Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-11 / 37. szám

Nagykároly, 1910. szeptember II. 37. szám. XXXVI. évfolyam SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. SZERKESZTOSEG: KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi részét érdeklő közlemények küldendők a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Telephon 59. szám. Telephon 56. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR ANTAL ISTVÁN 1 Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes száfrrfiL Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér* sora 40 fillér M Vv) Uj vasutak. Nagykároly—Kolozsvár. — ő.—Hónapok óta úgy a fővárosi, mint a vidéki lapokban hasábos czikkek jelennek meg uj vasúti vonalak és össze­köttetések létesítéséről, melyek legnagyobb részt az ország erdélyi és felvidéki részei között hangoztatják az egyenes és köz­vetlen összeköttés szükségességét. Ezen czikkek alapján alakult ki a „Tátra express“ elnevezes alatti agitátió, mely Kolozsvár es a felvidék központja, Kassa között óhajt közvetlen és egyenes Össze­köttetést Nagyvárad, Debreczen, Nyíregy­háza—Szerencsen át és amely czikkek a kolosvári „Ellenzék “ czimü lap hason- czimü czikke nyomán Íródnak és terjesz­tődnek és találnak hívekre Szatmármegyé­ben is annak daczára, hogy ez a terve­zet súlyos sérelme Szatmármegyének, Szatmármegye városainak és elsősorban Nagykároly városnak, mely vidék sokkal inkább hivatva van az uj összeköttetések alapjául szolgálni, mint Dehr.e^'7"' egyrészt földrajzi helyzeténei fogva, de azért is, mert a kormánynak is feladata épen ennek a vidéknek uj éltető erek ál­tali felfrissítése. Egy tekintet bármely vasúti térképre meggyőz bárkit arról, hogy a tervezett ösz- szekötő vonat sokkal czélszerübben helyez­hető el Nagykároly számításba vételével, mint Debreczenen át, mert eltekintve at­tól, hogy a tervbe vehető két elágazó állomás Csap vagy Szerencs közül, Kassa Csap állomáshoz 2 kilométerrel közelebb van, mint Szerencs és hogy egy Nagyká­roly— kolozsvári vonat sokkal rövidebb és olcsóbb volna, mint a Nagyvárad érin­tésével tervezett debreczeni összekötte­tés, szinte döntő sulylyul hozható lel az, hogy a már meglévő Nagykároly—csapi vonalon át egyszersmindt egy egye­nes és rövid összeköttetés volna nyer­hető Erdély és Lengyelország, Galiczia között, ami stratégiai szempontból döntő fontosságú momentum és hogy ez a vo­nal a Nagykároly — Kolozsvár közötti ré­szén előhírnöke volna a kultúrának, a magyarságnak, előmozdítaná e vidékek lakóinak szellemi, gazdasági és ipari éle­tét és uj vidékeket kapcsolna be a nem­zeti élet lüktető ereibe. Debreczen vidékén erre szükség nincs. Ott a gazdag magyar vidék ilyen arányú támogatás nélkül is nemcsak megel de czivilizált és vagyonos, már meglévő dús vasúti összeköttetései és jó utai ré­vén benne él a forgalom középpontjában, mig azon vidékek elzárva a világtól egy napi járásra egy-egy vasúti állomástól önmagukra és az országra nézve egyaránt hasznavehetetlenül élik le keserves tengő- dés közben életüket. Aki az itt elmondottak megszivlelése czéljából reán tekint hazánk forgalmi tér­képére és meglátja a mai modern étetből kikapcsolt azt a háromszög alatti vidéket, melynek csucscsa Nagyváradon van ésame. Ivet Szilágysornlyó, Zilah, Dés, Kolozsvár, Tövis, Piski határolnak, amely óriási terü­letet csak egy vonat a predeali vág keresz­tül és sehol több se fő se viczinális vo­nal, az első pillanatra belátja az itt el­mondottak alapos voltát és belátja azt, hogy ez a tervezet egy oly vasúti hálózat­nak szolgálhatna gerinezéül, mely milli­árdnyi kincsével hozzánk fűzné elszakit- hatatlanul Erdély ma még úgyszólván ismeretlen vidékeit, de szoros kapcsola­tos területeit a dákoromán törekvésekkel szemben Erdély és az anyaország kö­zött-.­A terv könnyen megoldható. A szi­lágysági vonal átépítése által már alig jelentős távolság van közöttünk, mert hiszen a vonalak Kolozsvárig való meg­hosszabbítása és fővonallá átalakítása által legyőztük annak nehézségeit és akkor már magunkhoz kapcsoltuk a Zilah, Dés, Bet- len, Besztercze, Borgó beszterczei vonal által Erdélynek keleti legszélsőbb, legelha- gyatottabb vidékeit is és egyenes utunk van Bukovina felé. Nem mondjuk, hogy az itt előadot­takban nincs utópia, legalább is momen­tán ; de, hogy a Kassa—kolozsvári vonal kérdése kapcsán az érdekelt köröknek ko­molyan kell és lehet e kérdéssel foglal- kozniok, azt hisszük és valjuk. Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága péntek délelőtt tartotta meg Csaba Adorján főispán elnöklete alatt rendes havi ülését a bizottsági tagok élénk részvétele mellett. Uosvay Aladár alispán jelentése szerint a közbiztonsági állapot terén külön intézke­désre nem volt szükség. Az alispáni jelentés kapcsán Luby Géza interpellált és ebben Járiny Bélát, mint a fe­hérgyarmati járás katonai sorozó bizottság elnökét e minőségben állítólag elkövetett visz- szaéléssel vádolta és kérte, hogy az alispán ez ügyben intézkedjék. _______________ Uo svay Aladár alispán nyomban válaszolt Luby interpellácziójára és kijelentette, hogy a sorozó bizottság elnöke ellen nem indíthat hivatalból eljárást. Dr. Schönpflug Richárd vm. tiszti fő­ügyész Damokos íőszolgabiró ellen a képviselő választások alkalmából elrendelt vizsgálat be­szüntetését javasolja. Ezt azonban a bizottság nem teljesithette, mert Csaba Adorján főispán előterjesztette Damokos főszolgabíró kérelmét, mely szerint saját maga ellen a vizsgálat el­rendelését és a vádak megvizsgálását kéri, mit a főispán is ajánl. Bizottság ily értelem­ben határozott. Luby Géza ismét szólásra jelö«.tl!?&z"btj? 1 A jánki tűzesetről tesz említést és előadjiff^ hogy mintegy 18 ház és 52 melléképületet a tiiz teljesen elpusztított és több család telje­sen tönkrement. Országos gyűjtést indítványoz. Megemlíti még, hogy a községháza az anya­könyvi hivatallal együtt szintén elpusztult. Ilosvay alispán Luby indítványára előadja, hogyha nagy a kár, akkor a földmivelésügyi minisztertől fog segélyt kérni, illetve kiesz­közölni. Gáspár Pál árvaszéki ülnök, mint he­lyettes elnök jelentése szerint augusztus hóban elintézés alá került 2178 darab, melyből 395 darab jött át elintézetlenül a folyó hóra. Amely hátrány 3 ülnök szabadsága miatt történt. Jelenti továbbá, hogy dr. Gyene Pál tb. ülnök beu,6oege miatt szolgálatot nem teljesített. Hegedűs Ferencz h. pénzügyigazgató je­lentése szerint a múlt hóban egyenes adóban befolyt 424,033 K, a múlt év augusztus havá­hoz képest 114,382 K-val több, hadmentességi díjban befolyt 3029 K, a múlt évihez hason­lítva kedvezőtlenebb. Bélyeg és illeték fejében befolyt 88,987 K a múlt évihez képest kedve­zőtlenebb. Fogyasztási- és italadóban augusz­tus hó folyamán befolyt 12399 K, a múlt évi­hez hasonlítva ez is kedvezőtlenebb. Dr. Aáron Sándor vm. főorvos jelentése szerint az általános egészségi állapot javult. A múlt hónapban uralkodó betegség az emésztő szervek hurutja volt, a hevenyfertőző betegségek csökkentek. Végül panaszolja, hogy a tartalékos orvo­sokat éppen most, — mikor a kolera fenyeget — hívták be 30 napi gyakorlatra. A főorvos jelenti még, hogy indóházunk- nál a közegészségügyi állapot botrányos. Mire N. Szabó Antal bizottsági tag indít­ványozza, hogy az indóház közegészségügy ellenes volta miatt Írjanak fel a kereskedelem­ügyi miniszterhez, hogy vagy teljes átalakítást végezzenek indóházunknál, vagy pedig újonnan építsék fel. Indítványozza továbbá, hogy a ke­reskedelemügyi miniszterhez küldendő felirat­hoz dr. Aáron Sándor vm. főorvos csatoljon egy jelentést, mely szerint indóházunknál sür­gős intézkedés kell a közegészség érdekében A bizottság az indítványt elfogadta. Bodnár György kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a nagykárolyi állami polgári leányisko­lánál párhuzamos osztály nyittatott és egy uj tanerő engedélyeztetett. A tél folyamán tartott ismeretterjesztő felolvasásokat a nagykolcsi, érendrédi, herendi, érdengelegi, oláhgyürüsi állami és tunvogi ref., legrégibb jóhirnevü saját készitményü czipőraktára Nagykároly, Széchenyi-tér. /■BggBjgP» C P r P I A I I C T A Nöi-és férfi saját készítésű czipőkben és a legtar­^ ■ H tósabb vízhatlan vadászcsizmákban. Estélyi és séta czipők, valamint párizsi modelek a legelegánsabbb kivitelben és dús választékban.

Next

/
Thumbnails
Contents