Szatmármegyei Közlöny, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-30 / 18. szám
SZATMAR MEGYEI KÖZLÖNY A hajdani magyar szabadság vitéz orosz- lánainak ivadéka volt II. Rákóczi Ferencz. Megakarta szabaditani hazáját az idegen zsarnokságtól. Héroszi küzdelmét minden magyar ismeri. 1711-ben kezdődött meg a nagy nemzeti tragédia. Rákóczinak már akkor nem volt más választása, mint vagy megbékülni, vagy kibujdosni az országból. Rákóczi a békét megbeszélő gyűlés helyéül Husztot jelölte ki. Ő maga azonban a gyűlés előtt Lengyelországba utazott, hogy ott az orosz czárral találkozzék, akitől fegyveres támogatást remélt, azonban megígérte, hogy a gyűlés határidejére itthon lesz s végrehajtja mindazt, amit a szövetkezett rendek közmegegyezéssel határozni fognak. Az országból való távozása előtt Károlyi Sándort tette hadai fővezérévé. Ez azonban a megállapodás ellenére s még a huszti gyűlés határidejének lejárta előtt, önkényüleg Szat- márra tette át a gyűlés helyét s nem törődve azzal, hogy ott sem Rákóczi, sem a szövetkezett rendek által választott tanácsosok ' nin- csennek jelen, április 29-én a békét megkötötte. Az erről szóló okmányt Szatmáron ugyanaznap Pálffy Sándor, József cszászár magyarországi hadainak fővezére irta alá. Nagykárolyban 1711. május 1-én aláírták Magyország részéről: Károlyi Sándor, Perényi Miklós, Révay Gáspár, Révay Imre, Sz. Péteri Imre, Szatmári Miklós, Kókai Márton, Ilosvay Imre, Pikó Demeter, Deák Ferencz és Benskisi Zsigmond. A béke okiratában mind Rákóczinak, mind többi híveinek, ha három hét alatt a császár hűségére visszatérnek, teljes amnesztia biztosíttatott. Újból megerősítést nyert a nemzet szabadsága és a protestánsok háborítatlan vallásgyakorlata, ígéretet kaptak a felkelők, hogy a legközelebbi országgyűlésen a király a nemzet sérelmeit orvosolni fogja. Harmadnapra aztán, május 1-én kiment az egész bizottság a majtényi síkra, ahol őket teljes fegyverzetben, lobogó zászlókkal 12,000 kurucz várta. Károlyi Sándor szemlét tartván felettük, beszédet intézett hozzájuk, amelyben ismertette a lefolyt békealkudozást és az elért eredményeket. Aztán letette a király iránt a hüségesküt. A kuruczok 160 zászlót szolgáltattak át. Mondják, hogy sokan kardjukkal a zászló nyeléről a lobogót lemetszették, derekuk köré csavarták és a nyolcz évig tartó, sok siralommal telt, de dicsőséges idők emlékére haza vitték és szent ereklyeképen őrizték meg. Rákóczi a Károlyi Sándor eljárását kiáltványában árulásnak jelentette ki és a szatmári bókét soha sem fogadta el. Inkább végig bujdosta a félvilágot és szászhusz négyszög mértföld területű birtokait a győztes .hatalom zsákmányául hagyva, számkivetésben élt. Törhetetlen volt a hite, hogy lesz még alkalom mikor a külföldi hatalmak segítségével lerázhatja nem- zetete nyakáról az idegen uralmat. Ám az isteni gondviselés máskép intézkedett. Nincs elöntés a nagykárolyi csendőrségi szolgálat ügyében. A mai városi közgyűlés előkészítése. fí jog- és pénzügyi bizottság ülése. Nagykároly város képviselőtestülete ma délelőtt ülést tart. A tárgyalás alá kerülő ügyekben a városi képviselet jog- és pénzügyi bizottsága péntek délután tette meg javaslatait. A javaslatok mind feddik a tanács javaslatait és ilyen értelemben nyernek a mai közgyűlésen is elintézést. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata az áll. polg. fiúiskola ügyében tudomásul vétetik. A miniszter megengedte, hogy az iskola a város által kívánt terv szerint építtessék fel. Az építés költségeit, 200,000 koronát az állam az 1913—14. évi kultusztárcza költségvetésébe fogja beilleszteni. Az építés azonban még az idén megkezdődik. A költségeket helyi pénzintézetektől felveendő függő kölcsönből Nagykároly város fogja az államnak előlegezni. Debreczeni István polgármester azon javaslatát, hogy a meglevő állami polgári leányiskola az építendő fiúiskolának Nagyhaj duvá- ros-utczai telkén, az állami elemi iskola pedig a mostani polgári leányiskola helyiségeiben legyen, — elvileg elfogadtatott. A polgármester megbizatott, hogy a Kirilla-féle teleknek a fenti okból való kibővítéséhez szükséges Nagyhaj duváros-utczai 13. számú telek megvételére vonatkozólag intézkedjék. Polgármester bejelentette a városi rendőrségi teendőknek,a m. kir. csendőrséggel való elláttatása tárgyában megtartott tárgyalások eredményét. Az illetékes csendőrhatóság 44 csendőrlegény alkalmazását tartja szükségesnek. Ezek költsége évente 63,000 koronába kerülne. Oly rendészeti teendők végzésére, amelyre a csendőrség nem vállalkozik, szükséges volna egy rendőrbiztos, egy tizedes és hat rendőr meghagyása, ami küiön 8000 koronájába kerülne a városnak. A tanács és a jog- és pénzügyi bizottság javaslata, hogy az utóbb említett 8000 korona a várost terhelné, ezenkívül a 63,000 korona csendőrségi költségből még 20 százalékot visel a város, a többit pedig segélyképen az államtól kérjék. Ha ezt megadják: akkor lesz csendőrség, ellenesetben az eddigi rendőrség marad meg. Ily értelemben a belügyminiszterkez feliratot intéznek. Á Széchenyi-utcza keleti oldalának, valamint a Fény-utcza északi oldalának szabályozási tervéhez a bizottság hozzájárult. Petz János és Csókás László kereskedőknek megengedik, hogy a Széchenyi-utcza 10. számú ház előtt városi közterületen üzleti helyiségekül szolgáló ideiglenes jellegű bódét építsenek. Tartoznak azonban minden elfoglalandó négyszögméter területért 5 koronát fizetni. Weinberger Ferencz nagykárolyi lakosnak megengedték, hogy a Royal és a Magyar Király szállodák előtt közterületen reklámtükör hirdetési szekrényeket állíthasson fel. Tartozik azonban ezért a városnak évi 50 korona bért fizetni. Kern Jánosné és társai, valamint Diemand Simon a Gyepsor-utcza, illetve a Térey-utcza kőgyalogjáróval és villanyvilágítással való ellátása iránti kérelméhez a bizottság hozzájárult, úgy, hogy a járdák a háztulajdonosok költségén lesznek elkészítendők. A kereskedelmi és iparkamara közgyűlése. A kerületi kereskedelmi és iparkamara csütörtök délután Debreczenben közgyűlést tartott. Szávay Gyula titkár terjesztette elő az elnökség és a hivatal bejelentéseit a kamara működésének a múlt évi közgyűlés óta történt kimagaslóbb eseményeiről. (A kézmü-ipar.) Ezek során a közgyűlés különös örömét és elismerését nyilvánította a kamarának a kézmü-ipar fejlesztés kérdéséről készült tanulmányáért a tisztikarnak. Bejelentette az elnökség, hogy a kerületben tartott 10 szalmafonó- és részben kosárkötő házi-ipari tanfolyam mind kiváló eredménynyel zárult A kamara a kerület házi-ipari viszonyairól uj, részletes adatfelvételt készített. A kamarai felterjesztésekre érkezett miniszteri elintézések során kitűnt, hogy az érdekeltség kívánalmaira leginkább eredményes volt a kamarának a mértékhitelesités könnyítésére vonatkozó akcziója. (Vasúti ügyek.) Rédei Rezső segédtitkár ismertette ezután a kassa—temesvári közvetlen vasúti kapcsolat ügyét A közgyűlés megállapította a kormányhoz felterjesztendő kétféle tervet, melyek a kérdést Miskolczon át, vagy Hidasnémeti-Szerencsen át kívánják megoldani. Kérelmet terjeszt elő a közgyűlés aziránt, hogy nagyobb ipari vállalatok üzembe tartására állandóan szükséges termelés soronkivül szállíttassák a vasút által, Elhatározta, hogy a Felsőmagyarországi idegenforgalmi szövetségbe a kamara tagul belép. (Ösztöndijak és segélyek.) Rácz Lajos segédtitkár terjesztette elő a különféle állami és kamarai ösztöndíjakra hirdetett pályázatok eredményeit a közös bizottság megállapodásaival. Ezen előterjesztésben Szat- mármegyét érdeklő ügy nem fordult elő. Szinház. Az első hét műsora. A nagykárolyi városi színházban megnyitó előadásul szinrekerül holnap, Hétfőn: Czigányszerelem, operette. Kedden: „ „ Szerdán: A millió, bohózat. Csütörtökön: Karenin Anna, dráma. Pénteken: Aranylakodalom, színmű. Szombaton: A bajusz, operette. Mit hozott Bécsből a magyar kormány? Milyen lesz a katonai igazságszolgáltatás ? Amint lapunk más helyén már megírtuk, a hónapokig tartott bécsi tárgyalások végre elérkeztek az utolsó állomáshoz. Khuen miniszterelnök és Székely igazságügyminiszter tegnap este haza érkeztek Bécsből, miután a megállapodás véglegesen meg van szövegezve. A legilletékesebb helyről szerzett értesülése alapján Az Est tegnapi száma a következőket jelenti a katonai perrendtartás nyelvi megállapodásairól: 1. A magyar korona országainak egész területe a magyar igaszságszolgáltatás területének van elismerve s ennek folytán az igazságszolgáltatás felségjogának alkalmazása a hadseregnél is ugyanolyan jogfenhatóság alapján történhetik, mint a polgári bíráskodás terén. 2. Ebből kifolyólag a katonai igazságszolgáltatás nyelve éppúgy, mint a polgári igazságszolgáltatásé, a magyar. 3. A katonai igazságszolgáltatás minden fórumán magyar az igazságszolgáltatás nyelve. Tehát nemcsak az elsőfokú katonai törvényszékek tárgyalási nyelve, hanem a felebbviteli és a Bécsben székelő legfőbb katonai itélőszék ítélkezésének és hivatali ügyködésének nyelve magyar állampolgárok ügyeiben szintén a magyar. 4. A magyarul nem tudó katonai vádlottak, vagy a katonai vagy polgári tanuk, ha nem tudnak magyarul, tolmács utján hallga- tandók ki, de vallomásukról magyarnyelvű jegyzőkönyv veendő fel. 5. Kivételnek csak abban az esetben van helye, ha az illető vádlott, vagy tanú, a ki nem tud magyarul, osztrák állampolgár és tiszti rangot visel. Ilyen esetben a kihallgatás a hadsereg szolgálati nyelvén, vagyis németül történik. De a vallomás ebben az esetben is magyarul vétetik föl a jegyzőkönyvbe és az ítélethirdetés is magyar nyelven történik. 6. Ha az osztrák állampolgársággal biró katonatiszt érti a magyar nyelvet, illetve mi- nősitvényi táblázatában fel van tüntetve, hogy tud magyarul, ebben az esetben a kihallgatás magyar nyelven történik. mm ki az egészséges bőrápolásra tart, különösen ki szeplőjét elűzni akarja, valamint finom puha és fehér arezbőrre óhajt szert I tenni és azt állandóan megtar- :: :: tani az kizárólag. :: :: VESSZŐPARIPA LILIOM-tej- szappannal tnosaleszik. Darabja 80 fillér, kapható minden gyógyszertárban, drogéria és illatszer kereskedésben. .. (Védjegy Vesszőparipa) Bergmann és társától Tetschen.
