Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-14 / 33. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY sék a közönség, a melyre nem igen van máskor alkalma, főleg a vidékről Bubapestre ránduló nagy közönségnek, és hogy Szent-István napján semmiféle külön belépődijat a sziget aznapi látogatóinak seholse kelljen fizetnie. Ezért vet­te fel a rendezőség a programba azt a nemzet­közi athletikai viadalt, amelyet Andrássy Géza gróf kezdeményezésére rendez teljesen ingyen szigeti sportpályáján a „Magyar Athletikai Club“ dálután 3 órától 7 óráig és mely bőségesen fog érdekfeszitő sport mutatványokkal szolgálni, amennyiben a legkülönfélébb athletikai számo­kon kivül másfél órára tervezett labdamérkő­zéssel és ezúttal a nagy nyilvánosság előtt elő­ször kardmérkőzéssel is gyönyörködtetni fogja a nagy közönséget. Méltán fog feltűnést kelteni Emmerling Adolfnak két tűzi játéka, melyek közzül a „nappali tűzijáték“ alkalmat fog szol­gáltatni annak beigazolására, hogy világos nap­pal is mily hatalmas tűzijáték hatásokat lehet elérni; de a külön esti tűzijáték pedig a da­nán valósággal szenzácziós lesz. Mint újítás bemutatásra fog kerülni több tüz-fénykép, népszerű államférfiamk és színésznőink képe, de főleg meglepetést fog kelteni Hohenberg Zsófia herczegnőnek, az egyesület védnöknőjé­nek „tüzfényképe“. Az országos ünnep élénkí­tésére a Henry-czirkusz igazgatósága átengedte egyik legkiválóbb műsor számát, a 10 tagú Riccardinis néger ének- és táncz-csoportot, amely a főváros művészköreiben oly általános feltűnést keltett. A bájos csoport délután és este is a közönség sorában fog szerepelni leg­újabb ének- és tánczszámával. Változatos programmot ölel fel a velenczei éjszaka terü­lete. ott fog ugyancsak minden külön dij nélkül a Ganz-gyári dalkör, továbbá Bachó József kar­nagy vezetésével a népszerű honvédzenekar és Szeghő Kálmán vezetése alatt a XXIII. gyalogezred zenekara közreműködni A közön­ség kényelméről teljes mértékben gondoskodik a rendezőség, amennyibeu a főváros részéből in­gyen fogják automobilok és omnibuszok a közönséget a szigetre vinni és mindenki, aki az automobil vezetőjénél, vagy az omnibuszon az egy koronás jegyet megváltotta, ingyen jo­gosult az automobil és omnibusz használására. Ügy az automobil, mint az omnibusz felszállás czéljából bárhol megállíthatók és egésznapon át szakadatlanul közlekednek. A kiindnló állo­mások minden forgalmas útvonalon lesznek. A szigetet az ünnepély napján külön világítással látja el a Közmunkák Tanácsa. A díszítés munkálatait már megkezdték. A méreteiben egészen rendkívüli nagy ünnepség ezúttal teljesen ki fogja elégíteni a résztvevő nagy közönséget, mert a rendezőség fő czélja volt, hogy ezúttal a közönség kizárólag a szigeti egy koronás belépődíjért kapjon mindennemű szórakoztatást, de a Fővárosi Közmunkák Ta­nácsa is feltételül szabta, hogy a szigeten kü­lön belépődíj egyetlenegy látványosságért sem szedhető. A hidon át egésznapon át egy K a belépődíj, gyermek és katonajegyek ára a hi­don 50 f; a hajón pedig 1 K 40 f, mig a ka­tona és gyermekjegyek ára 60 f. Az athletikai verseny értékes dijai a Nemzeti Színház előtti pavillonban vannak közszemlére téve, a győz­— Lenkei Zsigmond hirdető-irodája. A ma­gyar sajtó egy régi ismert munkása, Lenkei Zsigmond, ki évek hosszú sora óta áll a sajtó szolgálatában, ujságvállalatát hirdető osztály- lyal bővitette ki. Ismerve Lenkei tapasztalatait és szakértelmét, bizonyos, hogy munkássága e terén is előnyére válik az ipar és kereskede­lemnek, melynek sok hasznos szolgálatot fog tenni eme uj vállat. Az uj hirdetési iroda vi­déki osztátyát Klein Simon vezeti, ki hosszú ideig állott egy nagy fővárosi hirdetési iroda vidéki osztályának élén. Ez utón is kéri az uj iroda mindazokat, kik a bel- és külföldön hir­detni szándékoznak, forduljanak hozzá biza­lommal fölvilágositásért. — Az uj iroda czime: Budapest VII., Rózsa-u. 8. sz. Telefon 176-09. — Szivarkahüvelyt árusítók figyelmébe. A kereskedelemügyi miniszter egyik leiratában ar­ról értesítette a kpreskedelmi és iparka marát, hogy Wechsler D. lembergi gyáros oly értelmű megjelölésekkel ellátott szivarkahüvelyt hoz forgalomba „Nil“ elnevezés alatt a magyar állam területén, mintha az említett szivarkahü- velyek forgalombahozatala a m. kir. dohányjö­vedéki központi igazgatóság által 1906. évi ja­nuár 6-án 22.323—908. III. ü. o. sz. alatt enge­délyeztetett volna. Ez az állítás azonban a va­lóságnak meg nem felel, miért is mindazok a kereskedők, kik az említett megjelöléssel ellá tott szivarkahüvelyeket hoznak forgalomba, az 1884. évi XVII. t.-cz. 58. §-ába ütköző kihágást követnek el. A kamara tehát a szivarkahüvely- árusokat ezúton is figyelmezteti, hogy a szóban levő hüvelyek árusításától saját érdekükben tartózkodjanak. ^T3rllttér. (E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Nyilatkozat. Figyelmeztetek mindenkit, hogy Ko­vács Sándor nevű fiamnak se ne hitelez­zenek, se neki kölcsönt ne adjanak, mert érte semmi adósságot kifizetni ezután sem logok. Kijelentem egyúttal, hogy nevezett fiamat nevemben való kölcsön kérésre, vásárlásra, vagy üzletkötésre meg nem bíztam és ezen tényeit a magaméinak nem is tekintem. Reszege-Piskolt, 1910 augusztus 8. Kovács József. Tetemrehivás. Abszurdum, a maga nemében páratlan ama tisztességtelen kontárkodás, amelyiyel, egy állítólagos tudósitó atyáskodóiag családunk egyik legszentebb ügyébe jogalap nélkül bele­avatkozni merészkedik. Arról van ugyanis szó, hogy a „Közérdek“ czimii lap 35-ik számának hírrovatában „Tetem­áthelyezés“ czimen egy tudósítóra való hivat­kozással közlemény jelent meg; amely néhai Veres Györgynek uj sírboltba való áthelyezése alkalmával a családtagok meg nem jelenésének ódiumát Veres Barnára igyekszik hárítani. Sajnos igaz, hogy testvéreim szegény Atyám áthelyezésénél nem jelentek meg s igy csak én képviseltem a csaladot; de ennek oka egyáltalán nem a hivatkozott „családi perpat­var“ hanem szolgáljon védelmül az, ha ugyan köze egyáltalán valakinek van ehhez, — hogy Piroska Miskolczon lakó nővérem csnládi örö­möknek nézett elébe ; Rózsa Vámospércsen lakó nővérem pedig mint tanú a debreczeni kir. törvényszékhez lett véletlenül behiva, amit te­kintettel többszöri behívásának elmulasztására, szerinte már einem odázhatott. Hogy Gyuri öcsém miért nem jelent meg, erre védelmet felhozni magam jogosítva nem érzem, mert hisz férfi testvérem lévén, eme hi­vatkozott alávaló rágalomra magát megvédeni képesnek tartom. Azonban egyet nem mulaszthatok el meg­jegyezni, azt hogy a tudósítás tartalmilag os­toba és buta, mert családunk református lévén, kápolnát nem állíthatunk, továbbá kijelenteni kötelességemnek tartom azt is, hogy bár igaz miszerint a tetem áthelyezését én hoztam csa­ládunk előtt javaslatba és vállaltam is magamra, de ez nem megbizatás-zerü rendel <ezése a családnak velem szemben, hanem egy oly tény elvállalása, melynek kérdését magam vetettem fel, melynek azonban erkölcsi kütelezösége mindnyájunkat egvaránt kell, hogy érintsen. A határidő kitűzésére szolgáljanak a kö­vetkezők : Én Szolnokon vagyok gyógyszerész, kinek ez év sor m lejáró bérgazdasága van Érendréden. A nyárba hajló tavaszi hónapokban egy ízben felkértem Érendréden való tartózko­dásom alkalmával Gyuri öcsémet, hogy járjon utána az engedélyezés kieszközlésének, azon­ban ő erről bizonyára feledékenység következ­tében nem intézkedett, s én midőn a csépelte- tésre ismét megjelentem, láttam, hogy e tekin­tetben nem lett semmi téve, igy tehát nyomban utánna láttam és kieszközöltem az engedélye­zést, egyúttal távol lakó testvéreimet irásbelileg meghívtam, de akik az fentebb említett s ál­talam előbb nem ismert okokból nem jelen­hettek meg. Feleslegesnek tartom a hir ostoba'voltá­nak kérdését azzal is igazolni, hogy engem mint legidősebb testvért tüntet fel, csak azt kívánom a „Közérdek“ igen tisztelt szerkesz­tőjétől, hogv ama ökörszem módjára bujkáló, mások ügyébe avatkozó, rósz akaratú tetemre­hivó álszentet legközelebbi számában nevezze meg, hogy őt megfelelő elbánásban részesít­hessem. Érendréd, 1910. augusztus 9. Veres Barna. A fenti közlemény beadása után kiadóhiva­talunkhoz még az alább leközölt levél érkezett. Kedves Barna Testvérem! Nagy megütközéssel olvastuk a „Közér­dek“ czimü lap f. évi 35 számában „Tetemát­helyezés“ czim alatt a hírek rovatában közölt czikket. Ezen rossz indulatu czikk téged támadni látszik teljesen ártatlanul. Nem tudom kinek tollából látott napvilágot ezen irányt tévesztett s valótlanságot tartalmazó czikk, t. i. kinek a helytelen informácziája alapján de mindenesetre az illető téged, mint férkőzhetetlen testvért, aki családi békétlenkedéseket idéz elő, akart a nyil­vánosság előtt feltüntetni. Családi ügyeinkben egyáltalán nincs joga senkinek beleszólni s azt kritika tárgyává tenni, de az ilyesmi legkevésbbé sem fogja a közöt­tünk fenálló jó testvéri viszonyt meglazítani. Én a czikket olvasva, rögtön igyekszem express ajánlott levélben, hogy leggyorsabban és biztosan kézhez vedd azt megczáfolni és visszautasítani. A tetemáthelyezéshez való meghívásodat én kézhez vettem, de jól tudod azt, hogy én jelenlegi állapotomban ily hosszú útra einem indulhatok. Hogy azonban a helyben lakó Gyuri és a közelben lakó Rózsi testvéreim ezen aktusnál meg nem jelentei volna, azt szinte hihetetlennek tartom Remélem azonban, hogyha nekik ezen czikkről tudomásuk van, ők is igyekeznek azt rögtön megczáfolni. Remélem, hogy köztünk kedves Barna testvérem úgy a múltban mint a jelenben meg­levő legjobb őszintén szerető testvéri, férjemmel pedig a legjobb sógori viszony megmarad a jövőben is. Feljogosítják, hogy ezen kijelentéseimet a megjelent valótlanságot tartalmazó czikk meg- czáfolására, hirlapilagis nyilvánosságra hozhasd. Sokszor csókol és mielőbb vár igazán szerető testvéred : Miskolcz, 1910. augusztus 9. Piroska. A „Vármegyei Közigazgatás“ rovat vezetője: NAGY ISTVÁN érendrédi jegyző. Laptulajdonosok: MANYÁK és TÓTH. CZIM:AZ ÚJSÁG BUDAPEST RÁKÓCZI-ÚT 54.

Next

/
Thumbnails
Contents