Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-06-25 / 26. szám
SZATMÁRM-E. GYEI KÖZLÖNY hagyhat oda a kuncsaft, ha rossz munkát szállítanak neki, míg a foltozó kis susztert menten ott lehet hagyni. Csakhogy nem az a legnagyobb baj, hogy évek után lehet csak ott hagyni a képviselő-ipart, ha kontárnak bizonyul. Az a legnagyobb baj, hogy a képviselő urak kuncsaftjai azután sem hagyják ott a kontárt, hanem jó pénzért, jó szóért, vagy szolgalelküségből, mint pld. Nagykárolyban, de megint nála rendelnek uj választáskor is. Klerikális népgyülés Szatmáron. Á szatmári kongregácziósok.ma délután 4 órakor Szatmáron a Cecil-egyesület nagytermében népgyülést rendeznek. A meghívó szerint ez a gyűlés tiltakozás akar lenni „a keresztény polgárság, a keresztén}' hit és erkölcs és a haza alapját támadó, hitetlen és romboló irányzat ellen, amely az úgynevezett szabadgondolkozók részéről sajtóban és országgyűlésen tűrhetetlenül uralkodik.“ Hogy miket fognak ott előadni, arra jellemző, hogy a „népgyülésre“ csak névre szóló belépő jegyekkel engedik be a „nép“-et. A gyűlésen Dr. Lengyel Alajos ügyvéd, Ratkovszki Pál főigazgató, Gróf Somsich Tivadar és Zboray Miklós Országgyűlési képviselő fog beszélni. II lelvllájtositásért. Diákok foglalkozása a vakáczió alatt. tanuljunk! tanítsunk! A népmüveltség terjesztésére, a kulturát- lanság átkának megszüntetésére vállalkozott a középiskolai diákság, midőn az a nemes és eléggé nem dicsérhető elhatározás érlelődött meg benne, hogy a két hónapos nyári szünidő alatt az analfabétákat irni-olvasni tanítani, a már Írástudókat pedig az ujabbkori világnézetről felvilágosítani fogja. E czélból adatott ki az alábbi felhívás: Tanuljunk! Tanítsunk ! Diáktársak ! Ha szétoszlottok az év végén s a városból falura mentek, mindenütt a kulturátlanság átkossá- gát, áldástalanságát láthatjátok. Nem szorul-e szivetek össze ennek láttára? Nem háborodik-e föl lelketek, hogy a görnyedő szántóvető ember barmához hasonló? (Jgy hisszük, igen. S ha igen, akkor föltámad-e bennetek a nemes szánalom, a testvéri érzés, a szeretet, hogy az az ekeszarvát tartó ember is hasonló hozzátok s éppen úgy joga van a kultúra áldásaiból részesednie, mint nekünk. Joga van, de módja annál kevesebb volt eddig. De most, amikor megkezdtük harczunkat a tudatlanság ellen, arra szólítunk fel diáktársak, hogy lépjetek a tett mezejére. Álljatok sorompóba, hogy lerontsátok azt az iszonyatos számot, mely azt mutatja, hogy hazánk 40 százaléka Írástudatlan. A ti kezeitekben már erős fegyver van, az irni-olvasni tudás fegyvere, amelyet ha jól forgattok, legnagyobb ellenfelünket, a kultu- rátlanságot győzzük le. Ezért még egyszer kérünk benneteket, álljatok a küzdők közzé, ha egymagatok nem is tehettek sokat, de másokkal egyesülve, közösen rettenthetetlen erővel kiizdhettek a sötétség ellen. Estende, ha a nép a munkából hazajön, ne engedjétek a korcsmába, hanem gyüjtsétek magatok köré a tud- nivágyókat és oktassátok az irni-olvasni nem tudókat, másokat világositsatok föl, ha zavaros nézeteik vannak. Meglássátok, fáradozástok sikerrel fog járni, mint ahogy sikerült e nagy czél külföldi diáktársainknak is. Nézzük csak Skandináviát, vagy más ilyen rendszerrel dolgozó országokat, ahol elenyészően csekély azoknak a száma, akik legalább is olvasni-irni ne tudnának. Föl tehát! Romboljatok ott, ahol szükséges s építsetek, hogy kultúránk ne maradjon el a külföld mögött. Kitartással, erős akarattal fáradozásunk nem vész kárba. — Diák társaitok. II nasyhárolyi Hi- viselő lemoidási. Visszavonul a politikai pályától. A legutóbbi napokban egy meglepő és feltűnést keltő hir terjedt el Nagykárolyban. Kaszinókban, kávéházakban mint befejezett tényt beszélték, hogy Gróf Károlyi József csurgói földbirtokos, a nagykárolyi képviselőválasztó kerület fiatal országgyűlési képviselője elhatározta, hogy végleg visszavonul a nemrég megkezdett politikai pályáról és ezért már a jövő' héten beadja a nagykárolyi mandátumról való lemondását. Az elterjedt hir szerint: lemondását azzal okolja meg, hogy hosszabb, több évre tervezett külföldi utazásra készül. A képviselő lemondásának hirét vegyes érzelmekkel fogadták Nagykárolyban. Voltak, akik a sajnálkozással vették tudomásul és voltak olyanok is, kiknek a visszalépés hire örömet okozott. A „Magyar Király“ kávéházban már a képviselő utódját is kombinálták és egy-két ismert főkortes suba alatt előkészületeket tett a képviselőválasztásra is. Ám úgy a sajnálkozás, mint az örvendezés hiábavalónak bizonyult. A Szatmárme- gyei Közlöny a lemondás hírére vonatkozólag illetékes helyen kérdést intézett és azt a választ kaptuk, hogy a gróf-képviselő lemondásának hire minden komoly alapot nélkülöző koholmány. A Italul vagyona. A Károlyiak vagyonszerzésének története nemcsak családi történet. Egy része az a nemzeti történetnek; érdekes kortörténeti és nemzetgazdasági szempontból és jellemző a régi időkre, mikor mérhetetlen vagyonok kerültek össze egy-egy mágnáscsalád kezében. Legnagyobb szerző volt a családban Károlyi Sándor gróf. Nagy vagyont örökölt maga is. Első foglalási ősi birtok a nagykárolyi uradalom. A nagyosztálykor három mezőváros, tizennégy szabadpuszta és tizenkétezer holdnál nagyobb erdőség tartozott az uradalomhoz. Ősi szerzemények (vételek, hozományok, zálogos birtokok, ajándékok) : a Kölcsey-jus, Károlyi Mihály gróf feleségének : Sennyey Borbálának hozománya, Károlyi László gróf szerzeményei: a fiizéri uradalom, mely az ősi Kompolth-nemzetségó volt (érdekes az 1620-ból való inventáriuma), a lapispataki nagy jószág, mely a Sennyey-család magvaszakadtával, mint anyai jus került a Károlyiak birtokába. A szatmári-kúria is a Sennyeyektől jutott a Károlyiakhoz. Károlyi László feleségének, Sennyey Erzsébetnek a hozományába tartozott. Mindez ősi szerzeményeknél azonban jóval több, a mit Károlyi Sándor gyűjtött össze. 1698-tól kezdve alig múlik el esztendő, hogy ne venne meg valami uradalmat, vagy ne szerezne rá zálogjogot. Ebben az esztendőben veszi zálogba Rákóczi Forencztől Nagymajtényt I és vásárolja meg anyósa: gróf Károlyi Judit pénzén, húszezer forinton az Avassági hét községet. Nagyobb birtokszerzései közül valók a szatmári fiskalitás és az erdődi uradalom (27 község), 1708-ban kétezer aranyon zálogjogot szerezve II. Rákóczi Ferencztől. 1712—21. közt vétel és nádori donáczió utján hét községet szerez és megveszi a Szuhay-féle tarcali szőlőket huszonkétezer rénes forinton. 1722-ben roppant olcsón hozzájut a csongrád—hódmezővásárhelyi uradalomhoz, megvevén Schlicktől e száztizennyolczezer hold pusztát, a melyet már 1709-ben árendába birt Bercsényi Miklóstól. A királyi adománylevél két mezővárost, három falut és tizenhat pusztát sorol fel az uradalomban. A következő esztendőben, 1723- ban, megveszi az Erdődy grófoktól a bélteki uradalmat, azután Kaunitz gróftól a Surány- Megyeri uradalmat (20 község, közülük nyolcz- ban részes birtok). 1731-ben szerzi meg Husz- tot, s utolsó szerzeménye 1742-ben a nádori donáczióban kapott Piskárkos. Hagyott azonban Károl\ i Sándor nagy adósságot is, félmillió forintnál többet, amit nagyrészt unokája: Antal gróf fizetett ki. Nagy jószágot kapott Károlyi Sándor a feleségével: Barkócsy Krisztinával is: a salánki uradalmat (18 község), a Bosnyák-just (7 község), összesen kétszázhetvenötezer rénes forint becsértékben. Károlyi Sándor fia: Ferencz szerzett jogot az óriási ecsedi uradalomra (77 község, egy részük Aspremont-birtok, a másik kincstári). A vételárat azonban (614.000 forintot) fia: Antal fizette ki. Károlyi Antal tulajdonképpen nem is tett egyebet, mint hogy fizetgette a rámaradt adósságokat, de ő biztosította ezzel a korábbi szerzeményekre az öröktulajdonjogot. Alatta az uj vagyon voltaképpen az a száz- húszezer katasztrális hold, a mit felesége: br. Harruckern Jozefa hozott a családba. Károlyi Antal vette a pesti rezidenciális házat. Ez a telek eredetileg Wernlein János István báró budai kamarai adminisztrátoré volt. Ennek fia 1694-ben 150 forintért eladta a 3626 négyszög- öles telket s a rajta épült házat Wilferstaimb Miklós élelmezési biztosnak. Károlyi Antal gróf Barkóczy János gróf szabolcsi főispántól vette harminczháromezer forinton. Az uj tulajdonos 1779-ben kezdte átépittetni palotává a régi emeletes kúriát. Egy 1881-ből való jegyzék szerint 59 szoba, 3 konyha, 2 istálló, lovagló iskola és egyéb helyiségek voltak benne. A mai Károlyi-palotát Károlyi György gróf építtette 1832-ben. A palota tervezője az a Fóliák volt, a ki a Nemzeti Múzeumot és a pesti vármegyeházát építette. Az ifjan elhalt Károlyi József gróf özvegye: Waldstein Erzsébet grófnő szerezte meg 1805-ben a fóthi uradalmat Az utolsó nagy birtok szerző: Károlyi György gróf veszi meg 1847-ben a debrői uradalmat (28 község), 1853- ban a csurgói, 1859-ben a sőregi és 1862-ben a mácsai uradalmat. ,Bocsánatot XéreW Egy rágálmazási per vége. Kikényszeritett „lovagiasság I“ Dr. Serly Jenő járásbiró, a nagykárolyi kir. járásbíróság büntető bírája tegnap tárgyalta azt a rágalmazási pert, amit Rónai István csa- nálosi plébános indított Kardos Aurél és Bunda Miklós, mint egy nagykárolyi törpe bank képviselői ellen. ítéletre azonbanjnem került a sor, ’mert tárgyalás közben a felek kibékültek. Az ügy előzményei a következők: A Nagykároly és Vidéke czim alatt tengődő kis pénzintézet igazgatósága bűnvádi feljelentést adott be Rónai ellen, azzal vádolva őt, hogy a bank igazgatóságát és ügyvezető igazgatóját több csanálosi lakos jelenlétében rágalmazó kifejezésekkel illette. A megvádolt plébános tagadta a terhére rótt vádat, a bank mindazonáltal lefolytatta a bizonyítási eljárást, Modern ruhafestés bármily U ' á íar Pál zÉLa M°dern és tartósplissézés —■divatszinre ~ — ■ • öl JI dj 6 I ld| wíp — és guowlérozás ~ NflöVKÁROLV Széchenyi-utcza 43. szám. a róm- kath. elemi fiúiskola mellett.
