Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-23 / 43. szám
SZATMARMEG v KI KÖZLŐN Y Emlékezetében van még olvasóinknak és a kérdés iránt érdeklődőknek az, hogy a törvényszék tárgyában évekkel ezelőtt Budapesten járt küldöttség azt a biztatást kapta, hogy a nagykárolyi törvényszék felállításának kérdése a perrendtartás, már akkor tervben volt reformjával van szoros kapcsolatban. Emlékezünk arra is, hogy a nagykárolyi Kossuth-szobor leleplezése alkalmával itt időző Günther Antal, volt igazságügy miniszter szintén ilyen értelemben nyilatkozott és hogy a közelmúltban magában a parlamentben is szóvá tétetett az uj törvényszékek felállításának kérdése amikor is szintén olyan értelmű nyilatkozatok hangzottak el, hogy a per- rendtartás reformjával kapcsolatban nyolcz uj törvényszék fog felállitatni, melyek közül egy tényleg Nagykárolyba is terveztetett. Mint tudjuk, az igazságügyi bizottságban most folynak a tárgyalások az uj polgári perrendtartást érintőleg és ezért most találnék időszerűnek azt, hogy a már elhanyagolt kérdés ismét komoly érdeklődés tárgyává tétessék és hogy az a küldöttség, amelyik most az osztálymérnökség tárgyában fog útnak indulni, a törvényszék kérdésében is járjon el úgy az igazságügyminiszternél mint a kormányelnöknél és figyelembevéve azt, hogy a csengeri járásbíróság közel jövőbeni megvalósulása által a már jelenleg is túlterhelt szatmárnémetii törvényszék az ügyforgalmat a legnagyobb igyekezet daczára sem lesz képes lebonyolítani, az igazságszolgáltatás zavartalan, biztos menetének lehetővé tétele, Nagykároly város és az ide gravitáló nagy igazságügyi vidék érdekében a már megnyert igeretek alapján kérje a nagykárolyi törvényszék felállítását. Mi hisszük, hogy a kérdés kedvező megoldása nagyon könnyen elérhető volna, de tudatában vagyunk annak is, hogy a törvényszék felállításának kérdésében a mostani időpont az, amelyről elmondhatjuk, hogy most vagy soha, annál is inkább, mert köztudomás szerint az igazságügyi bizottság a közel napokban már befejezi munkálatait és akkor, mikor a tervezet a Ház plénuma előtt lesz, köny- nyen elkéshetünk. Ajánjuk a kérdést első sorban is kerületünk országgyűlési képviselőjének jóindulatú figyelmébe. Színészet. A színi kritikus sokban hasonlít magához az előadó színészhez főleg és elsősorban abban, hogy csak akkor szeret a színészet körébe vágó dolgokkal foglalkozni, ha a közönség körében megfelelő érdeklődésre talál. Mi is sokkal szívesebben foglalkozunk a társulattal most, amikor látjuk, hogy a közönség velünk együtt a legteljesebb elismeréssel van a társulat iránt és elismerésének elég szép „házai<“ alakjában ad kifejezést amit és ezt teljes meggyőződéssel ismételjük, teljes mértékben meg is érdemel a társulat. Á múlt heti előadások is teljes mértékben kielégíthetik a közönség igényeit és a nagyközönség elvitázhatatlan élénk pártolása van hivatva dönteni a társulatra vonatkozólag a helyi sajtóban kialakult, két homlok- egyenest ellenkező irány között. Az elmúlt hót előadásairól a következőkben számolunk be: Vasárnap d. u. az „Iglói diákok“-at ismételték meg az első előadáshoz hasonló jó sikerrel. Este a „Tavasz“-t láttuk kiváló előadásban. Az előadás szereplői képességük legjavát vitték a színpadra és olyanok állítása szerint kik a darab budapesti előadást is végig nézték, az itteni előadás, mivel sem maradt mögötte a budapestinek. A vezető szerepekben H. Bállá Mariska, Pongrácz Matild, Herczegné, Burányi, Káldor és Sipos jeleskedtek és különösen ki kell emelnünk Heltai pinczér alakítását, mely szerepben igaz művész alakjában mutatkozott be. Káldor gyönyörű fütty-kupiéival elragadta a közönséget, Mátrai pedig ügyes mókáival nagyban hozzájárult az est sikeréhez. Hétfőn a „Muzsikus leány“ ment zónában a darab harmadik előadásaként az előbbiekhez hasonló jó sikerrel: Kedden a múlt saizon egyik nagy sikerű darabja a „Kis czukros“ került színre. A már ismert szereplők Sipos, ifj. Baghy Gyula, Vidor, Herczeg, Vájná és Roos kifogástalan játékát elismerve, külön kell kiemelnünk Horváth Lenke, B. Kovács Lenke és Dinnyési Juliska igen sikerült alakítását, de külön pár sort érdemel az általános dicséreten kívül Horváth Lenke, ki a darab czimszerepében egészen meghódította a nagy károlyi publikumot és természetes, elragadó, pajzán játékával a közönség kedvenczévé küzdötte fel magát. Szerdán a magyar színház szenzácziós sikerű újdonsága a „Csákó és Kalap“ ezimü szatirikus vígjáték vonzott szép közönséget A magyar közönség előtt anélkül is kedvencz téma, színészeink sikerült jétéka által azt a sikert hozta meg nálunk is a darabnak, melyet az győzelmesen arat mindenütt, ahol csak színre kerül. Csütörtök este a „Tavasz“ került színre másodszor az első előadáshoz méltó jó sikerrel. Pénteken este „A sasfiók“ ment zónában, a tavalyi előadástól amennyiben eltérőleg, hogy egyes szerepeit uj kezekben voltak és hogy a herczeg szerepében, melyet tavaly Sípostól élveztünk, Zöldi Vilma jeleskedett. Vállalkozása elé érthető érdeklődéssel néztünk, először, mert tudtunk kai egész Magyarországon három színésznő, — köztük Zöldi Vilma, — vállalkozik csak a herczeg szerepének kreálására, másodszor pedig, mert a nagykárolyi közönség olyan alakítást látott Sipos Zoltántól a herczeg szerepében, minőben nem sok város közönsége részesült. Megállapíthatjuk azonban,_ hogy feladatának minden tekintetben megfelelt. Eltekintve a darab betanulásának nem mindennapi munkáját, jelenetről-jelenetre, felvo- násról-felvouásra enelkedőleg oly kifogástalan alakítást produkált, amelylyel szemben nem kritikának, csak osztatlan elismerésnek van helye. —- Külön kiemeljük azonban a vágrámi sikon lejátszódó negyedik felvonásbeli játékát, melynél megragadóbb, meghatóbb alakítást igazán elképzelni sem tudunk. A nagy és merész vállalkozásért a közönség hódoló elismerése szolgálhat jutalmul. — Jóllehet az összes szereplők, a régiek és újak minden tekintetben igyekeztek az est sikeréhez hozzájárulni, külön ki kell emelnünk Flambeau szerepében Audor József mesteri alakítását, Herczeg Metternichét és Vájná Ferencz császárját. Az első felvonásbeli szabó szerepben igen ügyesen mozgott Mihályi. A jövő heti műsor a következő : Vasárnap d. u.: „Betyár kendője“, (zóna), este; „Bolond“ (páros). Hétfő* .Szulamith“ (zóna.)Kedd: „Elvált asszony“ (páratlan). Szerda: „A kard becsülete“ (páros). Csütörtök: „A kard becsülete“ (páratlan). Péntek: „Doktor ur“ (zóna). Szombat: „A balkáni herczegnő“ (páros). Vasárnap d. u.: „A kedélyes paraszt“ (zóna), este: „A balkáni herczegnő“ (páratlan). zálva beszél, erősen, néha el-elful, mert gyorsan adja a szót. Leginkább ez magyaráz, a többiek mind reá hallgatnak, a kedves arczu öreg ur szaporán bólogat, egy vörös szakállu előre hajlik hozzá, a fiatal ügyvédbojtár keresztbe fonja a karját s igen érdeklődő arczot mutat. — Igaz, teljesen igaz; — mondják a férfiak — a kollégának igaza van, ez csakis igy lehet. A vörös szakállu félre hívja a fiatal szemüvegest. — Doktor ur, ki ez tulajdonképen ? — Geréb János, nemsokára egyetemi tanár lesz. Hogy az ügyet megvitatták, elhallgatnak, de Geréb János újabb témát talál, ügy látszik, szeret beszélni és mindenről van véleménye, — Itt van ez a szőlő, hát miért telepitnek ide szőlőt ? A madárnak ? — Nézzék ezt az árkot. Hát levezető árok ez? Mind itt van a viz a földeken. Mondtam akkor is, hogy szamárság ezt az árkot ide huzni. Éppen ilyen esetem volt Vecsésen is. Hevesen beszélt s az álla beszéd közben gyorsan, komikusán mozgott. A szemfoga mind- ‘egyre elővillant. _____________________ — Nézd csak, Malvin, — mondja a kis feketeszemii a szomszédjának — hogy mozog az álla. — Milyen orra van, jaj! — feleli Malvin. — Hogy öblöget, te! — Milyen csúf, huh! Megfeledkezve, élénken és kíváncsian tekintgettek a csúf emberre s kedvesek voltak, mint a játékos vizi leányok, mikor kilesték az erdőben a szőrös képű, kecskelábu Faunt. Összenevettek s nem vették észre, hogy a férfiak csendben vannak s minden szó áthallatszott hozzájuk. — No lám, a kis fruskák, — mondja az öreg ur. Ne törődjék velük, kolléga. — Nem kell félni tőlük, — felel Geréb. Feláll s odamegy a leányokhoz. — Geréb János vagyok, — mondta. — Hadd mondjak valamit maguknak, kis leányok. Megengedik, hogy ide üljek egy kicsit ? A leányok összehuzódva, félénken hallgatnak: vajon mit akar ez? — Azt mondták, ugy-e, hogy csúf vagyok ? Az vagyok bizony, ezt nem lehet eltagadni, hát vidáman nevetnek a szemem közzé a kis leányok. Nem baj. ' — De itt van ni egy kép — folytatta Geréb s egy fényképet vett elő a tározójából. — Nézzék csak meg, milyen szép egy asz- szony, mi ? — Gyönyörű; — mondta Malvin s félénken tartogatta kezében a képet. — Lássák, kis leányok, ez a gyönyörű asszony a feleségem. Neki nem vagyok csúf, ő nem látja, nem bánja; maguk, majd maguk is egyszer még megtudják, hogy lehet ez. A leányok megilletődve hallgattak, igen szégyenkeztek s nem mertek szólni semmit Geréb János már el akart menni, de valami eszébe jutott. Még egy képet vett elő s mosolyogva adta oda a leányoknak. — No, nézzék csak, ez meg a kicsi fiam. A kis feketeszemü önkéntelenül felkiáltott: — Juj, de édes dundi! Geréb megelégedetten ment vissza a többiekhez, a kis leányok meg összecsivegtek, mint a madarak, ha felakarnak rebbenni. Hirtelen felkerekedtek s kiszaladtak a folyosóra. De Malvin hátra nézett, meglökte a kis feketét s az üveges ajtón keresztül titkon bemutatott az ügyvéd hegyes orrára. S a három kis leány erre ismét csak kaczagott. Kaczagásuk együtt szállt a tavaszi napfénynyel, aztán elveszett a kocsi zakatolásában. legrégibb jóhirnevü saját készitményü czipőraktára Nagykároly, Széchenyi-tér. Női-és férfi saját késztiésü czipőkben és a legtartósabb vízhatlan vadászcsizmákban • Estélyi és séta czipők, valamint párizsi modelek a legelegánsabbb kivitelben és dús választékban. SPECIALISTA
