Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-01 / 18. szám
POLITIKAI LAP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét érdeklő II a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. lalephon 59. szám. Telephon 5Q. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR ANTAL ISTVÁrJ : Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi begyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttár“ sora 40 fillér A szatmári képviselőjelölés. Gróf Tisza István Szatmáron. Lapunk múlt számában már jeleztük, hogy a szatmári nemzeti munkapárt vasárnapi alakuló és képviseiőjelöiő gyűlésén gróf Tisza István is jelen lesz. A gyűlés vasárnap gróf Tisza István jelenlétében mégis tartatott és Szatmár város közönsége oly lelkes fogadtatásban és ünneplésben részesítette nagy vendégét, amelyhez foghatót nem igen találunk az utóbbi idők politikai mozgalmának eléggé változatos történetében. Maga a gyűlés is lelkes hangulatban folyt le és úgy a gyűlés folyamán, mint beszéde alatt is a legmelegebb ünneplésben részesítette a gyűlés több ezer főnyi közönsége, a munkapárt legkiválóbb vezérférfiát és legbuzgóbb, legfanatikusabb harczosát. A gyűlésről rés'zletes tudósításunk a következő: Gróf Tisza István vasárnap délben egy óra után érkezett meg Szatmárra Kocsordról, hol megelőző napon édes anyját látogatta meg. A vonatnál a szatmári nemzeti munkapárt tagjai óriási néptömeg élén várták a Tiszát hozó vonat, mely a jelzett időben a megjelentek riadó éljenzése közepette érkezett meg, mikor is Visky Károly ny. kúriai biró üdvözölte, mint a város kedves vendégét és felkérte, hogy tisztelje meg délután jelenlétével a párt gyűlést és világosítsa fel a netán kérkedőket a munkapárt önzetlen, hazafias törekvéseiről. Az üdvözlő beszédre Tisza István a következőleg válaszolt: Tisztelt uraim, kedves kötelességet teljesítek, a mikor szives meghívásuknak engedve megjelenek körükben, hogy a szatmári munkapárt munkájából is részt kérjek magamnak. Uraim, ami feladatunk a felvilágosítás, a meggyőzés, az indulatokkal, a szenvedélyekkel szemben a hazafiul józan belátásra való appellálás és egyúttal a cselekvés is. Az a cselekvés, a mely nem ellenségek ellen indul a szenvedély gonosz tüzével lelkében, de a mely nem riad meg attól sem, ha útjában a szenvedéllyel találkozik, hanem hazaimhoz illő méiséklettel, belátással és polgártársai iránti szeretettel,'dp férfiúhoz való erős elhatározással teljesiti kötelességét. Fogadjanak olyan szívesen körükben, a mily szívesen idejöttem. (Hosszas éljenzés.) Ezután Tisza gróf a megjelentek sorfala között vonult a pályaudvari épület felé, miközben két felől fehérruhás leánykák virágot hintettek eléje. Tizenkét négyes és hatvannégy kettős fogattal indult meg a menet, mely előtt a németii gazdák hetven tagból álló bandériuma lovagolt. A Deák-téren levő Pannónia-szállóba vonultak, a hol Tisza István gróf megszállott. Délben a szállóban társas lakoma volt. Délután egynegyedháromkor érkezett meg Budapestről a központi munkapárt küldöttsége László Mihály voft képviselő vezetésével: Nagy Sándor ..volt. képviselő, Bállá Gyula nyugalmazott miniszteri tanácsos, Giczey Samu, Kormos Béla, Lakatos Sándor, Gerics Jenő, Fodor Vilmos, a kiket szives fogadtatásban részesítettek. Ebéd után fogadta Tisza István gróf az Ugocsa, Bereg és Mármaros vármegye küldöttségeinek üdvözlését, majd városunk munkapárti tagjainak küldöttségét, miről alább szólunk. Pártgyülés, képviseföjelölés. Pontban négy órakor kezdődött meg a szatmári városi munkapárt gyűlése a Károlyiszálló kertjében. Mintegy kétezer főnyi közönség volt jelen. A. fedett emelvényen a város nemzeti munkapártjának vezetőségén kivid Szatmár- megyének és környékének számos előkelősége foglalt helyet, külön hely volt fenntartva oldalt a hölgyközönségnek. Tisza István grófot nagy éljenzéssel és tapssal fogadták. A gyűlést Keresztszeghy Lajos pártelnök nyitotta meg. Szűcs Sándor dr. előterjesztette az előkészítő értekezlet javaslatát, a mely szerint a közgyűlés kimondja, hogy Tisza István grófot odaadással követi,csatlakozik az országos nemzeti munkapárthoz és megalakítja a szatmárnémetit nemzeti munkapártot. Pártelnökül ajánlja Keresztszeghy Lajos "dr.-t; elnöktársakul Korányi Jánost, Visky Károlyt, Jeney Györgyöt, Frieder Adolfot, alelnökökoek : Fejes István dr.-t, Farkas Antal dr.-t, Kölcsey Ferencz dr.-t, Pető Györgyöt, Fránkl Mihályt, jegyzőknek : Ambróczy Józsefet. Szűcs Sándort. Antal Lászlót, Fischer Józsefet, Borgida Lajost, a végrehajtó bizottság elnökéül: Damokos Andor dr.-t, elnöktársul: Liteezky.Endrét, alelnökökül: Mátray Lajost, Szombaty Ödönt, Fechtel Jánost. A határozati javaslathoz gróf Tisza István emelkedett szólásra és szűnni nem akaró éljenzés és igazi tapsvihar között gyönyörű beszédet mondott, melyben főleg Justh Gyulának válaszolt, utóbbinak főleg Marosvásárhelyen tartott beszédére, legtöbb helyen magának Justh Gyulának nyilatkozataival és pártlapjának cziki TARCZA. Miska katonáskodása A „Szatmárvármegyei Közlöny1“ eredeti tárczája. Akik Miskát huszonegy éves korában nem ismerték, azok nem is hiszik, hogy rajta is volt katona ruha, pedig volt. Elmondom az egész katonáskodását, tessék ide vigyázni. Annak idején, mert hiszen régen volt az, nem volt ő olyan kövér, — mázsán felül való súllyal, mint most. Az első korosztályban tauglich lett, póttartalókba sorozták, mint családfentartót. Voltak olyan ismerősei, kik biztatták, hogy legyen egyéves önkéntes, hiszen érettségi bizonyitványa, illetve vizsgája volt. Azzal érveltek, hogy milyen szép a tiszti egyenruha. Mind amellett ő élt jogával, kérvényt nyújtott be és ennek alapján a póttartalékba, nyolez hetes bakának osztották be. A sorozás tavaszszal volt és kiképzésre közbejött akadályok miatt csak a következő év őszén hívták be. Október 3-ikára szólott a behivó. Jelentkezés reggel hat órakor, elkésés büntettetik. Neki azonban csak 6 ikán délelőtt kézbesítették a behivót. Nehogy kellemetlensége legyen, e tényt igazoltatta a kézbesítővel és a városi rendőrfőkapitánnyal is. Délután a leg- első vonattal utazott el katonáékhoz, este ér© kezelt meg, a kaszárnyában csak másnap reggel-jelenkezett s e nap délutánján öltöztették uniformisba. Otóber 8-án rukkolt ki először, egy őrvezető volt hármuknak, kik nem 3-ikára vonultak be, az oktatójuk, abrichterük. Igyekezniük kellett, hogy a többieket a katonai tudományokban utolérjék. Megtanította őket arra, hogy melyik a jobb és melyik a bal lábuk és kezük s hogy mi az: rechtsum, linksum. Mig igy tanulgattak, hadnagyuk is oda vetődött hozzájuk. He dej jó ember volt, nyugodjék békében, mert már meghalt! Reá kiált Miskánkra: hogy hivnak ? Katonásan bejelentette Miska neki, hogy : Herr Lentinant, melde gehorsamst, ez és ez vagyok. Mi vagy te czi- vilben? kérdi tovább. Ezt is megmondta Mis- kánk, elég jót mondhatott, ment ezután a hadnagy ur mindig per maga szólította Miskát. Egészen jól telt az első nap, bakánk meg volt vele elégedve. A következő napokon tapasztalta, hogy a sorozástól a bevonulásig eltelt másfélév alatt annyira meghízott, hogy • kövérsége nehezére esett, különösen laufschritt alkalmával. Megtörtént az is, hogy igazodáskor a vele egysorban levők — poczakja után igazodva — a vonalat megtörték s igy elrontotta az egyenes sort. Feltette magában, hogy csak egyszer eszik naponta. Egy pár hét múlva már nagyon jól bírt futni és igazodáskor az egyenes vonalat sem rontotta el. ____________ Gy akorlatozás közben egy alkalommal 10—12-en voltak egy freiter keze alá adva: Miskán kivül a többiek oláh fiuk voltak s mindent ő utána csináltak meg, a freiter vezényszavára. Miska azonban elszórakozott és egészen mást csinált, mint vezényelve volt, a többiek őt utánozva, szintén ros'szul végezték a gyakorlatot, mire a freiter ur e szavakra fakadt: „Szamarak vagytok, kend is Miska.“ Csengett fülébe ugyan a vezényszó, de a hibát már jóvá nem tehette. Megnyugodott a változatlanban azzal a tudattal, hogy a többieket .tegezte, őt azonban kendezte, mikor le- szamarazta őket. Jóravaló fiuk voltak azok az oláh fiuk. Mindig számitgatták, hogy hány napocska van még hátra, de az idő lassan telt, a szolgálat nehéz volt. Mit tehettek mást a jónál szabad idejökben, levelet Írattak. Miska volt az íródeákjuk. Egy mintára kellett azt írni mindet, csak a név és lakhely változott. íme a minta: Drága kedvesem Marikucza! Tisztellek, csókollak benneteket! Tisztelem apámat, anyámat, a szomszédokat, rokonokat, a tisztelendő urat, meg a tanító urat. Hogy vagytok ? Én nem jól érzem itt magam. Jobb otthon drágám ! Nehéz a katona élet, Mindig számolom, hogy hány nap is van még hátra. Sokat kell fáradni. Puczolni a puskát, kardot, siberschvung szíjat, bakkancsot, gombokat nem könnyű dolog, hogy a vizitkor minden rendben legyen, másleső bevásárlási forrás Ha nyakkendő, ing, gallér, kézelő, szövő pamut, kézimunka és hozzávaló, játék, rövidáru, koszorú, fátyol, gyermek kocsi, babakelengye, blúz, kötény, pipereszappan, párfiim, kertiszék. művirág, csipke, hímzés, fűző, utazókosár és bőrönd, szalag, nap- és esöernyö, börvászon, kalap, sapka, harisnya, keztyü, legújabb oldalfésii és hajtü, zsebkendő, pipa, pénz és oldal■ -- J —. —-------- tárcza, női fehérnemű, harmonika, hegedű és hozzávalót, olcsón és jókiszolgálás mellett óhajt venni, forduljon --- ■ ' ——— POLITZER IGNÁC Z. úri- nöidivat kézicnuai<a-, játék- és rövidáru kereskedő ezéghez, IMT Ugyanott egy tanuló fevétetik. Nagykárolyban, Hadnagy Ignász ur házában.
