Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-21 / 12. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

Közéig ismét a gyermeknap, amely az idén fokozottan impozáns, nagy eseménye lesz a modern társadalomnak. Ezen a napon megmutathatják a községek, hogy mennyire érezték át ennek a kérdésnek fontosságát.

Járuljanak tehát filléreikkel a Liga urnáihoz. Hisz csak fillérről van szó.

A jegyzők, szolgabirók s az egész magyar közigazgatási tisztikar, amely minden nagyszabású nemzeti és társadalmi gondolatot segi- tett megvalósítani, mutassa meg ezúttal is, hogy mire képes.

Az ő hivatásuk az a gyönyörű szerep, hogy a néppel értessék meg ennek a napnak jelentőségét s a nemzeti eszme szempontjából való fontosságát . . .

De hirdessék a népnek a nép lelkipásztorai is, hogy nemcsak Istennek, hazának és nemzetnek tetsző dolog a gyermekvédelem gyakorlása, hanem a legszebb emberi kötelességek egyike is! ...

HÍREK.

A férfi- mindenes.

Az újságíró a legczinikusabb ember, de ami uj és érdekes, izgatja. A legtöbb ötlet és reformeszme abban a sajátos levegőben termó- kenyül meg, amely az újságírót övezi. Most is egy ilyen újítással lepi meg a világot egy budapesti kartárs: háztartásában férfi-mindenest alkalmaz és olyan reklámot csap neki, hogy rövid idő alatt bizonyosan igen nagy keletje lesz a férfi-mindenes intézménynek.

A minap beállított hozzá egy férfi és szakácsnak ajánlkozott. Daczára, hogy szerény háztartásának nagyon megfelelt a régi szakácsnő, felfogadta a szakácsot C6upa kíváncsiságból. Rövid idő alatt kiderült, hogy a szakácsnőre nincs szükség, mert a szakács jobban tud főzni, többet dolgozik és kevesebbet trécsel, minden munkát elvégez a ház körül és azon felül még szerfölött takarékos és megbízható is. Az ujságiró-családapa azt a megfigyelést tette, hogy nemcsak az ő szakácsa vált be igen jól, h anem egyáltalán nagyon beválnék a férfi-mindenes intézménye. És ajánlja is jó lélekkel minden felebarátjának, hogy a jövőben férfi-mindenest alkalmazzon . ..

*

Ezerfokos társadalomfilozófusoknak lehet olyan nézete, hogy a férfi-mindenes veszedelem a nőre, mert kiszorítja a nőt leggyakoribb foglalkozásának területéről. Nézzük azonban az ügynek praktikus oldalát.

A férfi-mindenes dolgosabb, békésebb, több munkát elbíró házicseléd, mint a nő, aki tulajdonkép csak azért foglalkozik olyan sokat a ház körül, mert a férfi eddig erre a munkára nem volt kapható. Hány család boldogtalanságát okozta, hogy az asszony túlságosan féltékeny volt a szép mindenesnőre és az urában nem ébreszthetett hasonló féltékenységet, meat férfi-mindenes nem volt a háznál. Ha az uj intézményt bevezetik, helyreáll a családok egyensúlya : a féltékenység! érzések keresztezik egymást és ebben a kereszttűzben hatásukat vesztik. Házastársakban ugyanis van már annyi higgatság, hogy csak addig féltékenyek egymásra, amíg azt az ördögi szenvedélyt nem tudják kölcsönössé tenni. Mihelyt mindakét oldalon tökéletes a „feneevés*, nincs többé féltékenység és virágzik a családi boldogság, mint búzában a pipacs.

Aztán ha bekövetkeznék egykor a másik véglet, ha a nőcselédek mostani uralmát teljesen átvenné a férfi-mindenes uralma, akkor se történnék nagyobb kalamitás, csak az osztó igazság diadalmaskodnék.

Emberemlékezet óta ugyanis az urfiaknak és a papáknak állt a világ, mert az volt a ház- tartás^rendje, hogy a bonne-tói kezdve az utolsó mosogató-leányig minden házidolgot csinos és kevésbbé csinos nőszemélyek láttak el.

Az igazság az, hogy egyszer a nőket férfiak váltsák fel, hadd jussanak szóhoz a fiatal mamák és a házikisasszonyok is. Különösen a házikisasszonyok tudnák nagyon jó hasznát venni az uj rendnek. A társadalmi szabályok ugyanis azt Írják elő, hogy az udvarló csak a mama jelenlétében érintkezzék a jólnevelt házikisasszonynyal. Fürtről ilyen szigorú disscziplina mellett szó sem lehet. Ám máskép van a sor a szolgalegónynyel. Ennek szabad útja van mindenüvé, még a kisasszonyok hálószobájába is. Ez kiséret este, kíséret nappal,

kitűnő garde szárazon és vizen, mert egyáltalán nem gyanús. A mama az udvarlótól félti a lányát, de a szolga legényre csak nem gyanakszik ? Az 5 lánya, a szent lány, a jól nevelt úri kisasszony csak nem űz könnyű flirtet egy szolgalegénynyel ? Hisz annak a szolgalegénynek a vére csak a magához hasonlóért melegszik! Az 5 leánya vóre nemes matéria, az fölforrhat az udvarlóért, de egy szolgalegényért? — ostoba gondolat!

A mamák közt nagyon sok a régimódi, elmaradott néni, aki megöregedvén, elfelejtette, hogy valamikor az ő vére is meleg volt. A házikisasszonyok pedig sokan vannak, akik szeretik a flirtet, kivált ha a fiirt teljesen veszélytelen, mert még csak nem is gyanús.

Hadd jöjjön hát az a férfi-mindenes intézmény, a ház körül nincs ma ennél — hézagpótlóbb. Por.

— Közgyűlés a vármegyénél. Vármegyei törvényatóságunk f. hó 18-án rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgysorozat alig-alig tartalmazott különösebb megemlítésre méltót. Egy kis élénkséget kölcsönözött a gyűlésnek Avasfelsófalu azon kérelme, hogy az avasi járási székhely ott, nem pedig Avasujvárosban állítassák fel. Előrelátható volt tehát, hogy e tárgy szenvedélyes vitát fog előidézni. Úgy is történt. Többen szóltak hozzá. Először b. Kovács Jenő tört lándzsát Avasfelsófalu kérelme mellett. Előadásából azonban csak azt értettük meg, hogy kiütötte magát a szeg a zsákból. Tóth Móricz “biz. tag sietett Kovács Jenő kijelentését leszögezni s kategorice kimutatta, hogy csakis az avasi erdőbirtokosokra nézve volna előnyös, ha a járási székhely Avas- felsőfaluban lenne. Beszédéből nyilvánvaló lett tehát, hogy az avasfelsőfalusiak mozgalmának az erdőbirtokosok sajátos étdeke a mozgató indoka. Domahidy István és még többen sem tudtak beszédeikben elfogadható érvet felhozni az avas- felsőujfalusiak kérelme mellett. Az elhangzott beszédekre Ilosvay Aladár alispán válaszolt. Az állandó választmány által elfogadott javaslatát fejtegette. Hangsúlyozta, hogy ez ügyben már a deczemberi közgyűlés határozott, akkor a határozattal szemben senki sem foglalt állást. A közgyűlés tehát egy már meglévő határozatát nem változtathatja meg egyesek kedvéért. Kimutatta, hogy a községeknek Avasujváros a czentrális központja 15 km. ami a körön kívül esik, az csak erdőság Az utak is mind Avasujvároson keresztül vezetnek. Kulturális, közgazdasági, nemzetiségi, közigazgatási, közlekedési szempontból Ítélve csak is ott lehet a járási székhely. Beszédét azzal fejezte be, hogy azt remélte, talál a felszólalók tanácsai közül talál valami jót, üdvösét, megszívlelni valót, miből okulhatott volna, de nem talált. Az alispánnak higgadt objectió, mondhatjuk döntő felszólalása közben egy vallási türelmetlenkedő ür többször zavarólag közbekiáltott. Elnöklő főispán ismételten figyelmeztette s kérte, viselkedjék illedelmesen, amikor pedig ez sem használt, erélyesen rendreutasitotta, mire a közbekiáltó ur aztán elhallgatott. Avasfelsófalu kérelmét a közgyűlés 59 szavazattal 16 ellenében elutasította. A közgyűlés aztán mintegy 300 ügyet tárgyalt le. Egy kis vita csak a Ne temere kérdés tárgyalásánál volt, amelyet közmegnyugvásra elintéztek. A vármegye vezetősége a napirendre térést tartotta helyesnek, azonban a néppárti oldalról történt felszólalás folytán Luby Géza biz. tag a felirat mellett érvelt azzal, hogy ilyen ultramon- tán és néppárti beszéd után most már kevés számban jelenlevő biz. tagok egy szavazattal elfogadták. Elnöklő főispán a közgyűlést déli 1 órakor zárta be.

— Küldöttség a főispánnál. A napokban öt tagú küldöttség járt a főispánnál a helybeli diák-konviktus ügyében, kérve, hogy annak létesítését a kormánynál támogatni szíveskedjék. A főispán a deputácziót szívesen fogadta s megígérte legmesszebb menő jóakaratát és utánjárását. Rosszindulatúnak tartjuk tehát a „Közérdek“ legutóbbi számában megjelent hi- recskét, melyben az áll, hogy a főispán a küldöttségnek elutasító választ adott. E hírre vonatkozólag csak azt jegyezzük meg, hogy ideje volna már, ha városunk közönsége egyszersmin- denkorra leszámolna azon önérdekeket hajhászó urakkal, kik lépten-nyomon szembe akarják állítani városunk közönségét a vármegye vezetőivel.

— A gyermeknap. Zajtalanul, de annál nagyobb apparátussal folynak az előkészületek az idei gyermeknapra. Eddig 32 vármegye és igen számos város értesítette átiratában a gyermekvédő-ligát, hogy csatlakozik a gyermeknap

rendezéséhez és a rendelkezésére álló eszközökkel növeli a nemesczélu társadalmi akczió sikerét. Fokozottan szükség is van erre, mert a liga újabb, nagy befektetésre készül, őszre mind a 14 intézetét kibővíti és már legközelebb dűlőre viszi a tengeri hospice nagyjelentőségű kérdését. Ennek a telepnek a létesítése nagy sereg angolkóros és tüdővészes gyermek megmentését jelenti. Az önkéntesen adakozó közönség április 1-én és 2-án jóformán minden fillérrel egy-egy ártatlan gyermekélet pusztulását akadályozza meg.

— Márcziusi ünnepély. A nagykárolyi rom. kath. legényegylet ma d. u. 6 órakor körhelyiségében nagyobbszabásu márcziusi ünnepélyt rendez, melyre vendégeket is szívesen látnak.

— Eljegyzés. Sajó Dezső vetési körjegyző városunkban a napokban eljegyezte Kacsó Károly műszaki tanácsos, főmérnök leányát, Mariskát.

— Műkedvelői előadás. A Kölcsey-Egyesület a József főherczeg tüdőbetegek szanatóriuma javára rendezendő s a városi színházban tartandó műkedvelői előadást, melyen Herczeg Ferencz „Dolovai nábob leánya“ ez. müvekéről színre, április 4-ére halasztotta. A színdarab próbái Erdőssy Vilmos vezetése és rendezése mellett már megkezdődtek s naponta folynak. A darab szereposztása a következő

Jób Vilma — — — —

Szentirmay százados — —

Szentirmayné — — —

Tarján főhadnagy — —

Loránd hadnagy — — •—

Bilitzky herczeg kadét ■—

Merlin báró — — — •—

Orvos — — — — —

Tiszti szolga — — — —

Jegyeket már most lehet előjegyezni Klacskó István kegyesrendi tanárnál az egyesület szakirodalmi elnökénél. Mint halljuk az előadás iránt a közönség körében igen nagy az érdeklődés s igy már is sok az előjegyzés.

— Adakozás a Kossuth-serlegre. A legutóbbi kimutatás szerint a nagykárolyi Kossuth- asztaltársaság „Kossuth-serlegére“ a következő adományok folytak be: Dr. Kovács Dezső és Wagner István 5—5, Toóth Sándor 2 K. Eddigi összes gyűjtés 502 K 06 f.

— Küldöttség a ref. püspöknél. A közel múltban Magyar Károly vezetésével nagyobb számú küldöttség kereste fel Erőss Lajos deb- reczeni püspököt, egy 400 aláírással ellátott kérvényt nyújtva át az egyházfőnek, hogy a Gy. Kovács József és Bogdán János helybeli

s.-lelkészek között felmerült összetüzési ügyből kifolyólag az elsőfokú egyházi biróság Ítéletét változtassa meg, illetve enyhitse. A püspök megígérte a küldöttségnek, hogy teljesen részrehajlatlanul fog eljárni az ügyben. — Itt említjük meg, hogy ebben az ügyben végleges ítélethozatal f. hó 29-re tűzetett ki a püspök által.

— Halálozás. Özv. Friedl Vendelné, Friedl István helybeli tekintélyes vendéglős édes anyja f. hó 13-án Szomolnokhután 87. éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Tizenötödikén temették el nagy részvét mellett.

— A Szatmár-Németi ’ügyvédi kamara évi rendes közgyűlését Szatmár-Németiben, a városháza kis tanácstermében 1909. évi már- czius hó 28-ik napján, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja meg.

— Hitközségi gyűlés. A nagykárolyi gör. kath. román egyház múlt vasárnap közgyűlést tartott, melyen az egyháztanácsot a következő- kép alakították meg: Elnök lett: Márkis Romulus esperes, főgondnok Kindris Gábor, gondnok Berey Demeter, tagok: Murguly Gergely, M rián János, Arany János és Rózsa Péter. Az iskolaszékbe uj tagokul ifjú Kurtyán Mihály, Valuka Antal és Kindris József választattak be.

— Nyugalomba vonulás. Leffter István, a szatmári törvényszék érdemes irodaigazgatója, harminczhat évre terjedő bosszú, buzgó és sikeres szolgálat után nyugalomba vonult, magával vivén felülről és alulról elöljárói becsü- lósét s tiszttársai szeretetét, valamint a társadalom és társasélet rokonszenvét.

— Halálozás. Bay Jenő, a helybeli főgimnázium VI. oszt. tanulója f. hó 11-én 17 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. 13-án tették örök pihenőre nagy részvét kiséretóben a helybeli rém. kath. temetőben.

Janitzky Irma Tremba Márton Papp Béláné Erdőssy Vilmos Hornyák Samu Szabó István Szabó Sándor Fodor Kornél Kölesey Béla.