Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-01 / 40. szám
SZAT MÁR MEGYEI KÖZLÖNY Modern ruhafestés bármily divatszinre Hájtájer Pál Modern es tartósphssézés — és guowlérozás — NflöVKÁFjOLV, Széchenyi-utcza 43. szám. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. a súlyos betegségéből szerencsésen felgyógyult Károlyi Mihály grófot, továbbá Teleki Géza grófot, akinek nagy munkássága hozzájárult a sikerhez. Az üdvözlések után Kazy József államtitkár kért szót, lendületes szavakban méltatván a jubiláló gazdasági egyesület vezetőinek fáradozását, szívesen tolmácsolja a miniszter üdvözletét és biztosította a megjelent gazdaközönséget, hogy Serényi Béla gróf föld- mivelésügyi miniszter a legnagyobb jóakarattal fogja mérlegelni a nagygyűlés határozatait. (Lelkes éljenzés.) Darányi Ignácz elnöki megnyitó beszéde nagy tetszés mellett mutatott arra, hogy mekkora hibát követett el a kormány, a midőn az engedmények terére lépett, akkor, a mikor az osztrák ipari körök kapzsisága fel akarja borítani a kiegyezés vámvédelmi alapelveit. Még inkább végzetes a kiegyezés és vámvédelmi rendszert akkor bolygatni, midőn Németország akadályokat gördít a baromfikivitel elé is, a mint ez épen a legutóbbi napokban történt. A kormány veszedelmes lejtőre jutott, komoly, kényszerítő ok nélkül. Mert a bécsi csőcselék paraplé forradalmát nem lehet komolyan venni, azt nem lehet olyan komolynak venni, mint a szerződések szentségét. Foglalkozik ezután a miniszterelnök a husiparosok kongresszusi küldöttségének adott válaszával. Szomorú ez a válasz, mert a miniszterelnök nem érzi át, hogy tulajdonképen mi volt a kiegyezés és a balkáni kontingens eredeti intencziója. Ha a miniszterelnök nyilatkozatai ebben a kérdésben a kormány végleges álláspontját képviselnék, akkor kétségbe kellene esnünk a helyzet fejleményei felől. A bécsi lapok ebből úgyis azt magyarázzák, hogy a kormány rendeleti utón akarja megengedni a szarvasmarha behozatalt, ha ez való, úgy ez az alkotmány és az alkotmányos garancziák súlyos megsértését jelentené. Ilyen konzekvencziák mellett kár volna a kereskedelmi szerződéseket a törvényhozás elé vinni. Ha a kormány mögött olyan nagy és szilárd többség áll, az ne legyen a gyengeség, henem az erő forrása. A bécsi tárgyalásokról csak a paizszsal, vagy a paizson lehet visszatérni. Nagyhatású beszédét Károlyi Sándor gróf egykori leveléből vett azzal az idézettel fejezi be, a mely a gazdaközönség szervezkedését és tömörülését úgy tünteti fel, mint a védekezés leghatalmasabb és legtöbb sikert ígérő eszközét. (Hoszszantartó zajos éljenzés.) Károlyi Mihály gróf napirend előtt való felszólalásban az aktuális gazdaságpolitikai helyzetben jelentkező sérelmeket sorolta fel, megvilágítván a gazdákat érdeklő kérdéseket. Előadása kapcsán a következő határozati javaslatot terjesztette elő: A Magyar Gazdaszövetség szatmári nagygyűlése csatlakozva a Szövetség által elfoglalt, legutóbb Lúgoson kinyilvánított állásponthoz, tiltakozik a tengerentúli husbehozatal, a keleti államok huskontingensének felemelése és az ezen államokból való élőállat behozatal ellen. A hivatalos helyről többször elhangzott, a földmivelésügyi miniszter áltál legutóbb határozott formában tett Ígéretre hivatkozva a nagygyűlés erkölcsi és jogi lehetetlenségnek tartja azt, hogy az agrár vámvédelem egyes idegen csoportok nyomásának engedve ' gyengítessék és hogy ez által a kiegyezésben részünkre kivívott előnyök koczkára tétessenek. A miniszterelnök urnák a husiparosok előtt tett kijelentéseivel szemben ragaszkodik a gyűlés ahhoz a felfogáshoz, hogy a magyar állattenyésztés védelme és fejlesztése nemzeti érdek, amit az Ausztriában támadt izgatásokkal szemben megóvni és fentartani nemzeti kötelesség. Ennélfogva a keleti államok huskontingensének kicserélése, élő állatok behozatala és a tengerentúli hús' behozatala ellen a gyűlés tiltakozik. Ha pedig kormányunk Ausztriának engedve, a mai szerb kontingensen felül Szerbiából vámkedvezménynyel, törvényhozási felhatalmazás nélkül engedne be újabb meny- nyiségeket, azt az alkotmány nyílt és súlyos megsértésének tekinti. A nagygyűlés ezt a határozati javaslatot nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadta. Meskó Pál azt igyekezett kimutatni, hogy az a hús, amit Argentínából szállítanak, élvezhetetlen s csak mumusként szerepel az árak letörésére. Örvend, hogy a marha drága, mert igy a kisgazda nagyobb ár mellett értékesítheti. Gróf Majláth József azt panaszolta, hogy a falu pusztul, mert a lakosság a városokba tömörül. Mezőssy Béla szerint a gazdák a parlamentben nincsenek a kellő módon képviselve, ezek érdekei ott alig találnak védelmet. Ezután Meskó László javaslatára kimondta a nagygyűlés, hogy föídbérlő szövetkezetek szervezését tartja szükségesnek. A közgyűlést Dr. Jékey László szatmár- megyei földbirtokosnak a legelőkérdésről tartott tanulmánya, illetőleg két programm kívüli határozati javaslat elfogadása fejezte be. Az egyik javaslat a Jékey Lászlóé, amely szerint a gazdagyülés kimondta, hogy: a közlegelőkön a legeltetés rendtartását s a legelők javításának s gondozásának felügyeletét szakemberre volna kívánatos bízni. A havasi legelőgazdálkodást előmozdító állami intézkedéseket és segélyeket kiterjesztvén az összes magyarországi havasokra, fokozottabb mértékben óhajtván folytattatni. Hegységi legelőinknél ezeknek fásítását s ligetes erdősítését tartja szükségesnek. Dombvidéki legelőinknél a káros növények, gyomok, bokrok irtását legszigorúbban ellenőrizni. Síksági legelőnknél a legelőjavitásokat, nem megfelelő területeken pedig takarmánytermést engedélyezni s elősegíteni. Lápi területeinken pedig legelő létesítését tartja helyesnek. A másikat Jeszenszky Pál terjesztette elő és indítványozta: írjon fel a nagygyűlés a kormányhoz, hogy inditsa meg a tárgyalásokat Németországgal, hogy ez utóbbi szüntesse meg a baromfikereskedelmükkel szemben fennálló korlátozásokat. PdM Bilise. Gyengéd összeütközés az agrárizmus és a merkantilizmus között, A zsidók legnagyobb böjtjére, az úgynevezett hosszunapra volt kitűzve a Magyar- országi Pénzintézetek Országos Szövetségének szatmári kongresszusa. Október 2-ika helyett azonban a múlt szerdán, szeptember 27-én tartották meg. Ez sokat rontott a stilszerüségen, mert ha a Pénz a saját érdekében ülésezik, akkor a nagyközönségnek — a nem zsidóknak is — sok hosszunapra, illetőleg sok hosszú ideig tartó böjtre van kilátása. Magától a kongresszustól valami különb dolgot vártunk, mint ami tényleg történt. Uj, érdekes dolgot, amiért érdemes az ország sok részéből a pénzintézetek vezetőférfiainak ösz- sze seregleni, nemigen hallottunk semmit ezen a nagygyűlésen, amelyről az a benyomásunk,hogy leginkább az azt követő bankett és kedélyes poharazás érdekében történt. Némi élénkséget csak a Dr. Kelemen Samu és György Endre szolid veszekedése kölcsönzött az összejövetelnek. György Endre a szövetkezetek szükségességéről beszélt, amit Kelemen Samu a kereskedelem érdekében megczáfolt. Százhuszonnyolcz pénzintézet képviseletében mintegy 230 kiküldött jelent meg a kongresszuson, ahol ott láttuk Gróf Teleky Gézát, a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület elnökét, György Endre volt föld- mivelésügyi minisztert, Mándy Lajost, a pénzintézetek országos szövetségének elnökét, Vetzák Ede, Kaufmann Jenő, Sternberg Jenő, Lang Samu nagykárolyi bankigazgatókat stb. A nagygyűlést Mándy Lajos elnök nyitotta meg és tekintve, hogy a pénzintézetek a szatmári gazdasági kiállítás területén és alkalmából gyüléseznek Szatmáron, azt fejtegette, hogy az agráriusok és a merkantilizmust képviselő pénzintézetek érdekei közösek, mert mind a ketten a hazai gazdaság emelkedésére törekszenek. Beszéde további részében a pénzintézetek szervezkedésének szükségét hangoztatta. György Endre a szövetkezetek érdekéhen tartott hosszabb előadást, amelyre Dr. Kelemen azzal válaszolt, hogy a szövetkezetek alakításában faluhelyen nagy óvatosságot kell kifejteni és kijelentette, hogy a városokban a szövetkezetek létesítését helytelennek tartja. György Endre viszont a takarékpénztáraknak egyes helyeken mutatkozó tultengését tette szóvá. Teitelbaum Herman szatmári bankigazgató határozati javaslatot terjesztett elő, mely- szerint Írjon fel a nagygyűlés a kormányhoz aziránt, engedtessék el a pénzintézeteknek a közraktáraktól megkívánt 500 ezer korona külön alaptőke s joga legyen közraktárt felállítani minden olyan pénzintézetnek, amelynek félmillió korona alaptőkéje van. Leitner Zsigmond a pénzárak drágulásá- sáról és Dr. Berényi Pál a mezőgazdaság üzemi hiteléről tartottak rövid szakelőadásokat. Este a Kossuth-kerti kioszkban bankett volt. A jog- és pénzügyi bizottság ülése. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete ma d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A jog- és pénzügyi bizottság pénteken készítette elő a ma tárgyalás alá kerülő ügyeket. A kultuszminiszter megkereste a várost a főgimnázium első osztályának párhuzamosítása iránt. A bizottság azonban ezt a f. évre nem látja szükségesnek. A városi legtöbb adófizető képviselők 1912. évi névjegyzékének bemutatott megállapításához hozzájárul. A Nagykároly városi róm. kath. főgimnázium állami segélyezése tárgyában megkötendő szerződés tervezetét elfogadásra ajánlja. A szerződés szerint a város évi 6200 korona segélyt fog kapni, mely összeget a főgimnázium felszereléseinek fejlesztésére köteles fordítani. A városi adóhivatal előterjesztést tett a bevehetetlen közs. közmunka járulékok leírása iránt- A bizottság 1800 K leírásához hozzájárul. Néhai Gróf Károlyi István és Ujfalussy fi főváros központján. Villamos megálló. 10 perez a központi és nyugoti pályaudvarhoz. 80 legmodernebben berendezett szoba. 1 I Augusztus hó elsején megnyílt az EDISON-SZÁLLOD Budapest, VII., Hársfa-uinza 59. sz. (Király-utcza sarkon.) § ...... Tulajdonos: POLLÁK JÓZSEF. Hid eg és meleg vízvezeték. Központi fűtés, villanyvilágítás. Figyelmes kiszolgálás. Értekezés minden modern nyelvben SzaboáraköK % X
