Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-24 / 39. szám
SZAT MÁR MEGYEI KÖZLÖNY Modern ruhafestés bármily divatszinre Hájtájer Pál Modern és tartósplissézés — és guowlérozás ~ NflöyKAf^OLV, 5zéchenyi-utcza 43. szám. a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. dések összefoglalásával, készítsen a vármegye törvényhatóságához benyújtandó tervezetet. Az üresedésben volt járási tüzfelügyelői állásokra : Dr. Dienes Dezső mátészalkai főszolgabírót. A csengeri járásba Dr. Falussy Alajos nagykárolyi kapitányt, az erdődi járásba Kru- piczer József és a nagysomkuti járásba pedig Holtman Lajos járási számvevőket választották meg. fl Szatmármegyei Gazdasági Ggyesület jubeleuma. fl gazdasági kiállítás megnyitása. Fényes ünnepség volt csütörtökön Szat- máron. Ekkor tartotta ugyanis alapításának ötvenéves jubileumát a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Az ünnepségen, mely a Kossuth- kerti kioszk nagytermében folyt le, az Egyesület tagjai közül sokan voltak jelen. A kormány részéről Kazy Mihály földmivelésügyi államtitkár és Szomjas Lajos földmivelésügyi miniszteri tanácsos voltak ott. Kiküldötteik utján képviseltették magukat az Omke, a Gazdasági Egyesületek szövetsége, a Szőlőgazdák Országos Egyesülete, a debreczeni keresk. és iparkamara, Bereg és Szabolcsmegyék társegyletei stb., stb. A Szatmári Gazdasági egyesület díszközgyűlését, az ünneplő egyesület elnöke gróf Teleky Géza nyitotta meg. Köszöntötte a kormány kiküldötteit, a társegyesületek, testületek képviselőit, a megjelent vendégeket és elhalt elnöktársainak jelenlevő családját. Rámutatott beszédében arra, hogy az egyesületnek kevés tagja van és a kormány segítsége nélkül nem lehetett volna ezt a kiállítást sem összehozni. A gazdaközönséget, melynek ez az egyesület minden erejével előmozdítja az érdekeit, tömeges belépésre szólítja fel. Kazy József államtitkár a kereskedelmi és földmivelésügyi miniszterek legbelsőbb, legőszintébb üdvözletét tolmácsolja s csatolja ezekhez saját üdvözletét és jókivánatait, valamint azon óhaját, hogy az 50 éves egyesület minél nagyobb mértékben tudja előmozdítani Magyar- ország, édes hazánk gazdasági érdekeit. Az Omke üdvözletét Szilassy Zoltán tolmácsolta. Az ünnepség következő pontja gróf Károlyi György, báró Vecsey József és Domahidy Sándor az elmúlt félszázad alatt volt nagynevű elnökök arczképeinek leleplezése volt. Gróf Károlyi György felett Csaba Adorján Szatmár- vármegye és Szatmárnémeti sz. kir. város főispánja a következő tartalmas emlékbeszédet mondotta: A magyar nemzet életében szomorú és nehéz korszakba száll vissza a képzeletem s mégis ha lelkemet nem a keserűség, hanem csendes megnyugvás és békesség érzete szállja meg, ennek oka, hogy az a korszak a nemzetnek tanulságos, azok az idők nagy embereket neveltek, azok a nagy emberek éberségre és munkára ösztönözték a lelkeket s egy uj korszak alapját vetették meg a nemzet életében. Válságos idők szülik a nagy embereket, fejlesztik tehetségeiket s hatványozzák energiájukat. A szenvedés korszakának egy társadalmi nagy alakjáról emlékezem meg a mai ünnepélyes napon. Abban az időszakban, midőn a nemzet —■ alkotmánya nélkül — a politikai térről teljesen leszorult, társadalmilag is tengődött, összes tevékenysége csakis gazdasági téren érvényesülhetett. Hogy miben merült ki ezen gazdasági tevékenység akkor, midőn a lelki erő majdnem mindenkiben elernyedt, midőn a következő naptól senki semmi jót nem várt, azt a haladás és fejlődés korszakában alig lehet e nemzedéknek el is képzelni. Vegetálásban egyik napról a másikra. Gróf Károlyi György hazafias nagylelke nem nézhette összetett kezekkel azt az apáthiát, melybe a szárnya szegett nemzet jutott, s mely az erőket napról-napra sorvasztotta, gondolkodó elméje rájött arra, hogy tespedéséből fel kell ráznia a lelkeket, s ha politikai téren munkálkodni lehetetlen volt is, de elő kellett készíteni arra az időre melynek be kellett következni, midőn ismét saját kezébe került sorsának intézése, hogy ezen jobb korszak ne egy tétlenségben elernyedt s apáthiában sülyedt, de munkában edzett, s hazája érdekében mindenre kész és képes generácziót találjon. Az akkori viszonyok szerint igen nehéz volt olyan működési kört találni, mely a magyar társadalmat munkára összehozza — de egyúttal a hatalom gyanakvását is fel ne ébressze. Az a nagy férfiú, kinek emléke lelkűnkben él, s akinek szelleme a mai napon lehetetlen hogy körülöttünk ne lebegjen, —- faját szerető szivével megjelölte azt a nyomot, melyen elindulni lehet, s a mely nyomon haladva még egy elnyomott nemzet is lerakhatja alapját későbbi felvirágzásának. Szabad és független állam csak az lehet, melynek polgárai saját munkásságuk után bizonyos anyagi függetlenséget vívnak ki s a mindennapi megélhetés gondjaitól mentesülve, lelkűk szabadon szárnyalhat. E gazdag föld méhében rejlő kincsek okszerű kiaknázását tűzte ki tehát féladatául midőn 1861 ben felvetette az eszmét a vármegyei gazdasági egyesület megalakítására. A vármegye hazafias, de reményvesztett közönsége fellett rázva lethargiájából, lelkes örömmel járult az eszméhez s megalakította a mai napig fentálló s virágzó gazdasági egyesületet. Hogy az a porszem — a mi volt keletkezésekor az egyesület — mint lett példájával magyarország gazdasági felvirágzásának s az ország jólétének alapozója? hova fejlődött ma már a mezőgazdaság? mint lett tudományos pályává a gazdasággal foglalkozók pályája, ezt ily szűk keretben tárgyalni nem lehet, s nem is feladatom. De a hála legmelegebb érzelmeivel kell megemlékeznem Gróf Károlyi Györgyről, arról a lánglelkü — hazáját forrón szerető férfiúról, ki az alapozó munkálatnál magasröptű szellemével a kezdeményező lépést megtette. Nincs annak a nemzetnek létjogosultsága, a melyik nagy embereit nem becsüli meg. Nincs abban a szívben nemes érzés, mely a hála érzetét nem ismeri. Nagyrabecsülésünket, soha meg nem szűnő hálánkat akartuk kifejezni, midőn az egyesület teremtője s első elnökének nemes arczát egyesületünk részére megörökittettük. Hulljon le tehát a lepel Károlyi György gróf nemes alakjáról, hogy szemünk előtt állva, bennünket s az utódok végtelen sorát emlékeztesse arra, miként kell szeretni a hazát, hogy kell érette szenvedni, s hogyan kell érette munkálkodni.“ Báró Vécsey Józsefről dr. Böszörményi Fmil, Domahidy Sándorról pedig dr. Falussy Árpád mondottak emlékbeszédet. Dr. Vajay Károly szatmári polgármester beszéde után dr. Domokos Andor felolvasta a szatmármegyei gazdasági egyesület ötven éves történetét. Ezzel a díszközgyűlés véget ért. fl kiállítás megnyitása. Gróf Teleky Géza rövid bevezető beszéde után a földmivelésügyi miniszter nevében Kazy József államtitkár nyitotta meg a kiállítást, amely után a közgyűlés közönsége a kiállítás megtekintésére indult. Nekünk erről a kiállításról nem sok mondani valónk van. Nagyobbrészt gyalulatlan deszka bódékban elhelyezett, hétköznapi dolgok, amelyek, hogy Szatmármegyében előállíthatok, azt eddig is, kiállítás nélkül is tudta mindenki. Délben bankett volt és a banketten pohárköszöntők voltak. Általános feltűnést keltett, hogy a kiállítás 3 első napján, a szatmári közönség alig mutatott némi érdeklődést a kiállítás iránt. fi if és pénzisi tiziliséi ilése. A mai városi közgyűlés előkészítése, Nagykároly város képviselőtestülete ma cl. e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyainak előkészítése végett a jog- és pénzügyi bizottság pénteken ülésezett és a közgyűlés elé fcrjesztendő javaslatai a következők. Polgármester jelenti, bogy az állami elemi iskola, a polgári fiú- és leányiskolák elhelyezésére és felépítésére vonatkozó intézkedéseket a tö;, ényhatóság jóváhagyta. Ezek alapján a tanács felhatalmazást kér a szükséges további intézkedések megtételére. A bizottság javasolja, hogy az építési tervek elkészítésére egy műépítésznek megbízás adassék. A színházi gőzfűtés berendezés elkészítésére a tanács által Waldmann Antal budapesti czóggel kötött szerződést a bizottság a közgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A tanács azon jvaslatához, hogy a teremi ut melletti városi föld bérbeadassék, a bizottság hozzájárul és a bemutatott bérbeadási feltételeket elfogadja. A tanácsnak azon javaslatát, miszerint az építési szabályrendelet 33. §-át oly képen módosítja, hogy sátorkémények ezentúl vályogból is készíthetők, a bizottság nem kifogásolja, úgyszintén azt sem, hogy a beadott magánkérelem alapján az Akáczfa-utczán aszfalt gyalogjáró készítése rendeltessék el. Polgármester bejelenti, hogy az aszfaltozási munkálatokra kiirt pályázat lejárt. A beérkezett ajánlatok közül a város régi szállítójának, a Magyar Aszfalt részvénytársaság pályázatát ajánlja elfogadásra. Az aszfaltozási munkálatok a régi árnál kb. 30 százalékkal drágábbak lesznek. A bizottság a javaslathoz hozzájárul. A f. évi szeptember havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása tudomásul vétetik. Miniszterek a jegyzők árváiért. A Községi és Körjegyzők Országos Egyesülete elhatározta, hogy vagyontalanul elhalt jegyzők árvái javára árvaházat létesít. A pénzügyminiszter úgy segíti elő a jegyzőknek a humánus törekvését, hogy az „Erzsébet árvafí főváros központján. Villamos megálló. 10 perez a központi és nyugoti pályaudvarhoz. 80 legmodernebben berendezett szoba. I elsején megnyílt az SZÁLLODA Budapest, VII., tiársfa-utcza 59. sz. (líirály-utcza sarkon.) ■■ Tulajdonos: POLLÁK JÓZSEF. = 1 Hideg és meleg vízvezeték. Központi fűtés, villanyvilágítás. Figyelmes kiszolgálás. Értekezés minden modern nyelvben Szobaárakö K \
