Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-30 / 5. szám
Nagykároly, 1910. január 30 5. szám. XXXVI. évfolyam POLITIKAI LAP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét érdeklő I I a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-uteza 2. sz. Tolephon 59. szám. Telephon 56. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR ANTAL ISTVÁN — — - Megjelenik minden vasárnap. : ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak és iskolák részére egyóvreö korona Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér A HARCZ KEZDETÉN. — Ö. — Egy heti meddő, de esemény teljes kísérletezés után végre Khuen- Héderváry is tudatára jutott annak a kétségtelen ténynek, ami egyébként jó előre látható, de természetes is volt, hogy neki a mai parlamentben tere nincs. Működése a múlt hétfő óta nem volt egyéb, mint egy politikai vesszőfutás, melynek méltó eredményeként megkapta a bizalmatlansági szavazatot is. Ha bizonyítékra volt szüksége a pártvezérek jóslatának erősítésére, úgy kívánságára ezt is rövidesen szállította részére a parlament. Ez a része a dolognak tehát le van. tárgyalva és most a Ház egyidejű elnapolása után vetődik lel a kérdés, hogy mi lesz most? Mert vezető politikusaink, ál- lamférhaink és különösen a sajtó feladata most egyáltalában nem merülhet ki abban, hogy napról-napra mindig csak a grani- csárt, a darabontot, a császár cselédjét stb. szidjuk, mert ezzel semmire sem haladunk. Emellett igenis nyakunkba szakad az ex-lex minden átka, a parlamenten kívüli kormányzás minden veszedelme és hátránya. Megakad az országban minden. Az államháztartásnak a koalitiós gazdálkodás által a csőd felé billentett mérlege, melyen az utolsó időkben felvenni szándékolt kölcsönnel akartak segíteni, napról-napról két- ségbeejtőbb helyzetet tüntet fel és adózás hiányában oly összegű újabb állam- kölcsönökhöz fog kelleni folyamodni, amit a normális viszonyok beálltával a pótlólag beszedendő jövedelmekből még az existentiák százezreinek tönkretétele által sem lehet lesz visszafizetni, mert addig azt száz és száz más czimen fogják elkölteni. Katonáink, ifjak és idősebbek egyaránt csak a minap tértek haza egy veszedelmes és hónapokon át tartó kivételes szolgálatról és vesztettek el életükből inproductive egy pár hónapot és ime ujonczmegszavazás hiányában ismét az előtt állunk, hogy katona nélkül az ország egy perezre sem lehetvén, kezdődhetik élűiről a kivételes tényleges szolgálat, a póttartalékosok behív a, a családok ezrének Ínségbe jutása, az ipari vagy gazdasági munka megbénulása stb. stb. Hiszen sokat, nagyon sokat lehetne Írni arról a kétségbeejtő jövőről, aminek a nemzet eléje néz. És éppen azért, mert ennek elkerülhetetlen bekövetkezte szinte lidérczként nehezedik az egész ország mellére, kell úgy valahogy gondolkoznunk, hogy vagy értessük meg a nemzettel, hogy ennek igy kell lennie, vagy segítésünk radikálisan a fenyegető ezernyi bajon. Mert mi nem abban véljük e szomorú időkben kötelességünk teljesítését látni, hogy fokozzuk intesitásában azt a szomorú állapotot amibe kerültünk és amibe a még erre is vállalkozók kvalifi- kálhatatlan munkája sodort bennünket, hanem igenis abban, hogy számolva a helyzettel és lassan dolgozván annak megváltoztatásán és a leszámolás órájá- - nak minél radikálisabb előkészítésén, időközben is igyekezzünk enyhíteni a ránk zudult sáskajárás pusztító hatását és bizonyos területre szorítva izoláljunk egyes terrénumokat, amelyeket megvédeni képesek vagyunk. A támadó harcz heveben ne feledkezzünk meg az önvédelem szabályairól sem és a támadó fegyverek súlya alatt ne haj igái] uk el önvédelmi fegyvereinket. Ne csak támadjunk, de gondoljunk az ország milliónyi népére is. Üssünk, ahol lehet, de védjük is egymást. T A R C Z A. Szellemek dala a vizek fölött. — Goethe. — Az ember lelke Vízhez hasonló: Az égből hullva Hogy visszatérjen A földre újból, Váltakozva folyton. Szikla fokáról ** Hogyha ömlik Tiszta sugár, Vigan porzik s hull Bodros habokban A sziklalapra, S fakadva lágyan, Páraköd közt Susogva Lejebb foly egyre. Ha sziklafok Útját elállja, Haraggal törtet Fokról-fokra A mélybe. ___________ Se kély ágyban Oson a réteken át, S a sima tótükörben Arczukat látják A csillagok mind. Szél szeretője A kis haboknak, Szélnek szülöttje Tajtékzó hullám. Emberi lélek, Hasonlitsz vízhez ! Emberek sorsa, Szélhez hasonlitsz ! Fordította: Lomb J)énes. * Szilvia néni. Irta: Zoltán Vilmos. Pécsről a Vecsekre sok ut vezet, de a legszebb az, mely a Rókus dombjáról kiindulva, a Daindol völgyében sövénykoszorus szőllők közt kígyózik lassú emelkedéssel felfelé. Ott, valahol a közepe táján, a hol jávorfák, kökény és galagonyabokrok, lombja hajol a kavicsos medrében halkan morajló csermely fölé, a legszebb az ut. A léczkeritések fölött gyümölcsfák ágai nyúlnak ki és nem egy gyermekfőnyi piros aima zuhan le az ut porába, vagy a csermely vizébe, hova a járó-kelők lehajolnak érte és magukkal viszik. A szőlősgazda jól látja, de a világért sem szólnak rájuk. Bőven van az istenáldás, hadd jusson belőle annak is, a kinek nem adott szőllőskertet a sors. Itt az ut szélén, a lankásan emelkedő hegyoldal lábánál állt Szilvia néni háza. Barátságos, világossárga kisház volt, egészen befuttatva vadszőllővel és hajnalkával. Pázsitos udvarában egész sereg gyümölcsfa állt és a fák árnyékában gyakran lehetett látni Szilvia nénit, a mint ecsettel és paletával a kezében kifeszitett vásza előtt ült és festett. Mert Szilvia néni festőnő volt. Igen csinos csendéleteket festett, továbbá hangulatos részleteket a tájból, mely őt körülvette és sokszor egy szép, fiatal férfiarezot, gondtalanul és boldogan mosolygóbarna szemekkel, kaezkiás kis barna bajusz- szal. A járó-kelők megbámulták a festményeket és sokszor tekintélyes árakat kinálgattak főleg a tájképekért, de Szilvia néni sohasem adott el képeket. Ellenben egy jó szóért odaadta ingyen. Mi diákok gyakran megfordultunk a Szilvia néni háza táján, mert csoportosan Felhívás a fiatalsághoz! 144 n forcann ha akar mulatni> akkor akmt jegyzett farsangi "czikkeket nálam szerezze be, u. m: csipke, szalag, virág, fehérkeztyii, legyező, fűző, pipere szappan, púderul d I ill daily, iiiusio parfin, belépő, selyem sál, hattyú prém, nyakriis, fehér alsó alj, női batiszt ing, menyasszonyi koszorú, fátyol, gyöngy, melltü, gallér, kézelő, férfi ing, nyak, ' ■■■ ■ kendő, harisnya, selyem és csipke zsebkendő, hímzés és még igen sok a szakmához tartozó czikkek. ■ Szives pártfogást kérve vagyok, kiváló tisztelettel X X 'T' KW XT' O X jLT a fW úri- nőidivat kézimunka-, Játék- és rövidáru kereskedő v A ^ Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában. DV Ugyanott egy tanuló fevétetik.
