Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-20 / 34. szám
SZ AT MARMEGYEI KÖZLÖNY fontot is. A közös hadügyminiszter legújabb rendelete szerint a katonák kenyerébe ezután csak 20 százalék korpát szabad keverni. Milyen szépen tudja magát kifejezni az a közös nagyur. — Nöorvosok egybehangzó véleménye szerint a régismert Ferencz iózsef-keserü- viz számos megbetegedésnél a legkedveltebb hashajtónak bizonyult. Kiváló előnye, hogy a legelkényeztettebb természetű szervezetek is szívesen veszik, mert kitűnő hatása minden kellemetlen melléktünet és következmény nélkül biztosan és rövid idő alatt nyilvánul. Dr. Braue von Fernwald tanár, a bécsi egyetem szülészeti klinikájának igazgatója írja: A természetes Ferencz József-keserü- viz ismert gyors és biztos hatásáról nagyon gyakran meggyőződtem és ezért a Ferencz József-viz használatát beteg asszonyoknak a legmelegebben ajánlhatom. Óvakodjunk az utánzatoktól! A valódi Ferencz József-keserüviz minden jobb ásványvizek ealadásával foklalkozó kereskedésben bevásárolható. Az Igazgatóság Budapesten van. A család kincse. Szebbnél-szebb elbeszélések, költemények, értekezések; szövegképek, mümellé kletek, könyvdiszek tarkáiknak a Kultúra 9. számában. Valóságos diszkertje irodalmunknak ... és művészi kincse minden család szalonjának. A Kultúrát a haladás, a fejlődés jellemzi. Szerkesztője a legszerencsésebb müizléssel válogatja össze témáit és képeit. Modern minden részében és finom minden izében. A Kultúra egész munkálkodása a szűz- tiszta irodalom és tökéletes művészet gondos, szerető ápolása. A 9. szám tartalma: Consul: Béke és kultúra. Büky György Öreg falu. Havas Zoltán: Mary Kazack. Boros Ferencz : A búgom sírjára. Vajda Ernő: A cseléd. Ámon Vilmos: Az idegasszony. Bányai Károly: Gyermekkori bűnök. Boros Ferencz : Két asszony. Szigethy Edith: A pillangó Zsirkay János: Jegyzetek. Harsányi Lajos: Ősz van a nádon. Palágyi Lajos : Dramaturgiai tanulmányok. Ifj. Remetey Dezső: Nyári dal. Falk Richard: Intermezzo. Komlós Aladár: Zártkapuju várak. Andriska Károly: Pijada Bacsó Béla: Egy szomorú nap. Szemző Pál: Öngyilkos gondolat Hangay Sándor: Daczos ének. Köveskuti Jenő: Vízözön és egyébb elbeszélések. Ifj. Remetey Dezső: Allah Akbar. Hangay Sándor: Művészeti krónika. Képek: Lukácsy Lajos: Magdolna. Késő bánat. Első támadás. Első kisértés. Szalay Pál Köveskuti Jenő ex librise. Könyvdiszek: K. Fangh Dezső és Szalay Pál. Szatmáraiegyei Közlöny kereskedelmi és ipari közleményei. A Szerbiából behozható sertéshús-mennyiség a folyó évre kimerült. Az osztrák-magyar- szerb kereskedelmi szerződés értelmében ugyanis évente 50.000 drb. sertés hozható be levágott állapotban Szerbiából a közös vámterületre 10 K. mérsékelt vámtétel mellett. Ez a mennyiség kimerült és az idén még Szerbiából hozzánk jövő sertéshús után métermázsánkónt 50 K. vámot kell fizetni. Ideális ragasztószert talált fel egy budapesti mérnök. Az uj szer állítólag minden elképzelhető anyag ragasztására alkalmas és az egymáshoz tapasztott tárgyakat, az összes kollégáinál is szilárdabban köti egymáshoz, így lehet fémet, fát, porczellánt, üveget, követ, bőrt stb. egymáshoz, vagy egymásközt szilárdan összeragasztani. Két, tizenegy, négyzet czentiméter felületen érintkező vaslap, az uj szerrel összeragasztva, 256 kilogram megterhelést hir el. Idő és hő változások a ragasztót nem befolyásolják. Előállítása különben a következő : Vízben felpuhított csontot, vagy bőrt egy enyves üstben felolvasztunk, azután táblákba öntjük és lehűtjük. A hütött anyagot iszapolt krétával egy másik üstben felfőzzük, azután folytonos keverés közben 2 százalék lenolajt, 3 százalék velenczei terpentint és még 16 0.5 százalék szaliczilsavat. Az anyaghoz még 0.5 százalék colofoniumot adunk és végül végleges formákba öntjük s az enyvhez hasonlóan hozzuk forgalomba. Mekkora utat futnak be a lokomotivok ? Az amerikai vonatok lokomotivjai a legszorgalmasabbak. Az Egyesült államokban minden lokomotív átlag 30.000 kilométert tesz meg évente. Második helyen az uj dél-walesi vonatok mozdonyai következnek, ezek átlag 33.000 kilométert tesznek meg évente, az angol lokomotivok 27.000-et, a francziák 24.000-et ugyanannyit az olaszok, a belgák 20—21.000-et a németek 19.000 kilométert. A szeszkészlet pótadója. A hivatalos lapban tegnap tette közzé a pénzügyminiszter a szeszkészletnek az 1911. évi XIV. t.-czikk 8 §-a alapján történő pótmegadóztatásáról intézkedő szabályzatot. éSfeck vízzel felfőzve fVTvÉplp csecsemők, gyermekek, valamint gyomorbajosok régbevált tápláléka y sói xwzk) i/c/jjf (w vj i \ Tiszta alpesi tejet [IP Ä n\ tartalmaz. 1 doboz 1 Kor. 30 fill., minden gyógyszertárban éa drogériában Kapható. Prospektus ugyanott. Pénzügyi hírek. A bankszabadalom. A Hivatalos Lap szerdai száma közli az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának szentesítéséről szóló 1911. évi 18 törvényczikket. A törvény az utolsó szakasz értelmében január elsejéig visszamenő hatály- lyal a kihirdetés napján lép életbe. A mindennapi forgalomra nézve ennek a dátumnak igen nagy jelentősége van, mert az uj szabadalom értelmében a banknak jogában van az eddigi négyszáz millió korona adómentes bankjegy helyett hatszáz millió korona adómentes bankjegyet kibocsátani, úgy hogy a bankjegyforgalom a bank külön megterhelése nélkül kétszáz millió koronával emelhető. Minthogy pedig a legutóbbi bankkimutatásban körülbelül 170 millió korona adóköteles bankjegy szerepel, ennek az összege pedig a médió szükségletei folytán nyilván eléri a 200 millió koronát, az uj törvény értelmében egyszeriben megszűnik az adóköteles bankjegyforgalom és a bank legközelebbi kimutatása előreláthatólag csak adómentes bankjegyekről fog beszámolni. Ennek a hatása nyilván érezhető lesz a hitelforgalomban is, amennyiben a bank terhei csökkennek és igy a bank a kamatláb emelése terén szabadelvűbb politikát követhet, mint eddig. Regény-Csarnok. Nikola doktor boszuja. Irta: Guy Booihby. Fordította: Radocza Jankó. (28.) — Nem fogja azt többé megismételni. A tegnapi eset okulásul fog szolgálni; és most, Hatteras ur, remélem, nem fogja félreérteni azt, amit mondani akarok. Fiam említette, hogy ön csak mostanában jött Ausztráliából. Talán szolgálatára lehetnék valamiben ? Nagyon örülnék, ha ön igénybe venné ajánlatomat. — Köszönöm fenség, — feleltem — ön nagyon kegyes, de valóban nem tudnám, hogyan vegyem igénybe szívességét. De igaz, mégis van valami, amivel szívességet tehetne nekem. — Annak örülök. És mi volna az? — Mr. Baxterról, a fia nevelőjéről van szó. Arcza rendkívül ismerősnek tetszik előttem, de nem tudom elgondolni, hogy hol találkoztam már vele. Talán Ön nyomra vezetne, ha felőle egyet mást elmondana nekem. — Csak annyit mondhatok, hogy nagyon tisztességes, kötelességtudó embernek látszik és hogy kitűnő tanár, a ki fiatal emberekkel nagyon jól tud bánni. Tudakozódtam utána és csak a legjobbat hallottam róla. Igaz, hogy múltjáról nagyon keveset tudok, de úgy hiszem hosszabb ideig hittérítő volt a déli szigeteken és néhány évig Indiában élt. Sajnálom, hogy nem tudok ez..irányban bővebb felvilágosítással szolgálni Önnek. — Határozottan tudom, hogy már láttam azt az embert, és bosszant, hogy nem tudok rájönni, hogy hol láttam őt. De hagyjuk ezt. Remélem, a tegnapi kirándulás nem ártott meg fiának ? — Szó sincs róla. Hála nevelési módszeremnek, eddig csak nagyon ritkán gyengélkedett. — Bocsássa meg, ha e tárgyra vonatkozólag egy megjegyzést bátorkodom tenni: Helyesnek tartja ön az ifjút igy teljesen elzárni a világtól? talán kissé merész vagyok; de az a nézetem, hogy a fiatal ember magához hasonló pajtások körében sokkal jobban érezné magát. — Ön ezzel nagyon kényes dolgot érintett Hateras ur, de miután nyíltan kérdezett, én épen úgy óhajtok válaszolni Atyám, éppen a fiam nevelésével ellentétes módon nevelt engem. Ma tudom, hogy túlságos szabadságot adott. És mi volt ennek a következménye? Mindenféle emberekkel érintkeztem, a kik hízelgéssel vettek körül, mert büszkék voltak, hogy társaságomban lehettek — és én nagyon is ferde fogalmakat alkottam magamnak állásom fontosságáról és mikor férfikoromban el kellett foglalnom helyemet, a sok reám háruló kötelesség készületlenül talált. Szerencsére, elég jókor felismertem hibámat, és már akkor feltettem magamban, hogy ha fiam születik, annak nevelését egészen másképpen fogom vezetni. Az én fiam egész életében nem érintkezett még tizenkét idegennel sem. Nevelésére a legnagyobb gondot fordítottam. Mindig szem előtt tartottam állását, kötelezettségeit embertársai iránt, és azon felelősséget, amely rangjából kifolyólag reá háramlik. Megértettem vele, hogy a herczeg személye ne legyen csak czimmel ellátott nulla, vagy egy elkényeztetett! élvezet kereső. A herezegnek férfinak kell lennie, aki meg tudja becsülni azt, hogy a gondviselés alkalmat nyújtott neki jótétemények gyakorlására, a közjó előmozdítására és az olyanok támogatására, akiket a sors nem részesített oly bőkezű kegyekben, mint ö. Tanulmányaira, műveltségére nagy gondot fordítottam. És ne képzelje azt Hateras ur, hogy fiamnak nincs fogalma a nagy világról és hogy nincs sejtelme se az ott történtekről. Ellenkezőleg, mindenről értesül. No, mondja meg kérem, hogy mint vélekedik nevelési módszeremről? ______________________Folyt köv. _____________________ Kö zgazdaság. Forgalmi ártáblázat Nagykároly 1911- év augusztus 3-ik hetében. Búza legjobb métermázsa . . 23 K — f. „ közép . 22 55 20 » Kétszeres legjobb „ . 20 r> — 55 „ közép „ . 19 40 W Rozs legjobb . 16 » — 55 ; » közép . 15 n 60 55 Zab legjobb „ . 15 » 50 99 » közép B . 15 n — n Marbabus I. oszt. 1 kiló . . 1 n 60 n » » »1 » . 1 55 44 55 Kóserbus „ „ . 1 64 » Sertéshús „ „ . 1 84 55 Borjúhús „ „ . 1 84 55 Zsir , „ . 2 20 55 Szalonna fehér , „ . 2 — 55 ! Füstölt „ „ . 2 40 55 Tűzifa 1 kbm ....................... . 7 » 7 5 55 Felelős szerkesztő: ROSENFELD ZSIGM0ND. Segédszerkesztő: KÁLMÁN MIKLÓS. Fömunkatárs: NAGY ISTVÁN érendródi jegyző. Laptulajdonosok: MANYÁK és TÓTH.
