Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-27 / 35. szám

S Z A T M A K M E G V k I KÖZLŐ N V

czipész Szatmár, Fritsche Andor haszonbérlő Zsadány, Weinberger Ferencz kereskedő Nagykároly, Bilakovits Béla gazdálkodó Atya, Dió- szeghy Sándor gazdálkodó Szatmár.

A szeptember 18-án kezdődő és 11 napig tartó eziklusban a következő ügyek kerülnek tárgyalásra:

Szeptember 18-án Danku Andrásné (szándékos emberölés büntette), 19-én Beibe János és 2 társa (rablás büntette), 20-án Mois Vaszil (rablás büntette), 21-én Kozma Flóra és 2 társa (halált okozó súlyos testi sértés büntette), 22-én Mike György és társa (rablás büntette), 23-án Nemes Bálint (gyilkosság bűntettének kísérlete), 25-én Ravasz Péter (halált okozó súlyos testi sértés büntette), 26-án Mezei Jánosné és leánya (szándékos emberölés büntette), 27-én Mois László és 2 társa (halált okozó súlyos testi sértés büntette), 28-án ifj. Csányi István (szándékos emberölés bűntettének kísérlete), 30-án Nagy József (halált okozó súlyos testi sértés büntette.)

A

nagykárolyi Ipartestület zászlóavatása.

Változások a programúiban

A nagykárolyi Ipartestület ma ünnepli meg alapításának 25-ik évfordulóját és ugyancsak ma avatja fel ünnepélyes keretek között a csak most beszerzett testületi zászlót. A jubiláló ipartestület első volt az egész Szatmármegyében és megalapításának ténye tanúságot tett a nagykárolyi iparosság szellemi fejlettségéről és az egyesülésben rejlő erő hatalmának felismeréséről.

Hogy az Ipartestület nem mindenkor felelt meg azon intencziónak, amelynek az ipartestületekről szóló törvény létrejöttét köszöni, az nem a nagykárolyi iparosság zömének a hibája, hanem az alapítás első éveiben a vezetőség kebelében történt torzsalkodások okozták. Nagyon sokáig a vezetőséget nem az iparosság érdeke, de a saját hatalmi czéljaik irányították.

Újabb időben azonban valamivel megváltoztak az állapotok. Azzal, hogy a testület beléletében a személyi torzsalkodás megszűnt és hogy az adminisztrálás példátlanul és dicsérendőén kitűnő. De ez még nem elég. Többet várunk az Ipartestülettől, azt, hogy minden az iparosságot érdeklő közügyben felemelje a szavát, hallassa véleményét és azt, hogy minden ténykedésében, hivatásához híven, tényleg a nagykárolyi iparosság vezetője legyen.

A programm.

A mai zászlóavatási ünnepély részletes programját már hoztuk, de minthogy a gyülekezés, valamint a templomi felszentelés időpontját a rendezőség megváltoztatta, a helyesbbi- tett programmot ismét lenyomatjuk.

1. Délelőtt 10 órakor gyülekezés a városháza tanácstermében.

2. Délelőt fél 11 órakor a küldöttség a zászlóanyáért és védnökökért megy.

3. Délelőtt 11 órakor a zászlóanya és védnökök megérkezése és fogadtatása, ugyanakkor felvonulás a róm. kath. templomba bevont zászlóval, ünnepélyes szent mise és a zászló felszentelése.

Isteni tisztelet után felvonulás a városháza tanácstermébe, ahol az ünnepély sorrendje a következő:

a) Himnusz. Énekli a városi dalárda;

b) Ipartestületi díszközgyűlés, melynek keretében az ipartestület keletkezését és rövid történetét előadja Néma Gusztáv iparhatósági biztos s alkalmi beszédet tart Debreczeni István polgármester;

c) Szegek beverése. Ennél a sorrend a következő: A zászlóanya, a védnökök, az Ipartestület elnöksége, a Il-od fokú iparhatóság. A további beverések ábéczé sorrendben történnek.

d) A zászlóanya átadja a zászlót az ipar- ületi etestlnöknek, aki bezáró beszédet tart;

e) Szózat. Énekli a városi dalárda;

f) Délután 1 órakor társas ebéd a Polgári Olvasókör kerthelyiségében.

4. Délután 3 órakor a zászlószegek folytatólagos beverése a városháza tanácstermében.

5. Este a Polgári Olvasókör kerthelyiségében 8 órai kezdettel zártkörű tánczmulatság, melyre a belépő-jegy ára személyenként 2 K, családjegy 5 K.

A zászló.

Az Ipartestület zászlaja gyönyörű munka. Bordó nehéz selyembrokátból készült művészies aranyhimzéssel. Hossza 2 és V2, szélessége 1 és V2 méter. Az egyik oldalán a magyar czimer van belehimezve, a czimert két angyal tartja. Alatta a következő felírás: „Nagykárolyi Ipartestület“, A másik oldalán ez van bele hímezve: „Ipar által virul a Haza! 1886—1911.“ A zászló nyele sötétbordóra van fényezve és aranyozással díszítve. A zászló beszerzési ára: 1318 K 60 f. Hófehér aranyhímzésű selyem szalag, Gr. Károlyi Gyuláné ajándéka, díszíti a zászlót. A szalagon, mely 600 koronába került, a következő felírás van: Gr. Károlyi Gyuláné 1911. augusztus 27.

A mai ünnepélyen a zászlótartók Kirilla Adolf és Makranczy lgnácz iparosok lesznek.

„Közigazgatás“ falun...

ízelítő a régi jó időkből.

A tiszteletbeli szolgabiró.

Azt mondja a népdal:

„Nem messze van ide Csenger .. ,*

De csak a népdal szerzőjének lakásától nem lehet messze. A kultúrától nagyon messze van, mert különben nem ágaskodna úgy az ősi virtus egy bizonyos nevezetű Dienes Sándor valóságos közigazgatási gyakornokban.

A Sányi gyereknek nagyon a fejébe szállhatott az a fene nagy dicsőség, hogy ő tb. (olvasd: tiszteletbeli) szolgabiró is. Hogy ez az érdekes fiú milyen kitünően gyakorolja a köz- igazgatást, erről a „Mátészalka“ czimü laptársunk a következő hirt közli:

„Basáskodó közig, gyakornok. Egy közigazgatási csemete hallatlan merészkedéseiről ad hirt csengeri tudósitónk. Dienes Sándor tb. szolgabiró a hőse ezeknek a csetepatéknak, melyek napok óta izgalomba tartják Csenger lakosságát. Dienesnek Csengerben való szereplése már kezdettől lógva a néppel és az ottani fiatalsággal szemben való pökhendi modor és lenéző viselkedés jegyében indult meg, úgy, hogy csakhamar kiérdemelte a közönség általános gyűlöletét. Egy alkalommal, midőn látták, hogy túlkapásait semmikép se lehet megtorolni, az inteligensebb ifjúság ösz- szefogott, hogy annak rendje és módja szerint alaposan elnáspágolják s igy tanítják meg emberségre. Csak az igazán népszerű, közszeretetben álló főszolgabírónak, dr. Képessy Lászlónak kérelme és rokona érdekében tett barátságos, békéltető közbelépése mentette meg a „finom urat“ a megérdemelt kipellengére- zéstől. De az urfi csak nem javult meg és újabban ismét két esetben tette próbára a csengenek végtelenül nagy türelmét. A múlt héten ugyanis csupa szórakozásból egy ottani csendes, szolid fiatalembert a bank főkönyvelőjét tettleg inzultálta! Az inzultus egy vendéglő megnyitásán történt, nagy közönség jelenlétében, mely reprodukálhatlan kifejezésekkel illete és csaknem meglincselte a tb. fiúcskát. A közkedveltségben álló, ötletszerűen megbántott hivatalnok lovagias útra terelte az ügyet.

A másik inzultus a napokban történt, midőn Kajdi Károly jómódú gazdaembert verte véresre a közig, gyakornok ur azért, mert pipájával szájában „bátorkodott“ belépni a czédulaházba. A súlyosan bántalmazott Kajdi —• kinek többek közt a fejét vágdosta a vaskályha kiálló éles szélébe a tb. szolgabiró ur

— látleletet vétetett föl vérző sebeiről. A kínos inczidensnek a bíróság előtt lesz folytatása.“

A kedvesen „szórakozó“ Sanyi gyerek,

— aki persze „rokona“ a főszolgabíró urnák

— nagyon okosan teszi ha „pökhendi modorú“ és „lenézően viselkedik“, ha „a közkedveltségben álló hivatalnok“ a történtek után is lovagias embernek tekinti őt.

A lovagias emberek ugyanis nem szoktak „csupa szórakozásból“ szolid banki főkönyvelőket „tettleg inzultálni“.

HÍREK.

— Az országos földadóbizottságnak Kegle- vich Gábor gróf, Halasy József cs. és kir. kamarás és Maar Zoltán nagybirtokosokból álló küldöttsége Benkő Gyula miniszteri tanácsos és Miskolczy Jenő pénzügyi főtanácsos felügyelő vezetésével az 1909. évi V. t.-c. alapján Szatmármegyében végrehajtott kataszteri kiigazítási (osztályozás) munkálatok felülvizsgálatát pénteken befejezték és visszautaztak a fővárosba.

— Nagybányán olcsó az emberélet. Lapunk legutóbbi számában megírtuk, hogy Nagybányán skárlát és difteritisz járvány van. Naponta újabb megbetegedések és halálozások történnek. Amint Írják, nagy felháborodást kelt a közönségkörében, hogy a hatóság elnézi, hogy a ragályos betegségben elhunyt szerencsétlen kis áldozatokat fehérruhás lánykák kíséretével temessék el és igy terjesszék a halálos betegséget.

— Elmaradnak a katonai szemlék. A honvédelmi miniszter pénteken értesítette Szatmár- megye alispánját, hogy úgy a honvédség, mint a cs. és kir. közös hadsereg nem tényleges állományú legénységének szokásos ellenőrzési szemléje ez évben elmarad A tartalékos tisztek és hadapródtiszthelyettesek bemutatkozása azonban ebben az évben is kötelező marad.

— Az ecsedi bírák. Ugyancsak fenelegények lehetnek a káposztájáról hires Nagyecseden a bírák, illetve Bírók. Legutóbbi számunkban Biró Dániel garázdálkodásáról adtunk hirt, most egy újabb Biró-affért közölnek velünk. A tudósítás a következő: Biró Miklós Nagyecseden szénát rakott egy szekérre. A szekér az övé volt, a széna ellenben a másé. Arra járt kőrútjában Bulyáki Lajos mezőőr s zálogot követelt a más szénáját huzgáló Bírótól. Ez annyira felingerelte Bírót, hogy fiával együtt reá támadt a mezőőrre, s agyba- főbe verte. A kerülő feljelentette támadóit az ügyészségnél.

— Kismajtónyban nincs kolera. Két Amerikából haza érkezett nőt, Tarcza Ilonát és Ze- nóbiát mint koleragyanusokat öt napon át Kis- majtényban megfigyelés alatt tartottak. A megfigyelési határidő tegnap telt le és dr. Czukor Lajos megállapította, hogy a két nő teljesen egészséges.

— Házasság. Tóth József nyomdatulajdonos, a Manyák és Tóth czég beltagja, lapunk kiadója f. hó 29-én köt házasságot Róth Zsig- mond krasznamihályfalvi földbirtokos leányával, Margittal.

— Agyonsujtotta a villám. Szamostölgyes község felett nagy vihar vonult át a napokban. A zivatar elől egy fa alá menekült Tordai Kornél 23 éves szamostölgyesi legény. A villám agyonsujtotta. Csak késő este vették észre, mikor hozzátartozói keresésére indultak.

— Az anyáért az apa ellen. Kiss Lajos matolcsi lakos összekülönbözött a feleségével. A veszekedés hevében nem éppen a legmeg- tisztelőbb kifejezésekkel illethette az élete párját, mert a fia, aki fül- és szemtanúja volt a családi perpatvarnak, az anyját ért sértegetésért úgy megverte az apját, hogy a fehérgyarmati kórházba kéllett szállítani, ahol most végóráit éli.

— Újítás a borbólymühelyben. A napokban Aradon tartott borbélykongresszuson kimondották a bérletrendszer megszüntetését, továbbá, hogy beszüntetik a vasárnapi házhozjárást.

— A Szamos áldozata. A Szamos folyó folyton szedi áldozatait. Most Szamossályiból írják, hogy Horváth József ottani lakos fürdés közben belefult a Szamosba. Horváth fürdés közben örvénybe került, görcsöt is kapott s miután igy úszni sem tudott, belefult a különben nem mély folyóba.

— Szélhámos utazó. A múlt héten egy Balog Lajos nevű ember látogatta meg a nagykárolyi pékeket, kenyérsütőket és lisztkereskedőket és a nagykikindai gőzmalom utazójaként liszt megrendeléseket gyűjtött. A többek között Szilágyi Györgyné Árpád-utczai kenyérsütő is rendelt nála 13 zsák lisztet és előlegül 24 koronát vett fel. A liszt a kikötött időre nem érkezett meg s Szilágyiné a nagykikindai ma