Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-07 / 6. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

akkor tapasztalhattuk, hogy pénzintézeteink primitív vezetése csak a farsangi napokban képes helyét megállani.

Elképzelhető, milyen fejetlenség volna háború, vagy az önálló magyar bank létesítése esetén.

Tudjuk nagyon jól, hogy süket füleknek beszélünk, de le kell szögeznünk ezen kishitűségnek látszó véleményünket, mert sajnos, nem messze van az idő, mely álláspontunk helyességét igazolni fogja.

Rátérve a kezeink között levő zárszámadások ismertetésére, megállapítjuk, hogy a Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyfisül e t betétállománya 1908 ban 3.860,569 K 68 f volt, valamint a jelzálogkölcsönök s a váltótárczaanyag egyaránt lényeges emelkedést mutatnak. A 3127 K értékpapirveszteség, 677 K váltótárczából való leírás s az igazgatósági és felügyelőségi alapszabályszerü fizetések levonása után 70,883 K 47 f nyereséget tüntet fel a mérleg, melynek felosztására nézve az igazgatóság azt javasolta, hogy tartalék-alapra 38,900 K, veszteség tartalékra 3550 K 47 f, vezérigazgatói és tisztviselői jutalékra 4253 K, jótékonyczélra 180 K s osztalékra részvényenként 40 K-val 24,000 K fordittassék s a szelvények február 4-től kezdődőleg beváltassanak. Az igazgatóság az intézetnél egy számellenőri állást szervezett s azt Sengtschmied Frigyessel töltötte be. A veszteségtartalékból 10,000 K a tartaléktőkéhez csatoltatott. A jelentés táblázatos kimutatását adja még az intézet legutolsó 11 évi fejlődésének..

A Nagy károlyi Önsegélyző Népbank igazgatósági jelentése a banküzlet egyes ágai szerint hasonlítja össze az 1907. és 1908. évi forgalmat s igy különösen emelkedés mutatkozik a váltótárczánál, mely 1.999,602 K volt s a betétnél, mely 2.497,286 K 58 f-re rúgott. A váltótárczaanyagból 2773 K leírása után tiszta nyereményként 47,426 K 49 f mu- tattatik ki, melynek hovaforditására nézve az volt a javaslat," hogy az igazgatóság, felügyelőbizottság és tisztviselők alapszabályszerü jutalékára 3085 K*20 f, 550 drb részvény után 50 K-val osztalékként 27,500 K. II. tartalék alaphoz 10,952 K, osztaléktartalék gyarapítására 2000 K, házértékből leírásra 1000 K, felszerelésből leírásra 1500 K, jótékonyczélra 239 K 29 f, tisztviselők és szolga jutalmazására 1150 K használtassák fel s a szelvények január 28-tól kezdődőleg 50 K-val váltassanak be. Különösen kiemelendőnek tartjuk az igazgatóság jelentésének azon részét, mely különben követendő példa gyanánt állítható minden más pénzintézet elé s amely igy hangzik: „Tudomására hozzuk a tisztelt közgyűlésnek, hogy arra az esetre, ha a magyar nemzeti bank felállittatik, az igazgató-tanács erre a czélra

100.000 K értékű részvényt fog jegyezni“.

Központi Takarékpénztár. Az

intézet betétállománya 2.114,825 K 62 f-t tesz ki. 10,645 K 77 f kétes követelés leírása után az igazgatóság 86,147 K 81 f tiszta nyereséget mutat ki s javasolja, hogy részvényenként 35 K osztalék adassák, tartalékalapok dotálására

50.000 K, az igazgatóság és felügyelőség jutalékára 16,350 K, jutalmazásokra 2164 K 81 f-t. jótékonyczélra pedig l60 K fordittassék és az osztalékszelvény február 1 tői kezdve bevál- tassék. Rózenberg Bernát részvényes a felügyelő-bizottság póttagjává 2 évi időtartamra megválasztatott.

Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank. Az igazgatóság jelentése kegyelettel emlékszik meg két alapitója és volt vezér- igazgátója: Kaufmann Márton és Kaufmann Ignácz elhunytéról. A jelentés szerint az intézet forgalma fokozatos fejlődést mutat, az elért eredmény felülmúlja a múlt évit, amennyiben a bruttó nyereség 92,292 K 20 f-t tesz ki, amiből azonban leirásra javaslatba hozatik értékpapírok árfolyamkülönbözete czimén3595K 33 f, az ez időszerint behajthatatlan váltó- követelések czimén 8466 K 88 f, minek megtörténte után 80,229 K 99 f tiszta nyereség áll rendelkezésre, melyből az igazgatóság a tartalék- alap növelésére 13,000 K-t, elnök, igazgatóság, felügyelő-bizottság és ügyész alapszabályszerü 17 %> jutalékára 13,639 K 10 f-t, 1500 drb részvény után részvényként osztalékra 32 K-t, vagyis 48,000 K-t javasolt fordítani, az igazgatóság által meghatározandó czélra forditan- dólag 3590 K 89 f-t ad és 2000 K-t a jövő évi nyereményszámlára visz át és a szelvényeket január 26-tól kezdve váltja be. Az intézet összforgalma a múlt évben 39.781,360 K 16 f volt.

Nagykárolyi Hitelbank. Az intézet jelentése, valamint a zárszámadás és mérleg szerint betétállománya 473,504 K 51 f, a kihitelezések 938,218 K 77 f összeget tesznek ki. Az évi tiszta nyereség 21,028 K 27 f, melyre nézve az igazgatóság azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az eredetileg kibocsátott 1—500. sorszámú részvényre darabonként 20 K osztalék fizettessék február hó 1-től kezdődőleg, a tartalékalap az alapszabályszerü maximummal dotáltassék, egy uj tartalékalapra 2300 K fordittassék, azüzieti költségek Vs öd része leírása, 520 K jutalmazásokra fordítása s az igazgatóság és felügyelő-bizottság jutalékának levonása után fenmaradó összeg a jövő évi nyereményszámlára átvitessék. A jelentésből kiemelendő még, hogy az alaptőkefelemelés művelete befejezést nyert s hogy a tavaly szeptember 1-én megnyitott közraktár szűk volta szükségessé teszi annak kora tavaszszal a jelenlegi befogadóképesség kétszeresére való megnagyobbi- tását. Az igazgatóság véglegesítette az ügyvezető igazgatói állásban dr. Kovács Dezsőt, a perek vitelével megbízta dr. Tóth Zoltánt, Csipkés Károly főkönyvelőt ezégjegyzési jogosultsággal látta el s Fényes Albert raktárnokot véglegesítette.

A Fillérbank mint Szövetkezet i zleti jelentése és első az 1908. (csonka) üzletévről szóló zárszámadás szerint az első évtársulat tagjainak száma 673-ra emelkedett és a tagok 3820 üzletrészt képviselnek, a második évtársulat 186 tag 228 üzletrészszel megalakult, az első 9 hónapban 71,993 K 50 f törzsbetét állott rendelkezésre mint alap, a váltótárcza 251,457 K 22 f-t tesz ki s az intézet 114,218 K 12 f tartalékbetéttel rendelkezik. Minthogy a szövetkezetnek 3520 K 92 f nyeresége van, azt javasolta az igazgatóság a közgyűlésnek, hogy ebből az 1909 I. évtársulatnak heti befizetés után haszonrészül 6 °/o, vagyis 1776 K 20 f adassék, veszteségi tartalékalap létesitésére fordittassék 1700 K, 44 K 72 f pedig jótékonyczélra adassék.

Első Nagykárolyi M ű gőzmalom r. t. Az évi jelentés meleg hangon emlékszik meg a r. t. volt elnökének, néhai Kaufmann Mártonnak elhunytáról. A zárszámadás 72,884 K 20 f nyereményt tüntet fel, melyből az érték- csökkenési tartalékalapba 30,000 K-t utalnak s s igy a tavalyi nyereményáthozattal 44,281 K 12 f áll a közgyűlés rendelkezésére, melynek felosztására nézve az javasoltatott, hogy a tartalékalap dotálására 10,000 K, osztalékra 1000 drb részvény után 30 K-val 30.000 K, az igazgatóság tiszteletdijára 3600 K fordittassék s a jövő évi nyereségszámlára 681 K 12 f átvitessék. A szelvények február 9-től a telepen vagy a Kereskedelmi és Iparbank r. t.- nál fizettetnek ki.

Hátralékos előfizetőinkhez!

Azon tizztelt előfizetőinket, akik 1907. vagy 1908. évről lapunk abonálási diját be nem küldötték, tisztelettel kérjük, hogy azt mielőbb eszközölni szíveskedjenek.

A KIADÓHIVATAL.

H I R E K.

A szenzácziók mérlege.

Mi érdekli legjobban a közönséget?

Szó sincs róla: nem vagyunk szegények eseményekben. Mintha a nagy gazdasági verseny, amelyet ország folytat országgal, világrész világrészszel, átterjedne erre a térre is, a szenzáczió szolgáltatás terére és országok és világrészek vetekednének egymással, hogy melyikük produkál nagyobb, megrázóbb, érdekesebb eseményeket, magára terelve ezzel bizonyos időre az egész világ figyelmét. Es amint egymásután következnek be, egymásután robognak be ezek a szenzácziók, érdekes megfigyelni, hogy melyik közülök az, amelyik meg- r,ázóbb és amelyik a tömeget jobban érdekli ? És itt rögtön konstatálható is egy érdekes jelenség: az események közül nagyobb érdeklődésre tarthat számot az olyan, amely egy emberre, vagy csak egy szűk körre van kihatással, mint az olyan, amely egész tömeget, vagy legalább is egy szélesebb réteget érint.

Ha a legutóbbi szenzácziós eseményeket és azoknak az egyesekre gyakorolt hatását az érdeklődés felkeltés nézőpontjából vizsgáljuk, csodálkozással vesszük észre, hogy mennyivel inkább polarizálódik az érdeklődés az egyesnek sorsa, mint a tömegeké iránt.

A franczia szeparáczió világszenzáczió például, amelynek következményei nemcsak egyesekre hatottak ki, hanem egy egész társadalomra, egy egész államra és mégis: ez az esemény korántsem hozta olyan lázba az embereket, mint a Francziaország produkálta másik szenzáczió: a Dreyfus-pör, ahol pedig alapjában egyetlen ember ügyét védte és vitatta, támadta és oltalmazta a két pártra oszlott világ.

Hatalmas bányakatasztrófák, hajószerencsétlenségek, háborúk, érdekelnek egyszer, mint események, a közvélemény és az emberi aper- eepció azonban, miután tudomásul vette, egyszersmind le is szögezte a történeteket. Megelégszik azzal, hogy megtudja mi történt: itt felrobbant egy bánya, ott zátonyra jutott egy hajó, amott a csatatéren diadalt arattak katonák : de az egész, a tömeg érdeklődése nem olyan peneráló, hogy egyenkint megtudni akarja, mit szenvedett ez a bányász, milyen veszedelemben forgott a hajó népe és mi módon, stratégiailag hogyan küzdött az a hadsereg. Tudomásul veszi a katasztrófát egészében, de hasonlitható-e ez pl. az orosz-japán háború, vagy például az ajkai bányakatasztrófa által okozott szenzáczió — az olvasókra gyakorolt hatásában — ahhoz az izgatottsághoz, melyet például világszerte okozott a Dreyfus-affér ?

Azokhoz, az egész emberréteget érintő eseményekhez, a gondolkodó is, legfeljebb egykét reflexiót fűz, mig a lényegtelenebb események, amelyek azonban egy-két embert állítanak a világ szeme elé, egy-két embert, akin mint Röntgen-sugár hat át a törvényszéki elnök kérdése és az egész judikaris procedura, ezek a bonczolt, viviszektuális emberek és az eseményeik nemcsak érdekelnek, hanem néha lázba ejtenek és akárhányszor két táborba osztják az egész vitatkozni szerető emberiséget! Erre vezethetők vissza a primadonna-veszekedésekből keletkező harezok is. Két ember (két illatos dáma) harcza jobban izgatja a világot, mint akár két földrész népének évtizedes háborúsága.

Por.

— Kinevezések a vármegyénél. Dr. Falussy Árpád főispán Schönpflug László és Bárth István végzett joghallgatókat a vármegye törvényha- tóságáhozdijas közigazgatási gyakornokokká nevezte ki.

— A Köicsey-Egyesülat folyó hó 21-én este a városi színházban előképekkel egybekötött műkedvelői előadást rendez, mely alkalommal Guthy-Rákosi 3 felvonásos pompás bohózatát A képviselő urat mutatják be mükedvelőgár- dánk legtehettségesebb tagjai. A darab következő szereposztásban kerül színre : Bodokay Karcsi Erdőssy Vilmos, Bodokay Károly De- midor Ignácz, Lili Kacsó Mariska, Eszter Jenser Mihály né, Péntek Tóbiás Kelemen Alajos, Füzessy Zoltán Adler Ernő, Beke Tremba Márton, Csopoki Darabánt András, Rippenheim Benkő Gáspár, Zsuzsi Mező Mariska, Pista Szabó István. A színdarab előtt »Csipke rózsa' ez. élőképet mutatják be 4 képben. Az élőképekben 30 leány és l6 férfi szerepel. A próbák már megkezdődtek s naponta folynak. Azok, kiknek alkalmuk volt a próbákra bejutni, elragadtatással beszélnek a szereplők játékáról. Azt mondják, Jenser Mihályné, Demidor Ignácz és Erdőssy Vilmos felülmúlnak minden várakozást, hogy valami kiválóan sikerült kabinet alakítást nyújtanak. Az élőképek is gyönyörűeknek ígérkeznek. A színpad valóságos tündéri fényben úszó virágos kert lesz, melyben elragadó látványt nyújt majd a sok szép tündérleány. A jegyek árai ugyanazok, mint a Kölcsey- Egyesület estélyein lenni szoktak. F'elsőpáholy 8, illetve 10 K. Alsópáholy 10, illetve 12 K. Támlásszék 2, illetve 3 K.

Kaszinói közgyűlés. A nagykárolyi u. n. „régi kaszinó“ m. d. u. 5 órakor rendes évi közgyűlést tart.

— Az Oltáregyesület mükedvelöi-estélye,

mely f. hó 2-án tartatott meg a városi színházban, a hozzá fűzött várakozásnak megfelelően sikerült. Díszes és előkelő közönség töltötte meg ez alkalomból a tágas nézőtért, elannyira, hogy számosán, akik idejekorán nem gondoskodtak jegyekről, kénytelenek voltak távolmaradni az élvezetes estélytől. A szereplők közre