Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)

1908-04-26 / 17. szám

SZATMARMEGYEI közlöny viselése iránt. 11. Rupiczki János kérelme annak megengedése iránt, hogy a Széchényi utczai sé­tatér mellett árusíthasson. 12. A Verbőczy-utczán a szabályozási vonal megállapítása s ezen utczán aszfalt gyalogjáró készíttetése. 13. A 7-től 15 éves elhagyatottnak nyilvánított gyermekek gondozási költségeinek részbeni megtérítése tárgyában a vármegyei törv. hatósághoz felterjesztés intézése. 14. Esetleg beadott indítványok tárgyalása. — Az érdem jutalma. Kellemes meglepetés érte Reketes József nagybányai városi végrehaj­tót. A hadügyminiszter ugyanis 374 kor. 20 fil­lért utalt ki részére, mely összeget a rendőrkapi­tányi hivatal ki is fizetett. Reketes 1866-ban mint a 39. Domiguel ezred őrmestere részt vett a custozzai csatában s midőn az olaszok az ezred zászlóját elvették, azt tizedmagával visszaszerezte. Nagy árt fizettek érte, mert a tiz vállalkozó ka­tona közül csak hárman tértek vissza életben, de ők is mindnyájan megsebesülve. E vitéz tet­téért Reketes őrmester a vitézségi aranyérmet nyerte, melylyel évente bizonyos dij jár. Reketes hosszú éveken át nem vette fel e dijat, mig most azt a hadügyminiszter egy összegben kiutalta. A vitéz őrmestert a solferinói s magentai ütköze­teknél is érdemrenddel tüntették ki vitézségéért. — György-napja. Folyó hó 24-én ünnepel­ték a Györgyök névnapjukat. Többek között ki­váltképen Asztalos György ref. lelkészt keresték fel ismerősei, hogy kifejezést adjanak őszinte jó- kivánataiknak. A 96-ik évében ievő agg lelkipásztort láthatólag meghatotta a szívélyes megemlékezés és hálásan köszönte meg a szeretet megnyilvá­nulásait. Itt említjük meg, hogy bár közel áll ref. lelkészünk a 100-ík életévhez, korához képest teljes jó egészségnek és erőnek örvend, amiknek további birhatását szerkesztőségünk is melegen óhajtja. — A nagykárolyi gyermeknapok jövedelme. A folyó hó elején városunkban megtartott gyer­meknapok jövedelme 800 koronát tesz ki. — Kedélyes összejövetel. A farsang legsi­kerültebb mulatságait messze felülmúló csalá­dias jellegű tánczmulatság volt husvét másod­napján a „Magyar Király“ kávéházban. Öt­hat család előzetes megbeszélés folytán közös vacsorára jött össze az étteremben s a vacsora végén, fiatalság és czigány kéznél lévén, oly parázs kis tánczmulatság lett, a minőre a legöregebb bálrendezők sem emlékeznek és Borody Dezső a, főrendező meghatottan kö­szönte meg az elismerő bókokat. A mulatsá­gon jelen voltak : Bagossy Ferenczné, Borody Györgyné, Csilléry Dávidné, özv. Kerekes Ist­vánná, özv. Nábróezky Jánosné, Papp Béláné, Reök Gyuláné, Bagossy Kata és Buba, Borody Baby, Csilléry Margit és Ella, Kerekes Edi és Anna, Nabróczky Mariska, Reök Margit. — Szemle a csendörségnél. Bencze Bálint, debreczeni csendőrszázados, csendőrkerületi h. Őszkor magánosán utazott és tavaszkor megint pár nélkül tért vissza az ősi fészekre. Sok, sok udvarló rajongta körül minden tavaszon, de ő vigasztalhatatlan maradt és jól esett neki öz­vegyi gyászszal áldozni szeretett férje emléké­nek. Tizenegy álló esztendeig üldögélt feldúlt boldogsága régi tűzhelyén az Özvegy gólya; a tizenkettedik év tavaszán egy erős gólyapár végre kiűzte őt kedves hajlékából és elvándo­rolt a vidékről. Mikor a gólyák már elköltöz­tek, egyszerre megjelent az özvegy magánosán, felszállt a jól ismert házra, beleült a felejthe­tetlen fészkébe és három napot töltött bennj, hogy lerója megemlékezésének drága adóját. Csak a három nap eltelte után követte vándor­útokban a többieket. Homeyer azt is meg­tudta, hogy régi helyétől mintegy két mért- földnyire tartózkodott, hogy ott is számos ud­varié környékezte, de ő állhatatos maradt és többé férjhez nem ment soha. A nép az egész vidéken ismerte, „remete-gólyának“ nevezte és tiszteletben tartotta. A házassági hűség és szeretet tehát mind a két nem kebelében egyaránt meg van, egy­aránt nyilvánul. íme, nehány vonás a madár-életből, ne­hány példa a madarak érzelmi világából! Mondja, tagadja hát valaki, hogy a ma­darak keblében nincs érzelem; higyje valaki, hogy a madarak nem tudnak magasztosan, emelkedetten érezni? Higyje és mondja az, aki azt hinni és mondani tudja. Én nem tudom, nem fogom soha! parancsnok múlt kedden a helybeli csendőr- sógnél szemlét tartott és a tapasztalt rend fölött legteljesebb megelégedésének adott ki­fejezést — A rendőrség figyelmébe. Éretlen sihede- rek és kis iskolás-tanulók utóbbi időben szigorú megtorlásra érdemes dolgot kezdenek produ­kálni városunkban és pedig a legnagyobb sze­mérmetlenséggel. Alig várják ezek a haszon­talan ficzkók, hogy egy-egy házat kifessenek vagy megmeszeljenek, már telefirkálják torz­alakokkal, girbe-görbe vonalakkal, avagy tele- irják különféle trágárságokkal. Szántszándékkal járnak el abban is, hogy a házdiszitésekül szolgáló párkányokat leverik, sőt nem kimélik az aszfaltot sem, amelyre krétával drasztikus szókat irkáinak. Nem kell külön hangsúlyoz­nunk, hogy a rendőrség különös gondot fordít­son e ficzkókra és esetről-esetre a legszigorúb­ban büntesse meg őket. — Ugyancsak itt emlitjük meg, hogy a biczikliző urfiak ismét az aszfaltot használják sportpálya gyanánt. Elvárjuk rendőrkapitányunktól a legszigorúbb megtorló intézkedés haladéktalan megtételét. — Esküvő. Martini Móricz Mihály cs. és kir. százados örök hűséget esküdött Scheint Lujza urleánynak, a szatmári ref. felsőbb leányiskola tanárnőjének. — A nagykárolyi kereskedö-ifjak ma délelőtt fél 11 órakor a Polgári Olvasókör nagytermé­ben rendkívüli közgyűlést tartanak. Tárgysoro­zat : 1. A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. A kör újjászervezése. 3. Tisz­tikar megválasztása. 4. Égyébb indítványok. — Házasság. Nagy Béla mérnök, szegedi lakos, f. hó 30-án d. u. 4 órakor tartja eskü­vőjét Nagykárolyban Sternberg Lipót leányával Anniéval. — Félszázados jubileum. Domabidy István, domahidai földbirtokos, a ref. egyház megyei főgondnoka e minőségben 50 éves jubileumát fogja közelebb megünnepelni, melyen az egyház­megye ünnepélyesen vesz részt. — Krémerék útban. Említettük nem rég, hogy Krémer Sándor színtársulata május hó 1-én kezdi meg 4 hétre tervezett előadásainak sorozatát a városi színházban. Ez ügygyei fog­lalkozott f hó 21-én a helybeli szinügyi bi­zottság, amikor a bemutatott névsort ós a mű­soron leendő színdarabokat megfelelőnek talál­ván, a játszási engedélyt Krémernek megadta, azonban az engedély-kérvénytől eltérőleg nem 6 hétre, mert a 4 héten túli játezhatási enge­délyt csak akkor fogja megadni, ha a társulat a közönség igényeit ki fpgja elégíteni. — Esküvő. Bihari Ármin budapesti lakos, kereskedő f. hó 30-án tartja esküvőjét városunk­ban Blau Ignácz polgártársunk leányával, Katával. — A darabontok kegydija. A Fejérváry- kormány megyei tisztviselőinek a király saját pénztárából kegydijat adományozott, amelyet vármegyénkből is fognak igénybe venni. A kegydijakat a budapesti udvari házvezetőségi iroda főnöke adja ki, megfelelő okiratokkal való igazolás alapján, szabályszerűen kiállított nyugtákra. — Darányi miniszter üdvözlése. A Szatraár- vármegyei Gazdasági Egyesület Darányi Ignácz földmiYelésiigyi m. kir. minisztert 10 éves mi­niszterségének jubileuma alkalmából táviratilag üdvözölte, amelyre a miniszter meleghangú vá­laszban mondott köszönetét. — Keresztényszocziálista gyűlés A nagy­károlyi keresztényszocziálisták ma délután gyűlést tartanak. — Bajban a dalárda. A helybeli dalegy­letnek még csak a múlt évben is kiváló teno­ristája volt Kolozsváry Miklós személyében, aki időközben Amerikába vándorolt ki sze­rencsét próbálni. Kolozsváry reménységei azon­ban nem váltak be, annyira, hogy sok nélkü­lözésnek részese az újvilágban. Most haza kí­vánkozik, de nincsen útiköltsége, miért is levelet irt egyik helybeli ismerősének, eszkö­zölné ki, hogy a dalárda utalványozzon neki kölcsönt a viszatéréshez. A dalegyletben haj­landóság mutatkozik a kérés teljesitésére any- nyival is inkább, mivel Kolozsváry távollétét nincs kivel pótolnia. — A vármegyei tisztviselők előléptetése. A vármegyei tisztviselők amaz óhaja, hogy fize­tésük egyenlő legyen az állami tisztviselők fizetésével, már a közel jövőben teljesülni fog. Hír szerint ugyanis a kormány 1909. január 1-től kezdve az összes vármegyei tisztviselőket egy fokkal magasabb rangsorba fogja előlép­tetni. — Csak a városi tisztviselők maradnak, továbbra is mostoha gyermekek ! — Uj ügyvéd. Dr. Hirsch Gyula Nagysom- kuton ügyvédi irodát nyitott. — Halálozás. Szilágyi Dániel zsarolyáni ref. lelkész Gégényben, a szülei háznál hosz- szas szenvedés után elhunyt. Alig pár évi szolgálat után ifjú korában döntötte sírba a sorvasztó halál. — Harangszentelós. Apa község ref. tem­ploma uj harangot kapott, melynek felszente­lése husvét másodnapján ment végbe az ilyen­kor szokásos ünnepély kíséretében. — Balesetek egy fürészgyárban. A Neu- schloss-féle szatmári fürészgyár mindgyakrab- ban beszéltet magáról az ott előforduló bal­esetek miatt. Legutóbb ismét három ilyen fordult elő. Bojtor János, Nagy Sándor mun­kások és Laudsmann Zsigmond munkavezető jártak szerencsétlenül és mindhárman súlyos zúzódásokat szenvedtek. A fürészgyár üzem- vezetősége és a rendőrség közös erővel nyo­moznak az iránt, hogy kit terhel a felelősség a meg-megujuló balesetekért. — Adomány a szegényeknek. Dr. Borom- issza Tibor megyés püspök a húsvéti ünnepekre a szegényeknek 200, a székeskáptalan 300 ko­ronát adományozott. — Nagyreményű csemete. Mostis Péter még csak 14 éves kort töltött be, de már is adott annyi munkát a rendőrhatóságoknak, mint egy szakképzett vén gazember. Ez a felsőbányái születésű suhancz egész sorozatát követte már el a lopásoknak s jó hírneve nem ismeretlen a fővárosi rendőrség előtt sem,| amely eddig nyolczszor tolonczolta ki Budapestről. Á nagyreményű csemete, látva, hogy abban az átkos fővárosban nem lehet maradása, elha­tározta hát, hogy itthon marad s kiváló tolvaj- tehetségét itthon érvényesíti. Megkezdte mű­ködését szülővárosában s megfordult többek között Szatmáron, Kismaj tény ban, Fényen, Vállajon stb. stb. helyeken, ahol a legraffinál- tabb módon gépalkatrészeket emelt el, melye­ket aztán tetszésszerinti áron vettek meg tőle iparosok, bár utóbbiak sejthették volna, hogy egy-egy olyan tárgy, mely 2—300 koronát is megér, nem kapható meg 10—20 koronáért, hacsak nem lopott. Mostis tolvaj ur végre is rajta vesztett az üzleten, mert egy nagykárolyi cséndőrjárőr Csisztu Mihály vezetésével el­csípte s bekísérte a járásbírósághoz. A tolvaj- karriérnek egyelőre tehát vége szakadt. — Eljegyzések. Dr. Barna János szatmári főgimnáziumi tanár élj egyezte Tombory Arankát, Tombory Virgil Máv. főellenőr leányát. — Dr. Borbola Dezső nagyváradi ügyvéd jegyet vál­tott Uray Olgával Uray Károly szatmári kir. járásbiró leányával. — Löffler Béla cserhátha­lápi földbirtokos ugyancsak múlt vasárnap jegyezte el Bárány Teklát, Bárány Samu föld- birtokos leányát Szatmáron. — Horváth László nagykárolyi kereskedősegéd a napokban tartotta eljegyzését Terna Terikével Zilahon. — A kivándorlás. A múlt hónapban a vármegye területéről kivándoroltak részére mindössze 80 útlevelet adott ki az alispáni hi­vatal. A kivándorlás tehát örvedetesen csökken A kiadott útlevelek tulnyomólag Amerikába szóltak. — Kormányrendelet az orvosok ellen. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter bizalmas ren­deletet intézett a vármegyék és városok első tisztviselőihez, amelyben felhívja őket, hogy a iegerélyesebb közbelépéssel tiltsák el a ható­sági orvosokat a munkásbiztositó-pénztárak ellen indított akcziótól. A belügyminiszter ezen utasitását a kereskedelmi miniszternek a raun- káspénztárak érdekében tett közbenjárására adta ki. A rendelet szerint az a hatósági orvos, aki az alispán vagy polgármester fölhívásának vonakodnék kötelességszerü hivatásának eleget tenni: állásából fegyelmi utón azonnal elmoz­dítandó. — Ez hir azért érdekes mert az or­szág legtöbb helyén harcz folyik a munkás- biztositó pénztárak és az orvosok között. A pénztári orvosok eddig is sok dolga az uj raun- kásbiztositó törvény életbelépte óta tetemesen megszaporodott, az ellenérték azonban maradt a régi, avagy alig emelték a fizetésüket. Pedig egy idő óta a betegsegélyző olyan horribilis biztosítási dijakat szed, hogy rövid idő alatt sikerül neki teljesen tönkretenni a kisipart.

Next

/
Thumbnails
Contents