért folyamodott.
