Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)
1908-12-25 / 52. szám
POLITIKAI LAP. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hOTá * lap szellemi részét érdeklő II m hová x lap anyagi részét érdeklő kőílem'ényck küldendők || közlemények küldendők Síéchenyl-u. 4. az. NAGYKÁROLYBAN Jőkai-utcza 2. sí. Talephon 59. szám. Telephon 56. szám. FŐSZERKESZTŐ: DR. PILISY ISTVÁN, országgy. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. ANTAL ISTVÁN. I . ■ Megjelenik minden vasárnap. . ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak ás iskolák részére 9gyérre5 korona II Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér* sora 40 fillér Ledőltek a bálványok. Irta: Dr. PiEisy István, országgyűlési képviselő. A nagy nemzeti kormány kinevezésekor diadal mámorban úszott a nemzet. Diadalul volt az, melyet a Wekerle kormány Bécstől—Budapestig megtett. Diadalmenet, amikor a pályaudvartól lovak helyett lóvá tett emberek vontatták kocsijukon a minisztereket lakásukig százezrek lelkes élje'n rivalgása között. Győzelmi napot véltünk, ünnepeltünk. A győzelmi mámor 1906. évi április 12-éig tartott, amikor dr. Wekerle Sándor miniszterelnök elmondotta, hogy milyen paktum alapján vállalták a kormányt. Az ekkor ismertetett paktum eloszlatta a győzelmi mámort, de megnyugvást öntött a lelkekbe, mert úgy fogtuk fel, hogy nemzet és király, mint teljesen egyenerejü két fél fegyverszünetre léptek és remény töltött el bennünket az iránt, hogy magasabb érdekekből felfüggesztett harezunkat az átmeneti idő leteltével nagyobb előkészülettel, nagyobb erővel folytathatjuk és igazainkat biztos diadalra juttatjuk. Ezen hittel vezéreinkbe vetett feltétlen bizalommal, az április 12-iki kormány- programmal mentünk a választói küzdelembe és a nemzet nagy többsége ezen kormányprogrammot helyeselve, nagy többséggel biztosította a kormánynak az adott Programm végrehajtását. Megkezdődött a munka. Mintegy másfélévig csak kisebb hibákat észleltünk és ezeket a nagy alkotások sikere érdekében elnéztük. Ekkor azonban beterjesztettek az Ausztriával megkötendő vám- és kereskedelmi szerződést, junktimba hozva azt a kvótának 2 °/o-al való felemelésével. — A kiegyezés rossz volt, rosszabb a Széli—Körber-félénél és egy óriási függetlenségi többséggel tervezték a kvóta emelést. Ez a bevallott paktummal szemben is oly sérelem volt, hogy a függetlenségi pártban az első nyilt szakadást szülte és megteremtette a függetlenségi elveit féltékenyen őrző balpártot. És most egy évvel később a nagy kormány dicső pályafutásában ismét egy újabb kiábránduláshoz jutottunk. Lehullott az álarcz. Mellékes, hogy aki letépte, szintén részese volt a nemzeti ügy elárulásának, részese a népámitásnak. A tény a fő es á^.. az, hogy a nemzeti küzdelem bálványozott vezérei lehazudták azokat a megállapodásokat, melyek alapján a nemzeti küzdelmet leszerelték és bársonyszékbe kerültek és tény az, hogy még azt a hazudott paktumot is a nemzeti ügy rovására játszották ki. 1906. április 12-én azt hirdették, hogy mindazon katonai kérdések, melyek a közös hadsereg organikus fejlesztésére vonatkoznak, az átmeneti időre kikapcsoltattak és kikapcsoltattak a vezérleti és vezényleti nyelv iránti követeléseink is, úgy hogy ezen kérdések mindaddig, amíg az általános választói jog alapján uj országgyűlés ösz- sze nem ül, nyugosznak. A leleplezett paktum szerint ellenben a kormány arra kötelezte magát, hogy az átmeneti időre a vezényleti és szolgálati nyelv kérdése feltétlenül kikapcsoltatik, de a katonai létszámemelés kérdését csak addig kapcsolják ki, amig a létszámemelés feltétlen szüksége előáll és hogy ezen időpontot 0 felsége még könnyebben állapíthassa meg, már a paktumban kijelentették, hogy már most elismerik a létszám- emelés szükségét. Tehát előállhat és elő is fog ál- iani a létszám felemelés feltétlen szüksége és ekkor vállalják annak végrehajtását, de a vezérleti és vezényleti nyelvről szó sem eshetik. Igaz, maguk között — talán a kupéban — Apponyi kezdeményezésére kimondották, hogy ha az átmeneti időben követelnék a létszámemelést és ennek ellenében nem adnák meg a magyar vezérleti és szolgálati nyelvet, úgy egy pillanatig sem maradnának miniszterek. (Ez TÁRCZA Hogy megcsókoltam Juczikát... Abban az ember-rengetegben A tengeren túl odaát, Hol a gyárkürtők: árnyékától Az ember virágot se lát, Ott ismertem meg Juczikát. „Magyarház“, szólt a vezetőm és Égy kis hajlékra mutatott; Én szivdobogva zörgettem meg A muskátlis kis ablakot S az ajtó kinyilik legott. Borért szalad hamar az „apjuk“ Az anyjuknak a könnye hull, S jön egy kis pöttön szöszke jószág, Bizalmasan hozzám simul És nyújtja ajkát szótlanul. Nem vagyok éppen csókolódzó S a gyermeknyelv se kenyerem, De most e piros gyermekajkra Oly szomjas lettem hirtelen, Csak úgy szédült a föld velem. ________ És ahány ajk csak kedves nékem, Ez egybe lopta mind magát, De Isten tudja mit éreztem: Egy országot csókoltam át, Hogy megcsókoltam Juczikát. Szávay Gyula. Szombat. Ira: Vértessy Gyula. — A „Szatmármegyei Közlöny“ eredeti tárczája. — Tiz óra felé járt már az idő. A munkásasszonyok nem győzték az uraikat haza várni, hát behúzódtak az utczáról a nagy bérház apró piszkos vaczkaiba. A munkás urak nem igen kegyeskedtek haza jönni. Kikapták a heti bérüket s csak nem jöhettek addig haza, migazt el nem itták. 8 a bűzös pálinkásboltokban nagy hangon mentegetik magukat a saját lelkiismeretük előtt. — Egy heti keserves munka után csak megillet minket is egy kis pihenés! Mi sem vagyunk barmok, hogy az életet élvezet nélkül éljük végig. Amit keresünk, azt el is mulat- hatjuk, ehhez jogunk van.__________________ Berendy Jakab ur is azt mondja. Meg azt is írja a „Vörös szekfü“-ben. Hej, az a jó lap! Felragyog a munkás szeme, amikor a lapról beszél: a szegény se kutya, annak is van jussa mulatni. A szegény munkásasszonyok persze másképen gondolkoznak, de hát az asszonyok nem értik a férfiak dolgát. Azok azt akarnák, hogy az embereik szombaton este is jöjjenek haza szép csendesen! Mintha bizony olyan ostoba lenne valaki, hogy ezt az egy kedves estéjét is, amelyikre nem virrad munkanap — csak úgy unalmasan töltse el panaszkodó asszonynépek: között. Hogyis ne! Nekik az italra szükségük van. — A szegény ember megbolondulna, ha nóhanap le nem ihatná magát és nem láthatná rózsásnak ezt a piszkos, szürke világot. Ezt is Berendy ur hirdeti a „Vörös szek- fü“-ben. — Igen, uraim — szónokol Berendy ura korcsmában, a hol a szegény munkások a „vezér* urat minden jóval traktálják —nekünk jogunk van most itt lenni, mert megdolgoztunk érte (a nyomorult soha életében nem dolgozott, mindig csak pumpolásból s mások becsapásából élt), aki dolgozik annak mulatni Aki ölesén “ÄSr karácsonyi gyermekjátékokban, valamint az őszi és téli idénynek megfelelő czikkekben, u. m., Talódi Hückl-féle pliischkalap, meleg alsó trikó, harisnya, meleg kesztyű, sapka, alsó és felső alj, berliner blnz és gallér, kész rnhácska és kabát lányok részére, kézimunka, játék, gyermekkocsi, öt stb. az szerezze be szükségletét P IX X T TT rW XT T M Á fW nrl és nőldlnt, rőrld-, kézimunka- és játékáru megbízható kereskedőnél W MU JL JL MJ n 1 U Hl il V MA) Nagykárolyban, Hadnagy iQnácz ur házában. IX Ugyanott egy tanuló falvátotik. 28—