Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-26 / 39. szám
SZAT MARMEGYEI KÖZLÖNY Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 19-én rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a képviselőtestület tagjai, mint rendesen most is csak igen kis számmal jelentek meg, holott a villamos telep kibővítésének kérdése nagyobb érdeklődést érdemelt volna meg, mert hiszen egy alapvető fontosságú beruházásról volt szó, mely beruházás örökre biztosíthatja a villamos-mű és a város érdekeit, de viszont ennek elhibázása végzetes anyagi károkat okozhat, amint ezt Lutz György városi gazdasági tanácsos is kifejtette, aki a pénzügyi bizottság és a tanács javaslatával szemben terjesztett elő javaslatot. E kérdés már el lévén intézve az állásfoglalás már nem időszerű, de bajos is volna dönteni két olyan javaslat között, melyek mindegyike mindnyájunk meggyőződése szerint a város érdekének szem előtt tartásával tétetett es pro és contra megindokoltatott. Csak konstatálni akartuk azt, hogy a képviselőtestület tagjai részéről rosszalható indolentia észlelhető a városi ügyek iránt és igy nem is csoda, ha a polgárság minden fontosabb kérdésben aggodalommal nézi a képviselőtestület állásfoglalását. A gyűlésről, melynek legfőbb tárgyai a városi hatoság kezelése alatt álló pénzeknek, úgyszintén a városi gyámpénztár pénzkezelésének gyümölcsöző kezelése tárgyában hozandó határozat és a fenti beruházás kérdése voltak, részletes tudósításunk a következő: A fenti pontok elsőjére vonatkozólag a közgyűlés a törvény értelmében névszerinti szavazással úgy határozott, hogy azok az 5 helybeli, részvénytársulati alapon álló pénzintézetben fognak gyümól- csöztetes végett egyenlő arányban elhelyeztetni. A villamos-műnél eszközlendő bővítés kérdésében a villamos-mű felügyelő, valamint a jog- és pénzügyi bizottság a megrendeléseket két csoportba osztva terjesztette szótöbbséggel hozott határozatát a közgyűlés elé. Ezen határozati javaslatok szerint az elektromos reszekre nézve a Ganz-gyár r.-t. azon ajánlatát, hogy a dinamót teljesen felszerelve, a kapcsoló-táblával együtt s az előirt feltételeknek megfelelőleg a telepre 28,285 koronáért szállítja, a motoros részekre nézve pedig a Nicholson gépgyár r.-t. azon ajánlatát, hogy egy 300 lóerejü Lietzenmaver-féle nyersolaj motort 117,134 koronáért szállít a legszélesebb garantiák nyújtása mellett — ajánlják elfogadásra, a fegyver- és gépgyár r.-t. Magyar Siemens és Schuckert-művek és Kiár Andor debreczeni ezég ajánlatával szemben. Lucz György a fegyvergyár ajánlata, Csipkés András, Kun István, Komódi Lajos és Lukácsovits János hozzászólása után a képviselőtestület a villamos részére névszerinti szavazás mellett 47 szavazattal egyhangúlag a Ganz-gyár r.-t. ajánlatát, a motorikus részre ugyancsak névszerinti szavazással 35 szóval 10 ellenében a Nicholson gépgyár r.-t. ajánlatát fogadta el. Felhatalmazza egyben polgár- mestert, hogy az elfogadott ajánlatokban levő feltételeknek megfelelőleg kötendő szerződést aláírja, a gépeket a villamos-mű felügyelőbizottságának kozbenjöttével ideiglenesen és véglegesen átvegye. A belterületi állami elemi iskola építési tervének és költségvetésének elkészíttetése tárgyában a tanfelügyelő átiratot intézett a városhoz, hogy miután a vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata szerint a kebelbeli műszaki hivatalnok túlterhelése miatt a terveket és költségvetéseket el nem készítteti, azokat a város készíttesse el. Tátorjan István építészmérnök ajánlatot tett, hogy a jelzett munkálatokat díjtalanul végzi s a kivitel esetén a végösz- szeg 2V2°/o-át kéri, Bede es Jakabffy építészek ugyancsak díjtalanul akarták elkészíteni a terv és költségvetést s a kivitel esetén 1200 koronát kertek. A jog- es pénzügyi-bizottság s a tanács javaslatával egyezőleg a közgyűlés kimondotta, hogy a jelzett munkálatok elkészítésére Bede es Jakabffy, Makay és Lipiczky, valamint Tátorján építészeket felhívja es mintegy pályázatszerüleg az elfogadott terv készítőjének 1000 korona tiszteletdij alla- pittatik meg. Több kisebb jelentőségű utczaszabá- lyozási és illetőségű kérdés elintézése után a gyűlés véget ért. H I I< E K. — Áthelyezet zászlóparancsnok Boncba József 5. gy. ezredbe!! alezredes, szaunán zászlóaljparancsnokot Eszékre helyezte át. — Városi közgyűlés. Nagykároly r. t. város képviselő testületé ma d. e. 10 órakor a varoshaza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart következő tárgysorozattal. Az 1910. évi házi pénztári s községi közmunkára vonatkozó költségvetés megállapítása s ezzel kapcsolatban ; a főjegyző, anyaköny vezető helyettesi tisztelet- dijának megállapitasa. A városi adohivatalho z egy adóügyi jegyzői állas rendszeresitese s a z első adóuszti állasnak szintén adóügyi jegyz ói állásra átszervezése iránt. A rendőrkapitány előterjesztése egy rendőr fogalmazói állás rendszeresítése iránt. Előterjesztés a nyugdíjjogosultsággal nem bíró városi alkalmazottaknak a magyar- országi munkások rokkant es nyugdíj intézetében leendő oiztositasa ügyeben. Szabovits Antal fellebbezése a városi tanacs 5853—1909. K. sz. veghatározata ellen. A rn. kir. líl-ik hönvédkerü- leti parancsnoksaga megkeresése a honvédlakta- nyaba a távbeszélő bekapcsolása iránt. Manyak és Tóihczég felebbezésea városi tanács 5852-1909. K. sz véghatározata eilen. A lövölde kert bekerítésének ügye. Frits Nándor vágóhídi felügyelő kérelme dragasagi pótlékban leendő részesítése iránt. Kir. tanfelügyelő átirata a polgári leányiskolái szolga alkalmazása tárgyában. Határozat a pénzügyigazgatósági épülettől a Gencs-utcza sarkáig gyalogjáró készíttetése tárgyában. Határozat a kikövezendő utczák kövezési módjának s a kövezés szélességének megállapítása ügyében. A bérkocsi szabályrendelet módosítása A vakokat gyamolitó orsz. egylet segély kérvénye. A TÁRCZA. Krónika. A szegény embert nyomja minden, A sorsa súlyos és nehéz, Mint hogyha mindig ráhibázna Az a sújtó fekete kéz. A szegény embert nyomja minden, A fagy, a hő, a gond, a bér, Szegény emberre sújt leginkább, Hogy most drágább lett a kenyér. Fölötte mindig vészthozóan Damokles éles kardja csüng, Azért se esdhet már szerényen : „Add meg a napi kenyerünk!“ Hisz isten haragját kisérti, Hogy ily nagy dolgot kérni mer, Mit kérjek hát busán kiáltja, És a verejték rajt kiver. Ha gyereke kenyeret kér, A szegény apa mosolyog: „Tündérvárat veszek tenéked, De a kenyér, az nagy dolog.“ S ha mégis telnék egy karéjra, A fele annak, a mi volt, Éhes gyereknek egy falat csak, Kevesli és nagyot rikolt. Az apa ekkor ölbe kapja, S halkan csititja őt: Ne félj, Veszek neked csörge babát is. De kenyeret többé ne kérj. Czipót csak ritkán ehetünk ám, Vasárnap vagy ünnepnapon, Vagy minden elsején a hónak, Mikor a bérem megkapom. Vén koldus áll az utczasarkon, S ránczos kezét kinyújtja kérve: Jószivü emberek, könyörgök Egy-két garast csupán kenyérre. Hallván a jajszót, elkerüli Mindenki, aki arra mén; A járókelők összesúgnak: Nini megőrült szegény! Fenő. A katasztrófa. Riasztó hir gyanánt közli az újság, hogy két tehervonat összeütközött. Az olvasó nagyközönség pedig a hajnali álmának megszakításával olvasva lapunkat, megkönnyebbülten sóhajt fel : „Tehervonatok ! Hála Isten! Tehát személyeket nem fenyegetett veszedelem! Ez másik oldalára fordul. És alszik tovább.--------------------------------| Fe l-felcsillan a fénysugár a messzefutó sinszalagon, ahogy a tehervonat lámpája megvilágítja az aczélnyomot A nyári éjszakának ma nehéz kisértetei vannak. Nem czikkázik át a légen a Walpurga éj borzalma. Nem tajtékzik lidéreztüzet a szerelemre éhes földméb. Nem járnak hangos csodák a szénaillat csókjától mámoros levegőben. Lassú csöppekben hullik az eső. Valami végtelen lebangoltság üli el a mezőt. Az a vigaszt nem mutató szomorúság, ami az ólomszinü terhes felhők alól ásit alá. Az egészre ráborul a boldfénytelen éj - szaka. Semmi világosság, semmi élet — csak a közeledő tehervonat dübörgő csattogása és az a bántó fénysáv, amit a nedvessé lett sinpár tükröz... Ahol a vonat elhalad, ott megdübörög a föld. Aki mellette áll, annak szive megremeg, a szárnyat öltött elképzelhetetlen erő nyomása alatt. Kilenczszáz tonna valami repül el mellette. Mintha szárnyára kelne egy egész utcza háztömbje és a fecske röpülésével hasítaná át a mérhetetlen távolságokat. Messziről nézve egy fekete mozgó sáv — közelről érezve merész istenkisértés, a leigázott gygások fenyegető csapkodása, a ketreezbe zárt elemi erőnek megalázott fogcsikorgatása, amitől megreszket a föld és elsáppad a közelálló Mi lenne, ha kiejtené az ember a kezéből a gyeplőt, amivel ezt a rabságba vert őserőt megzabolázza!! ? Úristen ... mi lenne abból ? ! És ahogy a megnyíló kazánajtó fényétől veresre festett gőzgomolyag átrémlik az éjszakán, mintha a veszedelem áskálódó ördöge hahotázná vissza a szörnyű dübörgésből:------Ember! Mindjárt megtudod!... Rö pül a kilenczezer métermázsa — röpül azon a kesgeny szalagon, amit a nagyzoló ember útja gyanánt kijelölt s amerre elhalad, ott reszket a föld és elsápad a közelálló, csak az, aki megszokta, hogy balkezével a halál szorítását viszonozza, a vasutast, az hallgatja közönyösen a csattogó fenyegetést, a lélekze- tet megakasztó dübörgést, amiben mindig benne rejlik a balsorsnak még be nem váltott jóslata — de hát — erős kézben a gyeplő és hajrá — röpül a szárnyrakelt irtózat...
