Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-17 / 29. szám
L+—— Nagykároly, 1910. julius 17. 29. szám. XXXVI. évfolyam SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY--------------------------_ *------------ „ PO LITIKAI LAP. SZERKESZTOSEG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét erdekló közlemények küldendők a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Talephon 59. szám. Telephon 56. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. ANTAL ISTVÁN Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 f. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona Hirdetések jutányos áron közöltetnek. .Nyilttér“ sora 40 fillér Magyarország érdekei a Balkánon. Hazánk ipara és kereskedelme az utóbbi időkben oly nagyarányú fejlődésnek indult, hogy osztrák szomszédaink rettegett versenytársa lett. Épen ezert minden megengedett és meg nem engedett eszközzef arra törekednek, hogy iparunk termékeit, melyek hovatovább már a világ- piaczot hódítják meg, visszaszorítsák. Ebbéli igyekezetük különösen Magyarország természetes piaczánál, a Balkánnál nyilvánult meg, Azonban külső ellenségeink nem lettek volna olyan veszélyesek, ha az ország határain belül nem volnának érdekcsopor- I tok, amelyek a saját érdekeiket úgy vélik megóvhatni, ha iparunk és kereskedelmünk hóditó útjába akadályokat gördítenek. Ezen belelienségek azonban önmagukban gyöngék lettek volna e romboló munkára s azért titokban szövetkeztek legelkeseredettebb ellenségeinkkel, az osztrák agráriusokkal és az osztrák keresztény- szocziálistákkal. Ennek a titkos összmüködésnek eredményei nemsokára láthatókká váltak. Gess- mann, Hehenblum és magyarországi érdektársaik megfosztották hazánkat a Balkán piaczoktól, amenyiben minden befolyásukat felhasználták, hogy a kereskedelmi szerződések megkötését a balkáni államokkal megakadályozzák Ez sikerült is nekik. Megszámlálhatatlan milliókkal károsodtunk a rendezetlen kereskedelmi viszonyok következtében. Nemcsak, hogy az élelmi szerek árai emelkedtek hihetetlen magasságra, — miáltal fogyasztó közönségünk károsodott érzékenyen, — hanem a vámháboru miatt elmaradt az a számtalan millió is, amely kivitelünk után jött volna be az országba. A kivitel csökkenésének más súlyos következményei is voltak, amelyek ismét ezrekkel károsították meg az ország népét. A kivitel csökkenésével a munka- alkalom is csökkent, minek következtében viszont a kivándorlás öltött óriási mérveket és így az ország gazdasági ereje is gyengült. Rövid visszapillantás a magyar kivitel fejlődésére a balkáni államok felé, szomorú képét mutatja annak a pusztításnak, amelyet az utolsó öt év, agrárius uralma okozott. A legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István, mar jóval egy félszázad előtt meglátta látnoki szemeivel azt az utat, amelyet ennek az országnak követnie kell, hogy az ellenségek vasgyürüjének közepette ne csak íenmaradjon, hanem fejlődjék is. Egészségesközgazgasági politika, iparfejlesztés: ez az ut! O maga kezdte meg ennek az útnak a kiépítését. A múlt évtized második feleben véltük, hogy nemzetünk megértette Széchenyi politikáját. Iparunk es kereskedelmünk mértföldes léptekkel haladt előre. Belső piaczainkat a szerencsés és egészséges szervezés által sikerült — ha nem is egészen — Ausztriától a saját iparunk számára elhódítanunk. A második feladat, nevezetesen a balkáni piaczok megszerzése hasonló biztató eredménnyel járt, mint ezt már 1896. évi konzuli jelentésekből láthattuk, ahol a magyar kivitel már jelentékeny számokkal szerepel, Bosznia, Her- czegovina, Montenegró, a novibazári szand- sák és Szerbia nagy része magyar liszttel él, magyar bőrárut, magyar szövetet használ. Ez az örvendetes fejlődés 1905-ig tartott. Azután beállt a politikai zavar. Az agráriusok nyomása alatt elzárták a határt nehány szerb disznó előtt a magyar mezőgazdaság „veszélyeztetése ‘ (? !) czimén. Hogy milyen pusztítást okozott ez a gazdasági háború virágzásnak indult balkáni kivitelünkben, elszomorító számokkal mutatják az 1908. évi konzuli jelentések. 25% és 46% között variálódik az egyes czikkekben való visszaesés. Számos jelentékeny kiviteli ezégünk csődje, fizetésképtelensége szintén sötét színekkel járul ehhez a vigasztalan képhez. Vájjon mezőgazdaságunk tényleg annyit nyert volna a határzár által, hogy ez a nyereség a más oldalnál történt súlyos veszteségeket fedezte ? Erre a kérdésre határozottan nemmel kell felelnünk. Bizonyltja ezt a kivándorlás hihetetlen aránya és számos kis- és középbirtokos pusztulása. Most uj emberek ülnek az ország kormányánál és egész Magyarország reményteljesen várja a körülmények szerencsés alakulását. A legutóbbi lapok arra oktatnak: a béke Horvátországgal visszaadta iparunknak és kereskedelmünknek ezt a piaczot és ami a fő: a balkán államokkal való kereskedelmi szerződések megkötése örvendetes közelségben van. A vármegyei tüzoltószövetség közgyűlése. Vasárnap délelőtt tartotta a szatmár- vármegyei tűzoltó-szövetség évi rendes közgyűlését Nagykárohban dr. Falussy Árpád elnöklete alatt. A közgyűlésre Szatmárról, Nagybányáról, Fehérgyarmatról és Jánkról mintegy 90 tűzoltó gyűlt össze. Az érkezőket a pályaudvaron Demidor Ignácz főkapitány üdvözölte. , A szép fogadtatásért pedig dr. Falussy Árpád szövetségi elnök mondott köszönetét s azután a menet a városházára indult. A közgyűlést rövid választmányi gyűlés előzte meg, amelyen részt vett dr. Falussy Árpád, mint elnök, Ilosvay Aladár alispán, Tankóczy Gyula, Thurner Albert, Ferencz Ágoston, Bölönyi László Szatmárnémetiből. Jékey Sándor főszolgabiró, Már- tonffy Lajos és Engel Ármin Fehérgyarmatról, Debreczeny István polgármester és Demidor Ignácz főkapitány Nagykárolyból és Rónay Géza Nagj'bányáról. A választmány előkészítette a közgyűlés tárgyait s indítványt készített elő a szövetség pénzügyi viszonyainak javítása czéljából a vármegye nagyobb községeinek a szövetségbe vonása iránt. A szövetségi közgyűlést dr. Falussy Árpád meleg lelkesítő szavakkal nyitotta meg, melyek élénk visszhangot keltettek a jelenlevők sokaságában. Ezután Ferencz Ágoston szövetségi titkár tett részletes jelentést a vármegye tüzrendészeti állapotáról, a szövetség és a tüzrendészeti felügyelők működéséről. A közgyűlés elhatározta a jelentés kinyomatását, Szatmármegye és Szatmár város törvényhatóságával, a járási szolgabirói hivatalokkal és az orsz. tűzoltó-szövetség elnökségével, valamint a vármegyei tűzoltó- szövetségekkel és tűzoltó testületekkel való közlését. Ezután a szövetség tudomásul vette az 1910. év első feléről szóló pénztári jelentést és megállapította a jövő évi költségvetést. Az 1911. évi szövetségi közgyűlés helyéül Nagybányát jelölte ki az ottani önkéntes tűzoltó testület és a városi tanács szives meghívása folytán. A közgyűlés tiltakozását fejezte ki a tűzoltó tisztek egyesületének az orsz. tűzoltó szövetség ellen irányuló mozgalma ellen s ezt a törvényhatóságokkal, tűzoltó szövetségekkel és tűzoltó testületekkel hasonló állás- foglalás és a nevezett egyesület segélyezésének megtagadása czéljából közölni rendelte. Á szinérváraljai kerület járási tüzrendészeti telügyelőjévé a közgyűlés egyhangúlag 8epsy Károly szinérváraljai főjegyzőt választotta meg. Ilosvay Aladár alispán és szövetségi alelnök tett ezután igen örvendetes és megnyugtató kijelentést az iránt, hogy hatáskörében minden lehetőt megtesz a tűzoltó-szövetség törekvéseinek előmozdítása érdekében. Végül Tankóczy Gyula szatmári parancsnok indítványára a közgyűlés elismerést és köszönetét szavazott dr. Falussy Árpád elnöknek, Nagykároly város közönségének és Debreczeny István polgármesternek és mindazoknak, Harász Pál legrégibb jóhirnevü saját készítményü czipőraktára Nagykároly, Széchenyi-utcza. C P P P I fi I I e T A Nöi-és férfi saját készítésű czipőkben és a legtar- ||p®sís® w r t U I “ ■— ■ ^ ■ “ tósabb vízhatlan vadászcsizmákban. Estélyi és séta czipők, valamint párizsi modelek a legelegánsabbb kivitelben és dús választékban. *^||
