Szatmármegyei Közlöny, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-01 / 1. szám

/. Nagykároly, 1901. január I. I. szám. 910 L 2 XXXVI. éufolyam ■ ■ j. ■■ KÖZLÖNY ■ ■ POLITIKAI LAP. SZERKESZTOSEG: KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi részét érdeklő közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. sz Talephon 59. szám. a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők NAGYKÁROLYBÁTY Jókai-utcza 2. sz. Telephon 56. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR ANTAL ISTVÁN Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak és iskolák részére egyévreö korona Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér SZOMORÚ UJ ESZTENDŐ — ő. — A hosszú, kétség és aggo­dalomteljes várakozás után Megváltókent vártuk repeső szivvel az ujesztendőt. Vér­mes remények és merésznek nem nevez­hető vágyak teljesülésében fordulópont­ként tekintettük az elmúlt esztendő utolsó napjait s hittük, nogy az oly régen borús égbolton az ujesztendő hajnalhasadtával megjelenik a megváltást hirdető csillag és deriis égbolt alatt ünnepelhetjük a politikai ujesztendőt. Reméltük, hogy a Burg el­fogadó termének minap kinyílott ajtai egy jobb jövő kapuiként fognak feltárulni és a Bécs felől már reg nem élvezett szere­tet, ragaszkodás, vagy hogy a legkedve­sebbet említsük, — méltánylás meghozza a várvavárt újévi ajándékot, ha nem is biztos, feltétlenül realizálható Ígéret, de legalább a politikai helyzet konsolidálásá- nak, a béke és az ország felzaklatott nyu­galma helyreállításának alakjában. E perczben, midőn az egész világ ünnepet ül, ünnepli az ujesztendő első napját és jókívánságokkal halmozzák el egymást az emberek szerte e világon, a magyar nemzet es a magyar ember el- csüggedten, ketségbeesessel telten néz a közel jövő eseményei elé és nem tudja azt sem, hogy tulajdonképen mi van, még kevésbbé sejtheti azonban azt, hogy mi lesz, hogy a közel na. ok, ina még k szá- mithatatlan esélyei rnlf. en fordulatot fog­nak magukkal hozni. Egyelőre tényként kell konstatálnunk azt, hogy a magyar politika szekere a hetek óta taposott utón zsák utczába került, ahol nemcsak további előrehaladásban gátolva van, de ahol úgy megszorult, hogy visz- szavonulása is, melyre ma még távolról sem gondol, hosszú kükre kizártnak te­kintendő. A Lukács-Justh-í>-le kombináczió, a pártközi kormány megitlakulbatása, a poli­tikai helyzet szanálásának a korona és a nemzet közti megegyezés által tervezett létesítése momentán meghiúsultnak tekint­hető. Ilyen formán kell a helyzetet fel­fognunk, mert az, hogy az audientiákon tárgyi nehézségek merültek fel, teljesen fedi azt az álláspontot, hogy a kibonta­kozás eddigi tervei nemcsak nehézségekbe, de leküzdheteneu .iviT^Zsv^cnu^ ^.ikcztei. és ha valami „Deus ex machina“ az utolsó perczben közb ■ nei í jön, úgy alapos ki­látás lehet arra, hogy ellentétben az év­százados tapasztalatokkal a történelem ön­magát fogja megismételni és abba a hely­zetbe fog kerülni az ország, ahol a koaliczió uralomrajutása előtt volt és a kcViczió története, mint egy komoly je­lentőseggei nem bíró epizód fog beleszö­vődni a nemzet történetébe, mely a fő­cselekményre, az események folyamatára semmi irányban befolyással nem bir, az folytatódik ott, ahol az epizód cselekmény megkezdésekor félbeszakadt. Sőt rettegés­sel kell hogy eltöltsön bennünket az a gondolat, hogy esetleg még a személyek­ben sem lesz változás, hogy azok is csak időközi pihenésre teltek és hogy a nem­zeti nagy tragédia szinjátéka ott fog foly­tatódni, ahol pár évvel ezelőtt a néző közönség jogos felháborodása őket játé­kukban megakadályozta. E perczben, midőn még kiszámítha­tatlanok a jövő esélyei, egyébre még pem gondolhatunk, mint arra, hogy elkészülve a tragédia folytatólagos előadására, ugyan­olyan rendíthetetlen akarattal vegyünk, részt annak előadásán, mint a- múlt. lommal cs akkor wgyarrast-äP'ÄteFÄ’*“®!1*#*'• ményt fogjuk tudni elérni, mint a közel­múltban, de sokkal nagyobb elővigyáza- tot gyakorolva az újabb szereplők meg­választásánál. T A R ód Z A. Ifjúság Ifjú maradsz te mindörökre, Arany hajú, fehér ruhás . . . Csengő-bongó rímekbe szőve Nem érhet, édes, hervadás. Ha kialszik majd szemed lángja, S lakásod lesz a cs3nd hona: Fehér ruhás kis lány maradsz te, Nem hervadsz, szivem, el soha. Nem leszek én se öreg ember: Rózsanyiláskor halok el . . . Illatos rózsalevelekből Borul reám majd gyászlepel. Fürtjeim nem vegyülnek őszbe, Ifjú maradok örökön — S tulnan, az életvize partján, Almaimat tovább szövöm. S ha utunk egybeolvad újra, A túlvilág virányain: Feléd nyújtom reszketve, ismét, Mint réges'-régen karjaim. Ráismerünk egymásra bizton, Nem változunk mi ott se meg: Fehér ruhás kislány maradsz te, Én pedig dalnokod leszek. Alfay Zoltán. „Akasszátok fel a gibiczeket!“ — Verses indítvány Petőfi után szabadon. — Gibicz zsebében kés, de a nyakán Kötél még nincsen .. . Jól van ez talán ? Hol a hatalmad, oh sipista nép ? Tűröd, hogy a gibicz nyakadra lép? Ne tűrd tovább, szenvedtél eleget. Akasszátok fel a gibiczebet! Beszélhetsz nekik a világ végéig . . . Ők azt ugyan szivökre sem viszik. Gibiczeket lerázni nincs remény, A bőrök vastag, a fejük kemény . . . Holnap itt van, ha ma elkergeted: Akasszátok fel a gibiczeket! Vagy nem tudod még, óh kártyás sereg, Gyűlölni méltón a gibiczeket ? A hesszeni légy, sáska, vértetü . . . Nem oly kártékony s szívós életű . . . Keble mindig skandalumért eped: Akasszátok fel a gibiczeket! ______ Kö zülök még a legjobb is gonosz Fejedre pechet, bosszúságot hoz, Gúny és káröröm egész élete, Szemétől a vörös is fekete. S megromlik a blatt, amelybe nézeget; Akasszátok fel a gibiczeket! Egy nagy kártyaasztal a kaszinó, Grasszál ott a gibicz irtóztatón. Beugrat: menj be, semmit se veszel . . Itt egy túli, ott-egy ultimó vesz el. És mind. e rósz a gibicztől ered : Akasszátok fel a gibiczeket! Hiába jár sipisták, nyelvetek, Gibicz nyakát, ha ki nem töritek ; Fejét a szörny újra felemeli S akkor megint újra kell kezdeni. Én hát egy szerény indítványt teszek : Akasszátok fel a gibiczeket! Mindenkinek barátság, kegyelem . . . Csak a gibicznek nem, nem, sohasem . Kártyám, krétám kezemből eldobom S a hóhérságot magam folytatom. Kiáltva, mig torkom el nem reked: Akasszátok fel a gibiczeket! Zsigus. a m nagy karácsonyi vásár különösen téli árukban és karácsonyi játék tárgyakban, nemkülönben uri,-nőidivat, kézimunka és rövidáru ezikkekben, rendkívüli olcsó árak mellett. Kérem a nagyrabecsült vidéki és . "■ helybeli vevő közönséget, hogy szükségletét nálam mielőbb beszerezni méltóztassék mig a választék teljes. ~ -- :---- 1 — - ...■■ . Szives pártfogást kérve vagyok, kiváló tisztelettel P 4X XT X 'T' xp D X T^T a úri- nőldivat kézimunka-, Játék- és rövidáru kereskedő ^ Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában. Ugyanott egy tanuló fevétetik.

Next

/
Thumbnails
Contents