Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-06 / 32. szám
SZATMA RMEGV F ! K 0 7- 0 s Az egyházkerületi közgyűlés berekesztése után főtiszteletü dr. Baltazár Dezső püspök ur a főiskolai díszteremben fogadja az üdvözlő küldöttségeket. Felkéretnek az üdvözlő küldöttségek, — hogy ebbeli szándékukat a tiszántúli református egyházkerület püspöki irodájában (Deb- reczenben, Egyháztér, 17. szám alatt), Hajdú Zsigmond püspöki titkár urnái, legkésőbb augusztus hó tizennegyedikének délelőtti 11 órájáig okvetlen szíveskedjenek bejelenteni. Augusztus tizenötödikén délután két órakor a Royal-szálló dísztermében társas ebéd. (JCivaf ^vizsgálat a nagykárolyi kir. járásbíróságnál. A nagykárolyi járásbíróságnál e héten folyt le a szokásos hivatali vizsgálat. A vizsgálatot teljesítő kir. törv. elnök vagy ennek helyettese ilyenkor részletes jelentést szokott felterjeszteni a debreczeni tábla elnökéhez, amelyben kifejti az ügymenet gyorsasága, vagy lassúsága feletti észrevételeit, referál az elintézett ügyek számáról; de jelentést tesz egyúttal az észlelt hiányokról s azok mikénti orvoslásáról is. Ügy értesültünk, hogy a jelenlegi vizsgálatot vezető Kölcsey János táblabiró még nem készítette el a vizsgálati jelentést, mert vizsgálatát csak szombaton fejezte be; épp ezért felhívjuk figyelmét az itt következő és a járásbíróságot felkereső közönségre nézve fontos annomáliára. A nagykárolyi járásbíróság igen eldugott helyen van. Úgyszólván csak a beavatottak tudják, — no meg a konok perlekedők, —■ hogy a vármegyei székház udvarának jobb sarkában fekszik. A közönség vagy a Jókai- utczai szárnykapun, vagy a megyeház főkapuján juthat be a járásbírósághoz. Az udvar azonban teljesen parkírozott és mivel közvetlenül a járásbíróság előtt egy istálló, meg egy szemétdomb is van, az — hogy úgy mondjuk — a homályba burkolódzik. így aztán még azok sem találják meg hosszas kérdezősködé- sek nélkül, akik már valami nagy ügygyel- bajjal, bejutottak az udvarra. Épp ezért igen czélszerü volna és sok kellemetlenkedésnek venné elejét az az intézkedés, ha a Jókai-utcza felőli kapura, meg a főkapura, valamint az udvarban levő 1—2 fára „kir. Járásbírósághoz“, a már szokásos kézzel a járásbíróság épülete felé mutató táblákat szegeznének ki. Ez alig kerül egy-két koronába s a járásbíróságot felkeresni akaró idegeneknek igen nagy könnyebbségére válna. F\ művészet barátja. . .. széífíámos. Az idén tavaszkor, mikor a színészek itt voltak, egy zömök, jóltáplált, borotvált arczu elegáns fiatalember forgolódott állandóan a színészek társaságában. Eleinte azt hitték róla, hogy színész, később aztán megtudták az érdeklődők, hogy a Nagykárolyi Hitelbank géposztályának ügynöke, ahonnan azonban rövid, de dicstelen működés után elküldték. Neme s-S eher ez Istvánt — igy mutatkozott be az elegáns fiatalember — a Hitelbanktól való távozása után is gyakran látták Nagykárolyban. Nagyúri módon élt. A „helyi előkelőség“ csakhamar befogadta társaságába és a „Magyar Király“ kávéház úgynevezett „úri asztalkának törzsvedége lett. Most aztán kiderült, hogy az elegáns fiú — közönséges szélhámos. A kolozsvári rendőrség a budapesti államrendőrség átirata alapján nyomban letartóztatta Nemes-Schercz Istvánt, valódi nevén Schercz Jenő Imrét, állítólag biztosítási tisztviselőt. A kihallgatás nyomán kiderült, hogy a budapesti rendőrség, mint tanult, de állásnélküli fényképészt a következő szélhámosságaiért nyomozta: Eichel testvérek ékszerész kárára 1909. évben kicsalt 993 korona értékű ékszerekért; a „Roneo“ irógép-vállalattól 1908-ban kicsalt 700 korona értékű írógépért; Gömös Elek czégtől 207 korona értékű kicsalt áruért; Pongrácz Matild színésznő feljelentése nyomán, házasság czime alatt kicsalt 960 korona; Filip Ilonától kicsalt 82 korona; és S. G. bankigazgatótól kicsalt 600 korona összegért. Az utolsó feljelentést most tette meg ellene Andrássy Ilona budapesti tanítónő csalás miatt, Mikor Schercznek a szélhámosságait felolvasták, kijelentette, hogy hajlandó a saját költségén Budapestre utazni és szembe nézni Andrássy Ilona vádjaival. A rendőrség Varga Mózes detektívet Schercz mellé adva, még szerdán délben útnak indította Budapest felé, de a detektív utazás közben azt sürgönyözte a bűnügyi kapitánynak, hogy Schercz a vonatról megszökött és nyoma veszett. II vili rendőrség. Csak a választójog megalkotása után államosítják. A belügyminisztériumban mint jelentik, a vidéki rendőrség államosításával komolyan foglalkoznak. A városok biztatást kaptak, hogy kivált a külterületeken való közbiztonsági szolgálat ellátására addig is csendőrséget kapnak. Gróf Andrássy Gyula belügyminisztersége idején maga biztatta a vidéki városokat, hogy kérjenek csendőrséget. Nagykároly város is megtette a lépéseket a rendőrségi szolgálatnak csendőrséggel való ellátása tárgyában, azonban ez a terv, részint pénzügyi okokból, részint a rendőrség államosításának kilátásba helyezése miatt — egyelőre levétetett a napirendről. Az államosításnak egy-két helyen kivált a rendőrség részéről erős ellenzéke van. Maga a polgárság azonban nagyon is kívánja az államosítást. A vidéki rendőrség ugyanis, sajnos, nem mindenütt áll hivatásának magaslatán. Fenyitő eszköz s nem védő. Olyan mint a virgács a rossz tanító kezében. Nem félnek tőle előzetesen, csak rettegnek tőle utólagosan. Mindenfelé baja van a közönségnek a rendőrséggel. Amit azonban mindenfelé helyi bajnak, hibának, sőt bűnnek is látnak, az általános. Már, hogy lehetne jó rendőrség, amikor kevés és rosszul fizetett a rendőrlétszám. Ezeken a bajokon csak az államosítás segít. Mi is régtől fogva sürgetjük. A belügyminisztériumban el is készült a vidéki rendőrségek államositásának terve, ám egyelőre nem kerül a nyilvánosság elé, mert úgy ezt a reformot, mint az uj városi törvényt csak a választói jog megalkotása után tűzik napirendre. Slendrianságok a nagykárolyi építkezések körül. „Csak ép testben van ép lélek“ tartja a latin axióma. Csak városias külsővel rendelkező városban lehet igazi városi élet, — mondhatná a modern kor axióma gyártója. Csak oly város van hivatva a fejlődésre, amelynek minden ténykedése az esztétika törvényeit tartja szem előtt, amely városban modernek, tiszták és egyenesek az utczák és amely város az építési szabályrendeletre is ad valamit. Nagykároly város atyái azonban, szerintük ilyen kicsinyes kérdésekkel nem foglalkoznak. Itt az építési szabályrendelet csak a papíron van meg, mindenki úgy épit, ahogy ép kedve tartja, innen van aztán az építkezés terén a múltban elkövetett számos hiba, amit ma már ki- reperálni sehogysem lehet. A legutóbbi évtizedben azonban észlelhető egy törekvés, amely a város külső szépítését tűzte ki maga elé; ma még alig-alig észrevehető eredményei. De az már egyenesen égbekiáltó, hogy még ma is mennyi slendrianságot, mennyi hibát követnek el az építkezések terén. így a most épült s a Kálmánd-utcza végén levő, úgynevezett „tisztviselőtelep “-et is teljesen elfuserálták. A tisztviselőtelepen két teljesen uj utcza épült, de ezek nincsenek utcza frontban, hanem csákigorbószerüen kerítéssel vannak ellátva. Sokan azt mondják erre az építési irányzatra, hogy az villaszerű. Ez azonban nem áll. Falusiasnak igen, de villaszerűnek épenséggel nem mondható. Mindezeknek az elmondása azonban ma már időszerűtlen és csupán annak az illusztrálására hoztuk fel, hogy milyen fejetlenül, milyen korlátolt felfogással épül e városban minden, de minden. Épp ilyen Nagykároly városias jellege ellen tervezett merényletnek tartjuk a debreczeni üzletvezetőség azon eszméjét, hogy az uj indóházat nem mint eredetileg tervezve volt, a Kálmánd-utcza torkolatával szemben, hanem jobbfelé, Szatmár felé építteti fel. Hogy ez ránk nézve, — eszthetikai szempontokból mérlegelve, — mennyire sérelmes; azt bővebben fejtegetni feleslegesnek tartjuk. Csupán annak a kijelentésére szorítkozunk, hogy ezen Nagykároly város javára ma még kellő eré- lyesség kifejtésével változtatni lehet. Nevezetesen, amint a Szatmármegyi Közlöny értesül, az államvasutnak az elhelyezésre, vonatkozó elhatározása még nem végleges. Épp ezért a városi tanács igen czélszerüen tenné, ha e kérdésben felírna a miniszterhez és változtatna még a dolgon; ma, amikor még nem késő; ma, amikor még a változtatás egy kis utánjárással módjában áll. s TPM b3t §2^ JL Ä J£Lf .Jöik,® — Negyvenév. Jelentettük, hogy a Szatmár- vármegyei községi és közjegyzők Egyesülete Becsky Géza érdengelegi közjegyző negyvenéves jegyzői szolgálatának megünneplése czél- jából f. hó 8-án rendkívüli közgyűlést tart. A Bikszád-fürdőre hirdetett közgyűlés azonban közbejött akadályok miatt nem Bikszádon, hanem a jelzett napon Nagykárolyban, a vármegye- háza dísztermében lesz megtartva. — Szatmármegye a múlt hónapban, A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 11-én a megyeháza kistermében ülést tart. — Beteg polgármester. Debreczeni István Nagykároly r.-t. város polgármestere 4 nap óta lakásán betegen fekszik. — A kuruczvilág halottjai. Szatmárnémetiből írják: A szatmári református tanítóképző intézetben tornaépületet emelnek és az alapfalak ásatása közben száznál több emberi csontvázat találtak. Ferenczy János irót és szatmárnémeti lapszerkesztőt fölkérték, hogy mint a Rákóczi-kor emlékeinek kutatója, állapítsa meg a csontvázak eredetét. Ferenczy szerint Rákóczi 1707-ben ütött először tábort Vetésnél Szat- már bevételére, majd Pálfalva felől támadt Szatmárra. A vár bevétele három hónap alatt sem sikerült. A vár védői időközben megtudták, hogy Németi városrész meghódolt Rákóczinak s ekkor Németit bosszúból fölégették, mire Rákóczi azzal felelt, hogy fölgyujtotta Szatmári, ahol minden leégett a föld színéig. Rákóczi ezután Tokaj alá távozott és az ostromot Sennyey István báróra, Buday Istvánra, végül pedig Forgách Simon grófra bízta. Becker István nagyváradi német kapitány egy ízben a védőkre rontott és 1500 magyart lemészárolt. Az elesett magyarok hulláit ott temették el, ahol utóbb a tanítóképző épült. A tanítóképző telkén talált csontvázakat összeszedték és a tornacsarnokban egy mélységben helyezték el. — Mi a feminizmus czélja ? E czimenBéldy— Schwimmer Róza a feministák magyarországi vezére ma, vasárnap délután 4 órakor a Bikszád fürdőn előadást tart. — Egy fegyelmi körül. Ismeretes olvasóink előtt az a fegyelmi, amelyet Csaba Adorján főispán indított a Gulácsy-féle tűzesetből folyó- lag Demidor Ignácz nagykárolyi rendőrkapitány ellen. A fegyelmi körül, a tipikus vidéki újságírást oly kitünően jellemző hírlapi polémia keletkezett. Ugyanis Demidort pártfogásukba vették a „Szatmárvármegye“,, „Északkeleti Újság“ és „Nagykároly és Érmellék“ czimü lapok, mig természetesen a „Közérdek“
