Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-21 / 34. szám
S X 1908. évi 275-ik számában közzétett legfelsőbb kéziratával országlása megkezdésének 60-ik évfordulója emlékezetére a polgári állami alkalmazottak részére jubileumi emlék keresztet alapított. Ezen jubileumi emlékkereszt elnyerésére igénynyel birnak : 1. Mindazok, akik az alapió okirat közzétételének napján tényleges állami polgári alkalmazásban, vagy ehhez hasonló közszolgálatban állanak, továbbá azok — feltéve, hogy legalább tiz évig megszakítás nélkül tényleges szolgáltak — kik vagy mint tisztviselők ezen okirat közzétételét megelőző évtizedben, vagy más minőségben a közzététel napját megelőző évben állottak ilyen alkalmazásban. Ideiglenes és végleges szolgálati minőség között különség nem teendő. 2. Mindazok az állami szolgálatban vagy abhez hasonló közszolgálatban szerződésileg alkalmazott mindkét nembeli személyek, akik a jelen okirat közzétételének napján tényleges alkalmazásban vannak és legalább három évi megszakítás nélküli szolgálatot mutatnak ki. 3. Mindazok az állami vagy közalapítványi igazgatás alatt álló üzemben alkalmazott mindkét nembeli munkások, akik a jelen okirat közzétételének napján állandó minőségben három évi megszakítás nélküli foglalkozást mutatnak ki, 21 életévüket betöltötték és nyugdíjban vagy nyugbérben való részesedésre igényjogosultak. Azok a polgári személyek, akik katonai intézeteknél a fenti vagy ahhoz hasonló módon vannak alkalmazva, a polgári állami szolgálatban alkalmazott egyénekkel egyenlőknek tekintetnek. Állami alkalmazottak, akik fegyelmi utón el lettek bocsátva, vagy pedig az állami szolgálatból kilépvén, rendjelek és díszjelvények elvesztésére szóló büntetőítélet hatálya alá estek, a jubileumi keresztre igényt nem tarthatnak. A jubileumi keresztet a tényleges szolgálatban álló igényjogosult személyeknek felettes hatóságuk osztja ki. A polgári állami alkalmazottak részére alapított jubileumi emlékjelvény egy aranyozott bronz kereszt, melynek ágait babérkoszorú köti össze és amely 39 milliméter széles vörös szalagon a mell baloldalán viselendő. A kereszt előlapjának közepén 0 császári és apostoli királyi Felségének arczképe „Franc. Jos. I.“ körirattal, a hátlapon az 1848 -1908. számok láthatók. Rangsorra nézve a jubileumi kereszt a polgári állami alkalmazottak jubileumi érme után következik. A korán leromlott arczu kis parasztasz- szony egy pillanat allatt megsejtette, hogy meg van az asszony, akit annyiszor keresett. Hogy már nem bujkál, hogy üzenetet küldött neki. Nem szóval. Ezekkel a szivarokkal, megannyi hegyes tőrökkel. Egy pillanatig merően bámult bele az ura mámorosán hunyorgó szemébe, aztán dühös sikoltással a férfira vetette magát és kitépte a zsebéből a szivarokat. Összetörte, foszlányokká morzsolta és belevágta a képébe. Az ember egy kissé józanabb lett. Ökölbe szorította a kezét. De nem bántotta az asszonyt. Nagy, nehéz jelenet volt ez. Dühös sirások, káromkodások jöttek, csúf leszámolások. Az ember mondta ki a váló-szót. As„z- szonynál volt, igen és el is megy a háztól. Ők nem tudnak megférni. Ő nem lesz olyan asz- szonnyal, aki nem tud a gyerekével se bánni. Maholnap nagy leány és még semmit sem tud. Majd még örökké a nyakukon fog ülni, — dologtalanul. Aratás után osztájyoskodjanak el és egyik erre, — másik arra. Ő viszi a fiát és ha meg lesz a gyerek és megerősödik, elviheti azt is magához. Látszott a beszéden, hogy valaki jól ki- tanitotta. Az asszony nem tudott mit mondani. Érezte, hogy most ő a gyöngébb fél. Most nem tud sem megmérkőzni, sem busszut állani. Csak sirt és káromkodott. Szidott mindenkit: az urát, meg aki elcsalta, Borist és a gyereket is, aki még a szive alatt pihent. De az agyában súlyos elhatározások érlelődtek. Csak legyen meg a gyerekek, majd aztán ... Ezek alatt Boris, meg az embernek a kis fia, a két gyermek, ott hanczuroztak a földön. * \ T M A K M F ( t 1 K n 7 \, 0 Az udvari jubileumi keresztben, vagy a katonai jubileumi keresztben történt részesedés kizárja a polgári állami alkalmazottak jubileumi keresztjére való igényt. A keresztnek kisebbített alakja (en miniature) való viselése meg van engedve, azonban a szalagnak kereszt nélküli hordása tilos. A jubileumi kereszt, tulajdonosának elhunyta után, az örökösé marad. Ezzel a kereszttel okmány nem jár. A büntető törvénynek a rend- és disz jelvények elvesztésére vonatkozó rendelkezései ezen keresztre is érvénynyel birnak. Mindazok, akik ezen jubileumi emlékkeresztre igényt tartanak, továbbá azon igény- jogosultak, kik tényleges szolgálatban már nem állanak, igényüket folyó évi szeptember hó 10-ig lakhelyük, állásuk és szolgálati idejük megjelölésével Szatmárvármegye és Szatmárnémeti szabad királyi város főispáni hivatalához szóval- vagy írásban jelentsék be. Nagykároly, 1910. augusztus 14. Kálnay Gyula, főispáni titkár. Halasztási kedvezmény az adófizetésnél, A pénzügyminiszter körrendeleté. A pénzügyminiszter az ex lex megszűnésével két rendeletet bocsátott ki, az egyik az adóbehajtások megindításáról és a hátralékos feleknek nyújtandó fizetési kedvezményekről szól. Tekintettel az indemnitási törvény 4. szakaszában foglalt rendelkezésre, felhatalmazza a pénzügyigazgatóságot, hogy a vállalatok és jogi személyek kivételével, az olyon egyes adózóknak, akiknek5évi előírásuk 500 koronát meg nem halad s adótartozásukat érzékeny vagyoni károsodásuk nélkül egyszerre befizetni nem képesek, a f. évi első felére esk egyenes- adó-tartozásukra ez év végéig saját hatáskörükben engedélyezhessenek fizetési halasztást abban az esetben, ha eziránt ez év szeptember 10-éig folyamodnak s a kincstár követelése veszélyeztetve nincs. Á halasztás a f. évi III. negyedre eső az azután esedékes tartozásokra már ki nem terjed. Abban az esetben, ha a kérelmezőnek még a múlt évről is volna hátraléka, a halasztás határozottan ahoz a feltételhez kötendő, hogy a hátralék rövid záros határidő alatt befizettessék. Hangsúlyozva még azt, hogy ez a körrendelet nem terjed ki a közadók módjára behajtandó egyéb köztartozásokra. Nyári sugárzás. Nyújtózó testteí ál Boris a tarlón. Az aratást nézi és nézi a messzi mezőket. El elhunyó tüzeikkel vágyások lobognak a szemében. Távoli tornyok fedelén csillog a napfény. Aranyos sugarakból font kévék káp- ráznak a kis leány előtt csalogatom Egyedül áll. Az utóbbi időben kerülte a többi gyermeket. A mélázások utait járta. Kivételes fájások fonódtak a kis le«ny szivére és lassankint behálózták egészen. Gyermeki kedélyére fekete fátyol borult. Mostanában örökösen szidták és bizony gyakran volt pofonoktól vörös az arcz, ütésektől kékfoltos a teste. És miért? Mit tudta ő! Amit mondtak, megtette. Dologra küldték, ment szívesen. Elküldték, mit tehet arról? Ő az aratók közzé is szívesen beállna. Most már az anyja is örökösen bántja A kis parasztasszony, hogy beköszöntött a veszedelem, egészen tehetetlen lett. Csak sirt és átkozódott. Verte a lányát, mert ő az oka mindennek és fenyegetődzött, ha elmegy az ura. És Boris nem értette mindezeket. Csak érezte, hogy nagy veszedelmek közepén áll és annyit hallotta, hogy ezeknek a bajoknak ő az oka, mig ez a tudat, beleágyazódott a kicsiny agyába. És már csak egy kis buzasziget áll a mezőn. Egy-két nap és az utolsó kalász is ráborul a földre. És aztán ? A jövő napok keserűségei, mint bus sejtések nehezültek a Boris megkínzott szivére. Látta az anyját kisirt szemmel járni. Tudta, hogy az elvállás jelenetei újabb kínokat hoznak. Megborzongott, amint a a veszekedésekre gondolt és belecsengtek a fülébe az anyja fenyegetései. N Y A halasztás engedélyezésére irányuló kérelmek az ellőbb megjelölt »határidőn belül nemcsak a pónzügyigazgatóságnál, hanem a községi (városi) elöljáróságnál is beadhatók. A második körrendelet az ex lex miatt függőben tartott ez évi adókivetés folytatásáról és sürgős befejezéséről intézkedik. HÍREK. — Ö Felsége születésnapját a nagy naphoz méltóan ünnepelte meg városunk közönsége. A középületeken és számos magánházon nemzeti lobogó lengett, a templomokban pedig hálaadó isteni tiszteletek voltak, melyeken a hivatalok testületileg vettek részt és a polgárság is nagy számmal képviselve volt. A r. kath. templomban d. e. 9 órakor volt a szent mise, mely alkalommal az úri zenekar kísérete és "\Vitlek Károly karmester dirigálása mellett a dalegyesület tagjai énekeltek A mise alatt a most bevonult tartalékosokkal kiegészített holybeli teljes honvéd zászlóalj szolgáltatta nagy preczizi- tással az üdvözléseket. A református templomban d. e. 10 órakor volt az istentisztelet s a templomot megtöltő közönséghez Gy. Kovács József vallástanár intézett eszmékben gazdag szép beszédet a királyról. A st. quo izr. templomban reggeli 6 órakor ünnepelték istentisztelettel a király születésnapját. — Kitüntetés. Ő Felsége 80-ik születésnapja alkalmából özv. Dr. Serly Gusztávné nagykárolyi és Németh Jenőné ököritói urhöl- gyeknek a koronás arany érdemkeresztet adományozta. A kitüntettek közül özv. Dr. Serly Gusztávné, mint a nagykárolyi nöegyletnek hosszú évek óta ügyvezető első alelnöke szerzett a jótékonyság és gyermekvédelem terén vármegyeszerte ismert és a károlyi kegyre méltó érdemeket, Németh Jenőné pedig az ököritói tiizkatasztrófa alkalmával tanúsított önfeláldozó és hősies magatartásával szolgált reá a királyi kitüntetésre. — Előléptetés. A király Kemény Alajos volt nagykárolyi, jelenleg heszterczei p. u. igazgatót a Vl-ik fizetési osztályba sorozott pénzügyigazgatóvá nevezte ki. — Megbízás. A nagyváradi posta és távirda igazgatóság Friedman Henrik kiskolcsi jegyzői írnokot a kiskolcsi postaügynökség vezetésével megbízta. — Az ököritóiaknak. A „Nagykárolyi Nőegylet“ múlt hónapban tartott estélyének jövedelméből az ököritói tiizkatasztrófa folytán segélyre szorultaknak 50 koronát adományozott. A másik oldalon aranyos tornyok csillogtak a távolban. Boris halottá, hogy bent a nagy városban sok-sok olyan kis leány él, mint ő, akik csak játszanak a gyermekekkel, sétálni viszik őket és még fizetést is kapnak. Es megjelentek előtte az úri kis lánykák, akikkel együtt járt iskolába. Mellette suhogott finom ruhájuk és ő simogatta ismét őket. Babrált a hajukkal és futkározott velük. Eszébe jutottak a finomságok, amiket kapott néha- néha. És a játékok, meg a színes könyvek is jöttek csábítani. Jött a mesék száz alakja, az elhagyott csudavilág. Tündérek jöttek s szaká- las törpék, jöttek fura kis gnómok, Kaczagva jártak körülte tánezot, nyitott szemébe bele- mosolyodtak. Hívták, húzták magukkal, érezte az arczán párás leheletüket s kaczagásukba pénzek csengése vegyült. Egy-két nap és vége az aratásnak, jutott az eszébe és belevonaglott a szive. Az anyjára gondolt, aki retteg e naptól és magára gondolt: a szenvedésekre itt, a gyönyörűségekre amott. Ha ő elmegy, nem kell az anyjának elszakadni a mostoha apjától. — Minden, minden kergeti innen,és vonza oda... És megindul Boris. Eleinte lassan, tétovázón. Hátra-hátra názett, amiről a gyermekek lármája hangzott, amerre az anyja hajladozott. Elindult a városba, amelynek tornyai hívón csillogtak feléje. Bátran mehetett, ki sem ügyelt reá. Véle, körűié járt a mesevilág sok színes alakja és súgott fülébe csudaszép. Boldog volt Boris az utón, amely kivezette a kesérüségek- ből, a kínokból. Ment mosolyogva, gyermekreménnyel, uj élet, uj fájdalmak elé. Mint, ahogy mennek annyian.
