Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-08 / 19. szám
SZAT MAR MEGYEI KÖZLÖNY ték, hogy tekintettel jelen elterhelt pénzügyi viszonyainkra s a bekövetkezhető pénzváltságra, mely a kamatlábak fölemelését vonja maga után, ezidők szerint a jelenlegi alapon kívánják megkötni a méltányos egyességet az osztrák-magyar bankkal, ha az azonban nem sikerülne, jogunknál fogva az önálló bank fölállítására törekesznek. A katonai egyezményeket nem kapcsolták ki, de igyekeznek a király által már kilátásba helyezett 9-es bizottság igényeinek megtestesítésére. Továbbá valódi szabadság, egyenlőség és testvériség jeligéinek megfelelve követelik az 1848. XX. törvényczikk életbe léptetését. Követelik a földmives osztályt sújtó adóreformok és a városokat, illetve a kereskedőket és iparosokat károsító házbéradók revisióját ? Követelik, hogy kül államokkal csak is parlamenti utón egyezkedhessenek vám- és kereskedelmi kérdésekben a kormányok. Tisza gróf vezérünk követeli, hogy bár a kor és fejlődés folytán a választási jogok terjesztessenek ki a nép azon rétegeire is, kik arra ma még nem jogosultak, főleg a városokban helyben lakó és qualificált munkásokra is, azonban azon jogi fenntartások mellett, melyek az érettségről, hazafiságról, műveltségről s bizonyos adó czenzusról bizonyságot tesznek. A kormány és Tisza gróf tisztelik a parlamenti jogokat, tért engednek a szabad megnyilatkozásnak, óhajtják az elvi alapon álló ellenzék ellenőrzését és tárgyilagos vitáit, de kérlelhetlenül ellenzik a féktelen elemek duhajkodásait, melyek az obstruktiókkal a parlament munkásságát megbénítani törekesznek. Ezen programmot nevezi Kossuth és az ellenzék lemondó és Bécsnek szolgáló politikának, kérjük összehasonlítani kifejezett törekvéseikkel s úgy érezzük a mérleg előnyünkre billen. Azért mélyen tisztelt Polgártársaim ! Tekintettel arra 1- ször. Hogy a kimúlt parlament ösz- szes tagjai együtt és egy másodrendű czélért küzdve bevonultak szépen a bécsi Burg kapuján és fegyvereiket lerakták kilátásba helyezett hatalomért és haszonért és egy egész korszak függetlenségi hitét meggyalázva — pirulás nélkül rá állottak a 67-es alapra. 2- szor. A delegátiókban tárgyalás nélkül szavazták meg a milliókat, fölemelték a quotát és megkerülve az alkotmányt, a gazdasági közösséget tiz évre az előbbi egyességeknél károsabban meghosszabbították. 3- szor. Czimeket és rangokat érdemek nélkül osztogattak és fogadtak el. 4- szer. Belementek Bosznia és Her- czegovina bekebelezésébe az ország jogainak fentartása nélkül s annak folytán másfélszázmillió hadi költséget már a közös kormány fölvevén, —a jelenlegi kormány a kölcsönökből leend köteles fizetni. 5- ször. Lealacsonyították legdrágább kincsünket, alkotmányunk és kormányunk tekintélyét, miután a birodalmi közös miniszterekkel minden kizárólagos belügye- inkben együtt tárgyaltak._____________ 6- szor. Állandó kétszínűséggel és hazugságokkal fertőztelték meg az egész nemzeti életet és megrágalmazták a legnemesebb lelkű állam férfiúkat. 7- szer. Most legutóbb kimúlásuk per- czeiben politikai templomunkat ismételten korcsmákba illő dezentoroskodással aljasi- tották le, tettlegességekre vetemedtek s a király védtelen bizalmi embereit a minisztereket véresre verték, mely cselekedetük minden becsületes lovagias és alkotmányos polgárnak arczába kergeti a vért ? Ezen elsorolt és még elszámlálhatat- lan kárhozatos műveletek után is fölemelt fővel kérdjük mi e hazának s szükebb körben megyénknek alkotmányos érzésű polgárait: Váljon van-é hát létjoguk azoknak a választók elé lépni ismét választásaink előestéjén, kik kiszámithatlan kárára és hátrányára az országnak, a kimúlt parlamentnek tagjai voltak ? Mi szerintünk nincs, tehát azon ismételt lelki meggyőződésünk szerint, hogy a jövő 'választás válpontot fog képezni alkotmányos életünk tovább folytatásában, esetleg egy állami létünket fenyegető absolitizmus bekövetkezése fenyeget bennünket, hazafiasüdvözlettel és bizalommal hívjuk föl tisztelt Polgártársainkat, hogy zászlónk alá csoportosuljanak megvédeni azt, mi még megvédhető s fejleszteni azon eszményeket, melyek hazánkat közelebb viszik az állami önállóság és függetlenség, valamint az állami jogrend szellemi, erkölcsi és anyagi fejlődés áldásokat hozó talajára. A nagykárolyi Kölcsey-Egyesíilet“ közgyűlése, Folyó hó 5-én a nagykárolyi főgymnázium ifjúsága a tanári kar vezetése mellett kivonult testületileg Kölcsey Ferencz Piacz-téri szobrához és azt ünnepély keretében megkoszorúzta. Ezt követőleg délelőtt fél tizenkét órakor a vármegyeháza nagytermében a főgymnázium ifjúsága, a tanári kar és az egyesület tagjainak nagy része s vendégek jelenlétében tartotta meg a nagykárolyi Kölcsey-Egyesíilet évi rendes közgyűlését. A helybeli dalárda Vitek Károly karnagy vezetése mellett elénekelte a tőle már megszokott szép előadásban Kölcsey Ferencz „Hymnusz“- ának első versszakát, mit a jelenvoltak állva hallgattak végig. Dr. Falussy Árpád elnök, akadályozva lévén a megjelenésben, miért is az elnöki széket Cseh Lajos kegyesrendi főgymnáziumi igazgató, a Kölcsey-Egyesíilet alelnöke foglalta el. Cseh Lajos üdvözölvén a szépszámban megjelenteket, sajnálatát fejezte ki, hogy dr. Falussy Árpád elnök a közgyűlésen nem jelenthetett meg. Beszédében megemlékezett gróf Széchenyi Istvánról, a legnagyobb magyarról, utalva arra, hogy gróf Széchényi István halálának 50-ik évfordulóját a közel múltban ünnepelte meg országszerte a magyar, hogy adózzék „a nemzet napszámosa“ áldott emlékének, szólott báró Vesselényi Miklósról az árvízi hajósról, ki bátorságával, hősiességével a pesti árviz alkalmával sokaknak menté meg életét s vagyonát. Kölcsey Ferencz eme két nagy kortársáról megemlékezvén — eszmékben gazdag és szép gondolat menetű, gyönyörű beszédében Kossuth Lajosról, a haza atyjáról s Deák Ferenczről, a haza bölcséről sem feledkezvén meg, kifejtette, hogy az egyesület vezetősége mindent megtett, hogy az őt megillető magaslaton megmaradjon s hogy valóban Kölcsey szellemében és az ő nagy nevéhez méltóan végezte irodalmi s kulturális téren reá váró és vállaira nehezedő munkát, kötelességeit, annak megbirálását az egyesület tagjaira és a szép, jó és nemesért lelkesülő közönségre bízván, a gyűlést •—a jelenvoltak lelkes éljenzése közben — megnyitotta. Következett ifjú Andrássy Jenő titkár jelentése 1909—1910. évről, melyet a közgyűlés, miután elnök kijelentése szerint az egyesület évkönyvét a tagok részben már kézhez vették, részben pedig a kézbesítés folyamatban van s ez évkönyvben a jelzett titkári jelentés ki van nyomatva, felolvasottnak tekintett. A titkári jelentésből közöljük a következőket : Mélyen tisztelt közgyűlés ! Letelt a három év! Az 1907. év elején megválasztott elnökség és vezetőség által fel- töltött homok óra e perczekben pergeti le utolsó szemecskéit. Az időjelző uj feltöltés előtt áll. Egyesületünk alapszabálya három évre terjedő időt foglal össze egy időszaknak s a most lefolyt czildus utolsó órája a beszámoló feladatát teszi erkölcsi kötelességünkké és ennek azzal teszünk eleget, midőn nyugodt öntudattal helyezzük minden- egyes tagnak kezébe beszámoló évkönyvünket e szóval: ítéljenek! ítéljenek, bíráljanak lehetőleg jó indulattal. Könyvünk feltünteti működésünk statisztikai adataival egyetemben az elért eredmények vázlatát s magában foglalja a felolvasások- és szabad előadásokból azokat, melyek rendelkezésünkre állottak. Ha fáradtságot veszünk az átolvasásra s nem sajnálunk visszagondolni a három év előtt még lethargiában tengődő egyesületre, feltünhetik, mint lett felrázva az lankadó zsibbadtságából, mint lépett néminemű elfogultsággal a néhol felhangzó, lekicsinylő, pessi- mismussal küzdő közönségeié, mint igyekezett elébe hozni olyat, mi az egészet érdekli, de azért lelket táplál, nemesit, nemzeti erőt fejt; kizárva minden felületességet, ideális állapotot igyekezvén megteremteni, komoly, megbecsülésre méltó munkát végezni; erősebbé, mélyebbé, egyetemesebbé, vonzóbbá tenni egyesületünket; szolgálni a magyar kultúrának teljes tudatában annak, hogy ma a legszerényebb egyesület is lehet tényezője s irányitója nagy Kölcseynk elveinek. De, ha a számtalan czélhoz vezető útból csak egyet is megfutottunk derekasan, az érdemet osztott. Osztott azon minden szép törekvést méltányló, megértő, résztvevő müveit közönséggel, kinek érdeklődése ma már alig- alig hagy üres helyet a termekben, hol estélyeink lefolynak s ennél nagyobb elismerés nem kell. Ez buzdította az agilis vezetőket, ez frissítette fel, ha a számtalan akadály már-már kedvetlenné tette őket, mikor a körülmények által emelt gátak miatt nem tehették azt, mit egyesületünk neve, czélja, tagjai közönségével szemben óhajtottak volna, mert kis könyvünk csak az eredményekkel számol be, de hallgat a szinte sokszor küzdésnek nevezhető munkanapokról, melyeket legyőzve lehetett csak az elért sikert felmutatni. Á múlt évi közgyűlés óta lefolyt polgári évben egyesületünk három igazgató választmányi ülést tartott, melyeken elintézte az összes hatáskörébe tartozó ügyeket. A szeptember 13-iki ülésen az irodalmi bizottság elnökévé Klacskp István k. r. tanár, jegyzőnek Branyeczky József k. r. tanár; a közművelődési bizottság elnökévé Fogarassy Károly pénztáros és jegyzőnek Schnébli Károly p. ü. titkár választattak meg. Január hó 8-án egyhangú lelkesedéssel választotta meg Mikszáth Kálmánt az egyesület tiszteleti tagjává s elhatározta, hogy a Budapesten rendezendő Mikszáth- ünnepélyen küldöttségileg fogja magát képviseltetni. Négy felolvasó, azaz művész-estélyt rendezett egyesületünk az elmúlt évben. A jelentés szerint 1909. deczember 29-én felolvasó estélyt rendezett az egyesület, 1910. január 29-én Mikszáth-ünnepélyt tartott; tagjai részére ingyenes estélyt rendezett február hó 13 án, márczius hó 19-én pedig művész-estély volt. Ezeken kívül még egy estélye volt az egyePál legrégibb jóhirnevü saját készitményii czipőraktára Nagykároly, Széchenyi-utcza. /WfeglIfSr® C P C fl I fl I I CT A Nöi-és férfi saját készítésű czipökben és a legtar- ■ E— O I n L_ I «9 I n tósabb vízhatlan vadászcsizmákban. Estélyi és séta czipők, valamint párizsi modelek a legelegánsabbb kivitelben és dús választékban.
