Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-09 / 41. szám
SZATMARMEGYEI KÓZLOV ^ Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmárvár megye közigazgatási bizottsága f. hó 7-én, pénteken az alispáni kisteremben rendes havi gyűlést tartott, melyen a tagok teljes számmal vettek részt. Csaba Adorján főispán, elnök az érdemleges tárgyalás előtt bejelentette, hogy a közig, bizottság egyik tagja, Papp Béla ezen állásáról lemondott. Az alispáni jelentés. Sablonszerű keretekben mozog és a többek között azt tartalmazza, hogy Pavella Zsigmond közig bizottság gyakornok ellen állásából való felfüggesztése mellett fegyelmi eljárás lett elrendelve. Dienes Sándor csengeri szolgabirónak egy évi szabadság engedélyeztetett. A kivándorlók száma szeptember hókan 137 volt. Tanügy. Bodnár György tanfelügyelő jelenti, hogy a megye csaknem minden községében megnyíltak az iskolák. A be nem iratkozott tankötelesek összeirattak. Jelenti továbbá, hogy a dologi szükségletekre fordítandó tandijaknak állami megváltására vonatkozó miniszteri rendeletet hivatala megkapta és a szükséges intézkedéseket meg fogja tenni. Szép szavakban emlékezett meg a Szatmárvármegyei Tanító egyesület internátusának megnyitásáról és ezzel kapcsolatosan köszönetét fejezi ki Csaba Adorján főispánnak, aki a köz- oktatásügyi minisztert képviselte. Ez internálás körül szerzett érdemeiért, elismeréssel adózik a jelentés dr. Böszrményi Emilnek és Madarassy Dezsőnek, akik az ünnepélyen a közig, bizottságot képviselték. A jelentés végül a lajoshutai állami iskoli megnyitását jelenti. Közegészségügy. Dr. Aáron Sándor jelentése szerint az általános egészségügy kedvező volt. A járványok közül a vörheny, kanyaró és a hörghurut lépett fel nagyobb mérvben. Az ázsiai kolera elleni védekezés az egész vármegyében az előirt követelmény szerint történt meg, bár a jelentés szerint a védekezést megnehezíti az orvosok és kiképzett fertőtlenítők hiánya, Pénzügy. Szeptember havában befolyt egyenes adóban 385,688 K, hadmentességi díjban 10,256 K, bélyeg és jogilletékben 129,614 K. Fogyasztási és italadókban 25,480 K. Börtönügy Letartóztatva volt szeptember hóban 93 férfi és 15 nő; szabadult 77 férfi 15 nő. Szökés kéteseiben a szálkái és a szinérváraljai fegházaknál fordult elő. A szökevényeket a csendőrség elfogta. Állategészségügy. A múlt hónapban kedvezőtlen volt: Sok volt a ragadós betegség. Lépfene 10, veszetség 8, rühkór 2 és. sertésvész 8 községben lépett fel. Közgazdasági ügyek. A múlt hóban a közgazdaság az általános kivánalmaknak megfelelő volt. Az őszi vetések késtek, sok a mezei egér. A szőlő és gyümölcstermés kilátások sok helyen rosszak, legelők megyengültek. A must ára 32 és 40 K közt változik. Az árvaszéki elnök jelenti, hogy szeptember hóban érkezett 2930 drb, elintéztetett 2821. A közig, bizottság után a fegyelmi választmány tartott ülést. HÍREK. — A király nevenapja. Szivének egész lelkesedésével ünnepelte meg kedden uralkodója nevenapját a magyar nemzet, melynek hagyományos királyhűséget csak fokozza a jelenlegi uralkodó iránti sze- retete, mert benne a nép igazi atyját tisztelheti, ki uralkodói bölcseségével, mindent előre látó tapintatával intézi a nemzet sorsát már 60 év óta. A helybeli róm. kath. templomban a névnap alkalmából ünnepélyes mise volt, melyet, a helybeli hivatalok tisztviselői kara és nagyszámú közönség hallgatott végig. — Személyi hír. Csaba Adorján főispán 3-án titkára kíséretében Szatmárra utazott, aznap elnökölt a városi közgyűlésen, másnap pedig a vallás és közoktatásügyi minister képviseletében résztvett a szatmármegyei Tanítók Házának felavatási ünnepélyén. — Dr. Cservenyák Károly halála. Dr. Cservenyák Károly az I. számú egészség- ügyi kör orvosa, kórházi orvcspénztárnok szerdán d. e. pár percznyi szenvedés után elhunyt. A megboldogult, ki vármegyei tvh. bizottsági es városi képviselőtestületi tag volt, nagy és jelentős szerepet játszott városunk közéletében és kiváló képességénél, egyéni szeretetreméltóságánál fogva kedvelt tagja volt városunk társadalmának. Mint a zeneműkedvelők egyesületének egyik alapító és kiváló működő tagja nagyban hozzájárult a városunkban hiányt pótolt ez intézmény felvirágoztatásához. Haláláról a család, a közkorház és a helybeli Népbank, melynek egyik jelentős szerepet vivő igazgatósági tagja volt, adott ki gyászjelentést. Temetése pénteken d. u. volt az egéíz város közönségének impozáns, nagy részvéte mellett. A ravatalnál a helybeli orvosi kar nevében Dr. Sternberg Géza búcsúztatta el, megható szavakkal a ferfikora delén elhalt kiváló orvost és embert. Béke poraira. — Tanítók háza felavatása. Fényes ben- sőségteljer, ünnepség keretében avattatott fel szerdán Szatmáron a vármegyei tanítók újonnan épült palotája a „Tanitők Háza“t. Az ünnepély első része a városháza tanácstermében folyt le, hol a tanitó és tanitónőképzők énekkarának éneke után Kotai Lajos a megyei tanitó egylet elnöke tartott szgp beszédet, melynek végeztével a kül- döttségileg meghívott Csaba Adorján főispán, mint a vallás és közoktatásügyi miniszter képviselője tartott nagyhatású beszédet azon óhajának adva abban kifejezést, hogy az uj intézmény az egységes magyar nemzeti állam kiépítését mozdítsa elő, Nagy tetszést aratott Bodnár György kir. tanfelügyelő beszéde néh. Halász Ferencz miniszteri tanácsosról. Vladár Ferencz indítványára gr. Zichy János kultuszminiszter, a főispán, Boromisza Tibor és Erőss Lajos püspökök, a polgármester, Ilosvay Aladár alispán, dr. Kelemen Samu orsz. képviselő, Madarassy Dezső és Kótai Pál disztagokká választatlak. Este fényes banket volt, melyen több pohárköszöntő hangzott el. Itt említjük meg, hogy az ez alkalomból kitűzött pedagógiai szavazaton Risenbach Mór helybeli tanitó dicséretet nyert és hogy a megalakított bizottságokba városunkbeli tanitó be nem választatott. — Csomay Imre halála. Gsomay Imre szatmári ügyvéd, az ottani függetlenségi párt elnöke és városi törvhatósági bizottsági tag a szatmári közélet egyik puritán jellemű ügybuzgó tagját e hó 18-án d. u. helyezték az egész város impozáns nagy részvéte mellett örök nyugalomra. A ravatalnál Biky Károly esperes, a kartársak nevében dr. Schönpflug Jenő ügyvéd, a függetlenségi párt nevében pedig dr. Kelemen Samu orsz. képviselő mondottak megható gyászbeszédet. A pártnak nagyvesztesége alkalmából Justh Gyula levélileg fejezte ki részvétét. — Áthelyezés. A m. kir. Vallás és közoktatásügyi miniszter Pfeiferné Papp Gizella patóházai állami óvónőt a szatmári állami ovo- dához áthelyezte. _________________________ De ő látni akarja mégegyszer az ő nászuk tanyáját, a hol a levegő hullámai lágyan zengetik az utolsó esokok zenéjét. Megállt a kapu előtt. A kilincs engedett a könnyebb nyomásra. Belépett. A puha szőnyeg a negyedik lépcső fölött most is keshedt egy kicsit. Az ablak egyik fényes szeme most is el van hasadva. A nagy lámpának csak egyik karja világit. Minden úgy van, mint amikor utoljára járt itt. A szoba ajtó nyitva ... A levegőben ismerős parfüm úszik. A vázában kevélyen, büszkén páváznak a kaméliák, az ő kedvenc virágai. Leteszi lassan a kabátját, kalapját s pár lépést tesz előre. Itt van a pamlag. Itt a hímzett vánkosok, amelyek közt remegve, hullámzó, reszkető szivvel ült először . . . Lám, itt van rajta a bibortakaró ... Ragyogó, hízelgő selyme szerelmesen simult babtestéhez, mikor a „Hajnalt“ festette róla. Szembe a nyitott ablakon ömlöttek be a kellő nap friss sugarai. Leborul >a pamlagra, arcát a vánkosok közzé temeti. Hinni akarja, hinni, hogy ő most is ott van a túlsó szobában. A diszkrét függöny lebbenni fog. Kaczagva jön be, mellé térdel és csók virágokkal hinti telq arcát, haját, nyakát. A lámpát még soká nem gyújtja föl, hanem összeborulva, pihegve nézik a bizirr árnyakat, a melyeket az ablakon behúzódó sötét rajzol a falakra, szőnyegre, bútorra . . . Jönni fog . . . Lassan föláll. Tétován lép a könyvszekrényhez. L'eopárdi könyveit veszi ki. A fenséges bánat kikristályosodott gyöngyeit. A könyv kinyillik: j,Egy nomád pásztor éjjeli dala a holdhoz“. Ott nyílt ki, ahol együtt olvasták... A kályha mellé ül. A nagy puha karosszékben elvész karcsú alakja. Fehér kezéből lecsúszik a könyv a szőnyegre. Ujjai gyöngygyei hímzett zacskójával babrálnak. Illatos, lila levélkék hullnak az ölébe belőle. Elővesz egyet és olvassa. Olvassa a vallomásoktól hangos és könyörgő vágytól panaszos sorokat. Olvassa . . . Aztán csöndesen, béna mozdulattal beejti a lobogó lángok közé ... A selymes finom papír sisteregve föllobban és kialszik- A hamu egy pillanatig még egy darabban marad, a fekete sorok összefutnak. Aztán szétesik. A második levélnek csak a dátumát nézi meg. Kívülről is tudja, mi van benne, Aztán az is a tüzbe hull . . . Közben észre sem veszi, hogy a kisugárzó meleg pirosra égeti fél arcát. A függöny libben. A szoba mostani ura, Tihamér, az iró‘ aki hirtelen elutazott, barátjától vette át a lakást és abban mindent érintetlen hagyott, belép. Meghökkenve nézi ismeretlen vendégét, a ki a világitó tűzhöz hajolva, hangosan betűz egy levelet, mielőtt örökre megválnék tőle: „Vannak olyanko, akiknek a tegnapjuk kin, ,a májuk gyötrelem, a holnap kétségbeesés. Én ilyen voltam és jöttél te és elapadt a könnyem, megtanultam kacagni . . .“ A láng mohón nyaldossa kórül a levelet. Tihamér halkan lép egyet. Hosszúra nyúlt árnyéka az asszony lába elé esik. Az feléje fordítja .tekintelét. Ránéz. Tudja, hogy ez nem az akit várt. Tudja, hogy aki ott áll csodálkozva, idegen, vad idegen, akit most lát először. Azt sem tudja, hogy kicsoda, nincs közük egymáshoz. Talán annyira különbözők érzésben, gondolatban, Ízlésben, hogy arnit ő feketének lát, amaz fehérnek. Mindegy. Ő temetni, feledni jött ide. O át akarja élni mégegyszer, utoljára azt, ami úgy viharzott le ebben a szobában, mint egy szerelmi Számum. Félig öntudatlanul húz ki ismét egy levelet. Féloldalt megvilágított arcát az ismeretlen felé fordítja, olvasás közben rá-rá emeli tekintetét. „Mint hogyha feküdném tubarózsa ágyon és nyilnék körülöttem száz aranyvirág. Bársonyos kelyhükben gyémántharmat csillog. Mint hogyha feküdném tubafa ágyon . . . Körülöttem száz illatos angyal, akiknek a szépe én szerelmesem te vagy ... Te vagy . . . Oda sem nézve, ejté tüzbe a levelet. Tihamér megigézve lép újra egyet és még mindig nem szól. O is érzi, hogy a mi most itt elhangzott, nem neki szól. De lekötve tartja az igézet, a különös helyzet.
