Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-30 / 44. szám
SZAT MARMEGYEI KÖZLÖNY és — bátran hozzátehetjük, — sikerrel játszottak, arainőre még az idei szezonban kevés példát találhatunk. A darab maga az újabb eszmeáramlatoknak abban a kohójában készült, amelyben a mai társadalmi félszegségek a szerző által idealizálva kerülnek a néz"k szemei elé, ebben a darabban azonban azzal az eltéréssel, hogy a czivil és katonai felfogás közötti különbség folytán előálló fonák helyzetet a szerző nem igyekszik a saját felfogása alapján tisztázni, hanem a kérdés eldöntését a közönségre bízza. Ebben el is mondottuk a bemutatóra keiriilt darab meséjét is, a mi pár sorban leszűrhető úgy sem volna. Az előadás, — mint jeleztük, — kiválóan sikerült. Az összes szereplők, — értve ez alatt a társulatnak csaknem egész foglalkoztatott személyzetét, élükön az ezredes szerepében Baghy Gyulával, — a legjavát nyújtották annak, ami csak általunk elismert és teljes mértékben méltányolt tehetségüktől telt. A közönség egyenként és ösz- szességükben teljes mértékben honorálta ne- i ház munkájukat. Pénteken este zónaelőadásban „A doktor ur“-at ismételték meg az előzőhöz hasonló jó előadásban. A jövőheti műsor a következő: Vasárnap délután „Kedélyes paraszt“ Operette, este másodszor „A balkáni herczegnő“ operette. Hétfőn Sipos Zoltán jutalom játékául „A tolvaj“. Kedd Mátray Kálmán jutaíomjálé- kául „A bajusz“. Szerda H. Bállá Mariska jutalomjátékául „Erdészleány“ operette. Csütörtök Herczeg Vilmos jutalomjátékául B Szabó József újonnan szerződött baritonista felléptével „Kornevillei harangok" regényes opeiette. Péntek Heltay Hugó jufalomjátékául utolsó előadás „Postás fiú és a húga“ énekes bohózat. H I K E K. A jószivü emberekhez! Közeledik november elseje, a halottakra való emlékezés szomorú napja E napon ki- gvulnak a sírokon a kegyelet imbolygó fényei és kivirulnak az emlékezés bágyadt virágai. A halottakra való emlékezés az elmúlás hangulatával tölti el a lelket. E napon értékesebbnek, drágábbnak tűnik fel az élet. Oh pedig mennyien vannak az eltávozottak és mennyien a távozni készülők ! Egy esztendő múlva, ki tudja, hány uj sírral fog több emelkedni? A földi élet határai meg vannak szabva s még ezt az illanó életet is megrövidíti a kegyetlen sors. Pusztító betegségek tizedelik meg az emberek sokaságát és -e betegségek között, is a legrémesebben pusztit a tüdőbetegség. Az Auguszta főherczegnő védnöksége alatt álló József Királyi Herczeg Szanatórium-Egyesület e pusztító rém ellen harczot indított. Nagy cs magasztos harcz ez, igazi nemzetmentő munka. Közel miliió ember sínylődik Magyar- országon tüdővészben és nyolczvanezer ember pusztul el évente. Halottak napján forduljon kegyeletes részvétünk a balál e jegyesei felé. Hiszen ki tudja, legkedvesebbjeink közül ki hordja már magában e rémes kor csiráját? Ki tudja, kit kell elvesztenünk közülök a jövőben, ha idejekorán nem segítünk rajtuk ? Virágos lesz halottak napján minden sir. Csak egy szál virággal kössön mindenki kevesebbet a drága halottaknak szánt koszomba és ennek a virágszálnak árát hullassa az irgalmasság tarsolyába. Az igy összegyűlt ösz- szegekből sok ezer és ezer tüdővészben sínylődő, halálnak eljegyzett ember egészségét adhatjuk vissza. A József kir. Herczeg Szanatórium-Egyesület a maga szanatóriumával, tüdőbeteg-gondozó intézeteivel már sok száz és száz embert rántott vissza a pusztulás örvényének széléről s minél több eredménye van jótékony munkálkodásának, annál boldogabb örömmel és lelkesedéssel küzd tovább. Kérjük a jószivü embereket, a temető szomorú zarándokait, akik halottak napján a maguk drága halottait siratják, fizessék le e szent vámot, amely az élet innenső partjára segíti vissza azokat, akik már közelednek a túlsó parthoz. Csak egy virágszálat! Csak egy virágszálat az irgalmasság gyiijtőtarsolyaiba! A megdicsőült szellemű Mikszáth irta egyszer a mi halottak-napi gyűjtésünkről ; „Fizessétek le ezt a szent vámot és úgy menjetek el többi virágaitokkal a kedves halottatokhoz. Tudni fog ő arról, De ha a nélkül mentek is hozzá, tudni fog arról is.“ Jószivü emberek! Csak egy virágszálat! Egyetlen virágszál árát a szerencsétlen tüdőbetegek megmentésére! József Királyi herczeg Szanatórium-Egyesület. — Uj ezredparancsnok. A király Samsula Rezső, debreczeni 2. honvéd gyalogezredbeli ezredest a szatmári 12. honvéd gyalogezred parancsnokává kinevezte. — Katonai kinevezések. A katonáék novemberi csillaghullása ezredünkben a következőknek hozott előléptetést: Fleischmann Oszkár és Tőke György tőbadnagyok századosokká, Domokos Jenő hadnagy főhadnagygyá, Pa- polczy Andor és Nagy Lajos zászlósok hadnagyokká neveztettek ki. A gazdászati tisztikarban Fekete Sándor főhadnagy századossá neveztetett ki. — Sgardelli főhadnagyot Budapestre helyezték. Csak a minap adtak hirt laptársaink a hivatalos lap uyo .ián arról, hogy a szatmári honvédtisztikar egyik igen szimpatikus tagját, de Sgardelli Caesar főhadnagyot, aki nemcsak mint katonai szakiró, hanem mint belletrista is széles körben előnyösen ösmeretes, ezrede városunkba helyezte át. A hivatalos lap legutóbbi száma most újabban közli, hogy a hadügyminiszter de Sgardelli Caesar főhadnagyot a budapesti I. honvédgyalogezredhez helyezte át. — Lelkeszbeiktatás. A nagykárolyi ág. hitv. ev. egyház uj lelkészének, Rédei Károlynak, ünnepélyes beiktatása vasárnap történt meg valláskülönbség nélküli nagy közönség jelenlétében. Az egyházi beiktatást Révész Mihály nagybányai lelkész végezte. Rédei Károly új állását magasszárnyalásu, tartalmas, nagy szónoki képességére valló beszéddel foglalta el. Az ünnepélyen jelen volt Meskó László nyug. államtitkár is. — Szinügyi bizottsági ülés. Városunk szin- ügyi bizottsága péntek délután a jövő heti színházi műsor megállapítása czéljából ülést tartott. — Sikerre vezetett felebbezés. Az uj házadó törvény életbe léptetése alkalmából, mint olvasóink bizonyára emlékezni fognak, a nagykárolyi I. választókerületbe tartozó házak általános házbéradó alá tartozóknak mondottak ki, ami azt jelentette volna, hogy ebben a kerületben lakó háztulajdonos polgártársak éppen — Semmit . . . Csak a kezét — mondta és szinte dühösen nyúlt a nő felé. Megérintette, i a nehéz kabát alól kiérezte a ziháló asszony- testet, s végleg elvesztve a fej ét erőszak kai átkarolta és az ingerlő száját kereste Az asz- szony vergődve védekezett, de nem tudta magát kirántani az ölelésből. És mikor hozmáért a fiatalember nedves arcza, hosszan,-élesen, reszketve fölsikoltott A kétségbeesett sikoltásra a fiatalember ijedten eleresztette az asszonyt, a Móni pedig fölriadt künn a bakkon és visszarántotta a gyeplőt. A fáradt ló prüszkölve gémberedett lábakkal állt meg. Békésnó akkor föl rántotta az ajtót és kiugrott a kocsiból. — Megbolondult, Géza, megbolondult! — kiabált a fiatalemberre, aki sápadtan lépett le utána a süppedő útra, előreraent és megrázta az értelmetlen álmossággal bámuló Móni kabátját. Az asszony dult-fult haragjában és rátámadt a kocsisra. — Hova hozott mindet? Mi? Ez az Üllői-ut? Rendőrt! Majd elbánatok én magá- i vak! Menjen — fordult fuldokló sírással a fiatalemberhez — hozzon rendőrt . . . A Móni ezalatt flegmatikusán megdörgölte a szemét. Még egyszer körülbámult és Világosság támadt a fejében. A liget ... — Nagysága — hebegte — ne haragudjék . . . Fiatal pár és a tavasz ... a hideg.. . el bóbiskoltam. Békósnénelc most az is hirtelen eszébe jutott, hogy eddig bizonyosan ótthon van a térje és türelmetlenül várja. Mit gondol róla? És a társaság, amelyből jöttek, mit beszél majd ? Hiszen éjfél elmúlik, mire innen hazaérnek. Vigyen bennünket azonnal az Ullői-utraL — topoi-zékolt zokogva — maga, maga részeges . . . Aztán odafordult a fiatalemberhez: — Ön pedig ígérje meg, becsületszavára I vagy nem tudom mire, hogy nem nyúl hoz- S zán . . . Géza lesultva szabadkozott; — De kérem, menjünk . . . Móni ezalatt visszafordult a kocsival a város felé. Közben nem tudta, hogy káromkodjon-e vagy kinevesse, ezt a különös asszonyt, aki mindenkit szid. És szívből megsajnálta a bárgyún dideregve álló fiatalembert. Élfutotta most a méreg is, hogy arra gondolt, kellemetlenség vár rá. Föliratják és még majd a fuvarpénz sem lesz elegendő. — Ej! — oditott egy nagyott a gyeplőn. — Szenvedjen inkább ez a kegyetlen teremtés, aki igy kínozza a férfit. Itt hagyom őket! És otthagyta. Fölkapta az ostorát és keményen rásujtott a lovára, amely a kocsival hirtelen belerobogott a sűrűn leszáló ködbe. A zörgéstől alig hallottá, hogy az asszony és a fiatalember rémülten kiabálnak utána. Verte a lovát és jósokára, hogy hátrafordult, már csak távoli lámpák intettek neki fenyegetően, Mire beért a sötét paloták közé, újra visszajött a kedve és mintha május-éjszaka volna, alázatos vDan köszönt rá az ut végén posztoló rendőrre. Az orvosi kar által ajánlva. Gümőkóp (tüdőbajok), légzószervi bán» talmak, szamárköhögés, influenzánál. Ki használjon SirolintT 1. A ki hosszú időn keresztül köhögés nálat útin UojregM MaajefeMMet bántalmaiban szenved. éreznek. 2. Mindazok, kik gógehurutban szenved- 4. Skrofulás, mirigydasaadásoa, Mám* ét nek, Sirolin „Roche“ által rövid időn orrhurutoa gyermekeknek rendkívül belül meggyógyulnak. fontos szer a Sirolinu 3. Asztmában szenvedők már rövid basa- A. táplálkozást nagyban álőtogM. Csak eredeti csomagolású SLROLIN „Roche“-t kérjünk ée pótszereket hstéroeo*tan utasítsunk visssa. Sirolin irodalmat ft. kívánatra ingyen és bérmsntve küld F. HoffmanrLa Roche & Co Wien. I1I/I. Neulinggasse It „ Roche“ kapható minden gyógyszer- tárban. Ara üvegenként 4 korona.
