Szatmármegyei Közlöny, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-11 / 15. szám
Nagykároly, 1909. április II 15. szám XXXV. évfolyam. SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY WC» 0 ■ POLITIKAI LAP. , .rét == Megjelenik minden vasárnap. —— ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 3 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér SZERKESZTOSEG: hová a lap szellemi részét érdeklő közlemények küldendők KIADÓHIVATAL: a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. sz. KAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Talephon 59. szám. Telephon 56. szám. FŐSZERKESZTŐ: DR. PILISY ISTVÁN, országgy. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. ANTAL ISTVÁN. A feltámadás ünnepén. A krisztus szenvedésén és halálán kesergő egyház gyászát lelkes öröm váltja fel a mai ünnepen. Nolite expavescere! Ne féljetek! A názáreti Jézus, kit megfeszítettek, feltámadott ! Ez volt a sirnál álló angyal örömriadója. Ezekre a szavakra hangzik föl a kereszténység diadaléneke : Örökre él, sohasem áléi A két ezredéves babér. Örökké fénylik a kereszt, Melyet Isten vére fereszt. S mig csak egy hű szivet talál, Mig csak meg nem hal a halál, Mig idő lesz és századok, Az egyház él, Sión ragyog! A Golgota megrázó tragédiájának isteni hősét világuralkodóvá avatta a vér- tanuság töviskoszoruja. Az igénytelen, alázatos názáreti Jézus ledönti a pogány Istenek oltárait és a hatalmas cézárok uralmát megsemmisítve, helyébe állítja a kereszt hitét. Uj világot alkota szeretet tanával, mely az emberi élet fenséges erkölcsi forrásává lesz. Magasan szárnyaló gondolatok és érzelmek ragadják meg milliók lelkét. A koronás fők alázattal borulnak le a porba; nagy hősök lépnek a küzdőtérre; tudósok, költők, művészek lelkét valami csodálatos varázslat kapja meg; államok és nemzetek keletkeznek az uj erkölcsi rend alapján. Az egész világ újjászületik. Éveit Krisztustól kezdi számítani. Ő él és uralkodik. Ezt az életet, ezt az uralkodást ragyogja szét az egész világon a feltámadás dicsősége, melyben — Szent Ambrus szerint — hinni üdvös, remélni édes; nem hinni_benne: büntetés. Óh, én hiszek! Szivemet a földi boldogság nem elégiti ki. A múlandóság gyötrelme nem engedi. Az élet álom, melyből valóra óhajtok ébredni azzal a hittel, mely millióknak édes enyhet ád a szenvedések között. Ezt a hitet szivünkbe az örök Isten oltotta és nincs nép a világon — legyen emberevő vad, vagy a legczivili- záltabb lakója a földnek, — mely az Istenség sejtelme nélkül lenne. Nevezd bárminek : Isten van ! Ennek tagadása semmivé teszi az erkölcsi rendet, érthetetlenné az életet, lehetetlenné az erény és bűn közötti külömb/éget, czéltalanná az ember küzdelmeit ‘... A legnagyobb természettudósok : Volt;., Newton, Linné, Leibnitz, napjainkban Pasteur, Hyrtl mélyen vallásos férfiak voltak. Mikor a bölcselkedőnek a világ keletkezéséről egymástól eltérő, ingadozó, legtöbbször káoszszerü doktrínáiról hallok, lelkem boldog megnyugvással keresi fel a milliárd csillagok kimért törvények közt mozgó világát. Az eszem és a szivem azt mondja: Itt örök törvény parancsol. Ubi est lex, ibi est legislator. Hol törvény van, ott törvénythozó is létezik. Ez az én Istenem! Ez a mindenható, látó és tudó, ez a jutalmazó és büntető Isten nyilatkozik meg a természet örök törvényében és a lelkiismeret jutalmazó és büntető érzésében. Ki ezt a lelkiismeretet eloltotta, csak a börtöntől való félelmében nem követi el a rosszat, mig az Istenfélő a rosszat még a rejtekhelyeken is bűnnek tekinti. És az az ember, ki a láthatatlan isteni tekintélynek meghódol, mennyivel inkább hű, igaz polgára a társadalomnak, mint a másik, kit a földi hatalom kényszerit a jóra. Nem erőszakolom senkire a hitet, de joggal elvárhatni, főleg a művelt embertől, ne bántsa azokat, kiknek a hit egyedüli, legdrágább boldogságuk. Ne bántsátok a vallást, ezt az egyetlen támaszát a népnek, melyre nehéz sorsában, az ínséges munka és szenvedés közt támaszkodik. A nép nem járhat az élvezetek tündércsarnokaiba, nem élhet a sport, divat, turistaszenvedélyeknek; a földi élvezet, gazdagság, hatalom és pompa előtte ismeretlenek. Az ő boldogsága a templom, hol nehéz munkája után megpihen, erőt merit, vigasztalódik és a honnan a mennyei atyába helyezett édes bizalomTÁRCZA. Husvétkor. Amig e világon Lesz egy árva gyermek, Akit szerető kar Sohasem ölel megj Akit úgy teritnek Hideg ravatalra, Hogy édes anyját itt Soh’sem csókolhatta: — Mindaddig hiszek egy Boldogabb világban, Egy felénk ragyogó Örök menyországban ! Boldogabb világban, Egy felénk ragyogó Örök menyországban! Amig e világon Ur lesz a gonoszság, És az igazságot Keresztfára vonják; Mig egy farizeust Valahol tapsolnak S lesz kézmosó vizük A Pilátusoknak: — Mindaddig hiszek egy Boldogabb világban, Egy felénk ragyogó Örök menyországban! v Szabolcaka Mihály. Amig e világon Lesznek nyomorultak, Kik hordanak titkos Tövis-koszorúkat; Akiknek az éltet Át kell mosolyogni, De a boldogságról Azt sem tudják, hogy mi: — Mindaddig hiszek egy Rákóczi felesége. — Tbaly Kálmán adatai után. — — A Szatmármegyei Közlöny tárczája. — Rákóczi Ferencznek életében, mint korán- múlt tavasznak ibolyavirága, olyan az asz- szony, a nagyasszony felesége. Mégis — cso- dálatosképpen - - a Rákóczi-esztendőben sem sokat emlékeztek erről a szőke szépségről, besszeni Sarolta , Amáliáról. Lányágon Árpád véréből, Szenet Erzsébettől származott Rákóczi felesége. Ám származott légyen bárkitől is ez a fejedelemi nő, az bizonyos, Rákóczi Ferencz zaklatott életében Amália berczegnő képviselte a tavaszi derűt. Amália berczegnő volt a családi tűzhely tündére, aki után a legzordabb férfi is vágyva- vágyódik. ,Az egyetlen édes asszony. A bű feleség ... Ámde a tűzhely békés melegét nem sokáig élvezték a fiatal Rákócziék. Cselszö- vény és zsarnokság elszakították a hitvesi élet rózsás fonalát. Mindkettőjüket, még az ártatlan gyermekeket is rabságra burczolták. Rákóczi csakhogy éppen fejét menthette a hóhér pallosától. Midőn pedig rabságából menekült, ekkor sem élhetett szép hitvesének. A fejedelemasszony a császár foglya maradt. A nemzeti életbalálbarcz láng örvénye ragadta el a szabadságbőst. Csak midőn Rákóczi zászlaját dicsőség koszoruzta, a megszorult császár ekkor bocsájtóttá a fejedelmi hitvest alkudozni szabadsághős férjéhez. Rákóczi nem kábult el a nemzeti ügytől. Rákóczinó visszatért rabságába, honnét végezetül is szökéssel menekült és mint ilyen találkozott férjével, a Lengyel- országbabújdosottszabadságbőssel.,Ób,volt okuk , SgSKS? donságaim a tavaszi idényre rendkívüli szép s nagy választékban OlCSÓ árak mellett megérkeztek, u. m.: legjobb minőségű Hücki-féle kalap, női sapka, férfi- és fiú ing, gallér, kézelő, nyakkendő, kötött harisnya, parfüm, pipere szappan, öv, virág, koszorú, fátyol, csipke, szalag, blúz, kötény, alsó alj, elsőrendű börkeztyü, koffer, utazó és kézi kosár, pénzerszény, legújabb kezdett kézi munka és anyag pamut, selyem, legjobb minőségű szövöczérna, gyermekkocsi, fűző, ernyő, séta bot és minden czikk, mely a női, férfi divat, játék, kézimunka és rövidáru szakmához tartozik. Szives pártfogást kérve vagyok kiváló tisztelettel IT T HSP1 'C' 'SS Y lí-Y Ä uri ós nöidivat, kézimunka-, Játék- és rövidáru kereskedő w JLá JL JL é£á KLt X«. JL -Lhí £%. Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában. Ugyanott egy tanuló felvétetik.öl—
