Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-19 / 51. szám
SZ AT MAR MEGYEI K 0 Z L O N V A f. hó 21-én tartandó megyei közgyűlés tárgysorozatának főbb pontjai. Szatmármegye törvényhatósági bizottsága Nagykárolyban, a vármegyei székház gyűlés- termében, deczember 2l-pn, d. e. fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgy- sorozatának főbb pontjai a következők : A kereskedelmi miniszter leirata a közúti alap terhére felveendő 50000 K folyószámla kölcsön tárgyában. A vármegyei dijnokok lakbér ügyük rendezése iránt benyújtott kérvénye. A legtöbb adót fizető bizottsági tagok l910. évi névjegyzékének bemutatása. Intézkedés az egyes választókerületekben megüresedett megyebizottsági tagsági helyek betöltése tárgyában. A szatmármegyei gazdasági egyesület évi 2000 K segély iránti kérvénye. A belügyi miniszter leirata a vm. tisztviselői nyugdíjalap fizetőképességének helyreállítása, valamint a tisztviselői nyugdíj ügyi szabályrendelet módosítása ügyében. Jegyzői és körjegyzői nyugdíj- választmány javaslata Fogarassy Lajos érkört- vélyesi jegyző nyugdíjazása tárgyában. Szatmármegye községi és körjegyzői egyesület elnökének kérelme a vármegyei községi és körjegyzők állal végezhető magánmunkálatokról alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában. Zalavármegye és Hevesvármegye átirata a czi- gánykérdés rendezése tárgyában. Zajta község képviselőtestületének határozata munkásházak építése tárgyában. Sopronvármegye átirata a kath. autonómiának törvényhozási utón való szabályozása tárgyában. Az 1910. évi fősorozás polgári elnökeinek és orvosainak kiküldése. A vármegyei és Szatmár városi földadóbizottság megválasztása. Vármegyei főorvos, előterjesztése Tiszabecs, Nyirvasvári és Érkörtvélyes községek körorvosi teendőinek a szomszédos törvényhatóságok körorvosarnak hatáskörébe való átutalása, továbbá a szabolcsvármegyei kör- és a biharvármegyei Vasad és Piskolt községek a vármegyei szomszédos körorvosok működési körébe leendő beosztása ügyében. Nagykároly város 19i0. évi költségvetése. Vm. alispán jelentése a háztartási alap részére a vm. ebadó alapból történt utalványozása tárgyában. Alispáni jelentés az állami elemi iskolák épitésére felvett kölcsön törlesztési részletének fizetésére az ebadó alapból való köl- csönvétel tárgyában. Drágább lesz a vasúti szállítás. A Máv. tudvalevőleg az 1910 január 1-től kezdődőleg feljebb emelte a vasúti fuvardíjakat. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara alább közölt felhívásában most azt ajánlja a kereskedőknek, hogy igyekezzenek kiaknázni az alkalmat, a mig még az olcsóbb fuvar tart. A felhívás, melyet melegen ajánljunk kereskedőink figyelmébe, a következő. Tekintettel arra a körülményre, hogy az 1910. év január hó 1-én életbelépő magasabb vasúti fuvardijak kereskedelmi forgalmi érdekeltségünket arra indították, hogy szükségleteiket a rendesnél nagyobb idő tartamra szerezzék be még a jelenlegi fuvardijak alapján, ez év végén jelentékeny árutorlódás várható. Minthogy a forgalmi torlódások folytán előálló szállítási nehézségek mindenkor jobban sújtották a P. Ladány-- Debreczen—Szatmár— Nyíregyháza közlekedési érdekeltségét, mint más, szerencsésebb vonal fekvésű érdekeltséget, a kamara felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszter úrhoz s azt a vonalat különös figyelmébe ajánlotta s kérte a tekintetben való rendelkezését, hogy a kellő intézkedésekkel e forgalmi nehézségek már jó eleve megelőztes- senek és hogy a nehézségek miatt a szállítók az olcsóbb fuvardíj élvezetéből ki ne zárassanak. Ily intézkedések volnának a kellő kocsi és mozdony mennyiségéről és a kellő személyzet létszámról jó előre való gondoskodás, főként pedig az iránt való rendelkezés, hogy a nagyobb mérvű torlódás bekövetkeztekor azok az áruk, melyek feladásra bejelentetnek, de a forgalmi torlódás miatt fel nem vehetők, akkorisarégi fuvardijak mellett szállíttassanak, ha a felvétel és szállítás csak január 1-e után következik be. Ebből folyólag a kamara felhívja az érdekeltség figyelmét, hogy a még rövid ideig fennálló olcsóbb fuvart lehetőleg aknázzák ki. jövö évi esküdtek városunkból. Dr. Adler Adolf ügyvéd, Adriányi Zoltán uradalmi kasznár, Algay Ödön magánhivat. Dr. Antal István ügyvéd, Baudisz Jenő ügyvéd, Berger Ármin birtokos, Bing Mór fakereskedő, Bodnár Pál birtokos, Borody György ügyvéd, Brichta Miksa kereskedő, Bródy Mihály fakereskedő, Bunda Miklós építész, Csetényi Lajos könyvelő, Csipkés András bankigazgató, Csókás László kereskedő, Csőkör Ferencz birtokos, Dr. Egeli Imre ügyvéd, Eördög Géza kereskedő, Fitos Ferencz gyógyszerész, Frank Lajos vendéglős, Dr. Gózner Elek ügyvéd, Gyurovics Gyula gyógyszerész, Hadnagy Ignácz kereskedő, Hahn János gyógyszerész, Hárász Pál iparos, Huszthy Zoltán fényképész, Irsik Ferencz kereskedő, Janitzky Albert kereskedő, Kalafoni Jenő kereskedő, Kalós Pál ügyvéd, Kardos Lipót ügynök, Kaufman Izidor gőzmalom tulajdonos, Kindris Gábor iparos, Klie László kereskedő, Kubinyi Bertalan főkönyvelő, Kun István vendéglős, Lukácsovics János iparos, Madarassy Gyula titkár, Mercs Imre birtokos, Meszesi Ferencz iparos, Miklóssy Márton birtokos, Müller József birtokos, Nonn Gyula birtokos, Orosz Lajos kereskedő, Papp István birtokos,PeisznerLajos cégvezető, Pucser Károly kereskedő, Reök Gyula ny. járásbiró, Rooz Samu ügyvéd, Schiffbeck Károly birtokos, Schuszterich Ferencz birtokos, Spitz Dénes birtokos, Sternberg Dénes birtokos, Dr. Sternberg Zoltán ügyvéd, Strohmayer Ferencz kereskedő. Legújabb. — Saját tudósítónk telefonjelentése. — A kepviseloház tegnapi ülésén óriási vihar volt. Az összes bizottsági tagsági helyekre a Kossuth Ferencz pártiak lettek jelölve és választva. Justh párti egy sem lett beválasztva. Ezért zárt ülést kértek, melyen a Justh párt heves támadást intézett a kormány és pártjai ellen. A pártvezérek a választás után gyűlést tartottak, melyen abban állapodtak meg, hogy az öszes megválasztottak lemondanak és uj választást tartanak. Becsben először Lukácsot majd Khuen-Héderváryt fogadta 0 Felsége 1 — 1 órai kihallgatáson. melyről" mindketten homo regiusként távoztak azzal a megbízással, hogy uj pártalakulás iránt tegyenek kezdeményező lépéseket. Az audentia hírére Juth Gyula kijelentette, hogy Lukácscsal kész egy utón haladni, ha az önálló bank 1911. január elsejére biztosittatik. „Egy piros rózsáért ?“ kiálták egyhangúlag. ,^Oh mily nevetséges!“ És a kis gyik, ki néha kissé czinikus volt, hangosan felkaczagott. De a csalogány tudott a diák titkáról, ismerte fájdalmát és hallgatagon ült a tölgyfán és elmélkedett a szerelem titka felett. Hirtelen kiterjesztette barna szárnyait és a levegőbe szállt. Mint egy árnyék suhant az erdőn át és mint egy árnyék repült a kert felett. A pázsit közepén állott egy gyönyörű rózsafa, amidőn azt meglátta, hozzárepült és leült egy ágra. „Adj egy piros rózsát !“ kiáltott „és legszebb dalomat éneklem majd neked.“ De a bokor rázta fejét. „Rózsáim fehérek“, válaszolta, „oly fehérek, mint a tenger habja és fehérebbek, mint a hegyeken a hó. De menj fivéremhez, ki az öreg napórához simul, az megadhatja tán, amit kérsz.“ És a csalogány átszállóit a rózsabokorhoz, mely a vén napórához simult. „Adj egy piros rózsát!“ kiáltott „és legszebb dalomat éneklem majd neked.“ De a bokor rázta fejét. „Rózsáim sárgák“, válaszolta') „oly sárgák, mint a tengerasszonynak haja, ki borostyántrónon ül és sárgább, mint az amarylis, mely ott virít a réten, mig csak a kaszás el nem jön sarlójával. De eredj fivéremhez, ki ott virít a diák ablaka előtt, az megadhatja tán, amit kérsz.“ És a csalogány átszállóit a rózsabokorhoz, mely ott virított a diák ablaka előtt. „Adj egy piros rózsát“, kiálltott és leg- szebb dalomat éneklem majd neked.“ ________ Ee a bokor rázta fejét. „Rózsáim pirosak“, válaszolta, „oly pirosak, mint a galambnak lábai és pirosabbak, mint a tenger mélyén a koráik De a tél meg- dermesztette ereimet, a fagy megölte bimbóimat és ágaimat letörte a vihar. Én ebben az évben nem hozok rózsát.“ „Csak egyetlenegy piros rózsát“, kiáltott a csalogány, „csak egyet! Nincs mód arra, hogy megszerezzük ?“ „Van egy mód“, válaszolt a fa, „de oly borzasztó, hogy megmondani is alig merem neked.“ „Mondjad csak“, könyörgött a csalogány, „én nem félek.“ „Ha egy piros rózsát akarsz“, szólt a rózsabokor, „úgy holdvilágnál dalokból kell formálnod és saját szived vérével megfestened. Dalolnod kell értem s a kebledet egy tüskéhez kell szorítani. Egész éjen át kell dalolnod értem és tüskének át kell járni a sziveden és szived vérének ereimbe kell folyni s az enyémmé válni“. „A halál nagy ár egy piros rózsáért“, mondta a csalogány „és az élet mindenkinek drága. Szép a zöld erdőben ülni és aranyos kocsijában nézni a napot és gyönyörű utján a holdat. Édes illata van a csipkerózsának, édesek a harangvirágok, kik rejtve nyílnak a völgynek és a márnorka, mely ott nő a dombon. De a szerelem jobb, mint az élet s mi egy madárnak szive az ember szivéhez képest?“ Kiterjesztette hát barna szárnyait és a légbe szállti Mint egy árnyék, suhant az erdőn át. Az ifjú diák úgy feküdt a pázsiton, miként elhagyta és még a könnyek sem száradtak fel szép szemében. „Légy boldog! kiáltott a csalogány“, légy boldog: legyen meg a piros rózsád. Holdvilágnál, dalokból akarom formálni és megfesteni szivem vérével. Minden, mit tőled cserébe kérek, az, hogy maradj hü szerelmedhez, mert a szerelem bölcsebb, mint a philosophia, noha az bölcs ; hatalmasabb, mint a hatalom, noha az hatalmas. Lángszerüek szárnyai és lángszerii a teste. Ajka édes, mint a méz és lehellete olyan, mint a tömjén.“ A diák felpillantott a fii közül és figyelt ámde nem tudta megérteni a csalogányt, csak azt tudta megérteni, ami a könyvekbe volt Írva. De a tölgyfa megértette és elszomorodott, mert szerette a kis csalogányt, ki ágai közé építette fészkét. „Énekelj nekem csak egyetlen egy éneket. Nagyon elhagyottnak érzem majd magam, ha távol leszel.1 És a csalogány énekelt a tölgyfának és hangja úgy csengett, mintha viz cseppen eziistöskancsóból. Mikor abbahagyta énekét, a diák notest és czeruzát vett elő. „Szépen énekel,“ mondta, amint áthaladt az erdőn, „ezt nem lehet elvitatni tőle: de vájjon van-e benne érzés, csaknem félek, hogy nincs. Bizonyára olyan, mint a legtöbb művész: csupa stilus, minden bensőség nélkül. Soh se áldozná fel magát másokért. Első sorban zenéjére gondol és mindenki tudja, hogy a művészet önző. De mégis megengedem, hogy van egy-egy gyönyörű hang torkában. Mily kár, hogy haszontalan és praktikus értéke nincs.“ És szobájába ment, kis tábori ágyára feküdt és szerelmére gondolt; röviddel azután elaludt. Hullát lesi - »eiej tiszti! HaitliGl Sámuel Hárít icsei-itczá 1. szál Aiapittatoti: 1902. Alapittatott: 1902.
