Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)
1908-04-26 / 17. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY talatlan embertársaim, nem akarok reakczionárius lenni. Erkölcsi prédikálóink folyton emlegetik, hogy „a munka nemesit.“ — Hát ha nemesíti a lelket: miért nem alkalmazzák ezt olyan mérvben a fegyházban is, hogy ne csak szórakozásból nemesítse elvetemedett felebarátunknak meg- kérgesedett lelkét, hanem egy kicsit meg is javítsa, vagyis ne akkor és olyant dolgozzék, amikor neki s amihez kedve van, hanem tessék neki olyanféle munkát is végezni, aminek a becsületes társadalom is hasznát veszi és pedig ne rab-, hanem közmunkákat csináljon, pl. követ fejtsen, követ törjön s közutakat, utczákat kövezzen stb. Egyszóval a hosszabb szabadságvesztések mellett nagyobb bűncselekmények elkövetőivel az állam a köz javára kényszermunkát végeztessensne rontsa a becsületes iparosoknak amugyisnehéz kenyerét azzal, hogy versenyt csinál a rabmunkákkal, melyekolcsó erőik miatt nehézzé teszik a törekvő iparosok versenyét. Bizonyára nem fog visszakivánkozni az a gonosztevő a fegyházba, ki 3—4 éven át követ tört, vagy erősebb kényszermunkát végzett. Akkor majd megbecsüli magát s a személyes szabadságot, mit a becsületes ember van jogosítva élvezni. A czigánykérdés is ilyen túltengő humánizmusban szenved nálunk. A közveszélyes őrülteket miért zárják be tébolydákba, kórházakba ? — azért, hogy kárt ne tegyenek az emberekben. Miért nem lehet a czigánykérdést is megoldani ? Ennek én akadályát nem ismerem. Pénznek kell rá lenni, bárhonnan veszi is az állam ; ez olyan köz-ügy, mint bármely más, amire teremtettek fedezetet. Alkossunk külön törvényt a czigányok kény- szer-telepitéséről. Gyermekeiket két éves korában el kell venni s állami felügyelet mellett állami intézetekben kell neveltetni. Ez úgy is csak átmeneti dolog addig, mig a letelepítés nehéz munkája befejezést nyer. A szabadköltözködés jogát el kell tőlük venni, mesterségre kell őket tanitani. Kocsit, lovat már most el kellene tőlük szedni, mert ez által a vándorlástól szoktatnánk el, másodsorban megakadályoznánk a ragályos betegségek tova- hurczolását, mert tapasztalatok bizonyítják, hogy úgy az állati járványok, mint az emberek között fel-fellépő ragályos betegségeknek tiz esetben kilenczszer a kóbor czigányok a terjesztői, illetve elhurczolói. Félre Kell tenni a gyönge és tulhumánus eszközöket s a lehető legerősebb és legszigorúbb törvényalkotással kell a nomád életet élő, a békés polgárok életét és vagyonát folyton veszélyeztető vad, kóbor czigánycsordát megfékezni s letelepíteni. Keztyüs kézzel itt tenni nem lehet semmit; ide erély kell és gyors, határozott cselekvés. Az a jó doktor, aki a támadó fekélyt az egészséges szervezetből gyors elhatározással kivágja s nem engedi, hogy a veszélyes kór a szervezetben kárt tegyen. Ilyen fekély a társadalom testén a kóbor czigány. Nem lehet tehát tűrni, hogy sokáig veszélyeztesse a közbitonságot. Akarattal,| erős elhatározással sokkal nagyobb és fontosabb dolgokat is diadalra lehet vinni. Ha azt a vandalizmust, mit a kóbor czigányok országszerte véghezvisznek, tovább is tétlenül nézi a társadalom, akkor a saját erélytelenségéről ad tanúbizonyságot. Gabriello. H I E K. — Vasúti indóházunk. Legmegbízhatóbb helyről arról értesítik lapunkat, hogy a helybeli vasúti indóház elparentálásáról szóló hírek alaptalanok, mert annak építéséhez ez év őszén feltétlenül hozzákezdenek és 1909. május 1-ig el is kell készülnie. A jelenlegi renoválási munkálatok sem jelentik ennek ellenkezőjét, mert ez csak a Kossuth-szobor leleplezése alkalmából városunkba érkező Kossuth Fe- renczre és a vele jövő iilustris küldöttségekre való tekintettel történik. — A Kölcsey Egyesület müvészestólye folyó hó 28-án este 8 órakor lesz megtartva a városi színházban a következő műsorral: 1. A mi ünnepünk. Prológus. Irta Bállá Miklós, előadja: Gyurovits Mariska. 2. Gátszakadás czimen szabad előadást tart Verner László a József főher- czeg szanatórium-egyesület főtitkára. 3. Bériot, Concerto IX., hegedűn előadja Kovács Béla, Vitek Károly zenetanár zongora kísérete mellett. 4. Költemények. Szavalja: Jászai Mari. 5. a) Gumbert F.: Dal madárkák . . . , b) Abt : Édes álom. Énekli Tóth Miczike, zongorán kiséri Vitek Károly. 6. Emberirtó. Ifta és felolvassa: Jászai Mari. 7. Czimbalomjáték. Vende Margit. 8. Úti emlékeim. Szabad előadás. Tartja: Barabás Béla országgyűlési képviselő. — Jegyeket előre lehet váltani Klacskó István főgimnáziumi tanárnál. A tiszta jövedelmet egészen a József főher- czeg szanatórium egyesület czéljaira fordítják. Ennek fejében a szanatórium-egyesület vezetősége arra kötelezte magát, hogy egy nagykárolyi szegénysorsu lakost egy esztendeig teljesen ingyenes ellátásban részesít. Tekintve a nemes czélt, ajánljuk ez élvezetes estélyt városunk közönségének szives figyelmébe. Földszint és emeleti páholyok már nem kaphatók, de földszinti ülőhely és erkélyszék még elegendő számban áll a közönség rendelkezésére. — Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 26-án d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő • 1. Vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter leirata következtében a polgári fiú iskola létesítése ügyében érdemleges határozathozatal, s az 1908—9. tanévben megnyitandó polgári fiú iskola ideiglenes elhelyezése ügyében intézkedés. 2. A vármegyei törvényhatóság véghatározata, a mely szerint a husvágási szabályrendelet módosításától a jóváhagyás megtagadtatok. 3. Az iparos-tanoncz iskola fejlesztése. 4. A városi villamos-telep fejlesztése ügyében intézkedés. 5. A színkör építkezés költségeiről leszámolás előterjesztése, s a hiány fedezetére vonatkozólag előterjesztés. 6. A piacztér pontos kijelölése s erre vonatkozólag Szokolovszky Lajos és társai kérelme. 7. Előterjesztés a gróf Károlyi István-utcza mentén levő úgynevezett régi baromvásártérnek óvodatelek czéljaira leendő felhasználása iránt. 8. Előterjesztés az anyakönyvi kivonati dijak felhasználása tárgyában hozott 17—1907. kgv. sz. véghatározat hatályon kívül helyezése iránt, — s a városi jegyzőknek anyakönyvvezetói helyettesekké kine- veztetése czéljából a vármegyei közigazgatási bizottság utján belügyminiszter úrhoz felterjesztés intézése tárgyában. 9. A Nagyhajduváros-utcza mindkét oldalának szabályozási ügye. 10. Szalay Bálint kérelme a Petőfi és Wesselényi utczák sarkán lévő telke elétt készített asphalt gyalogjáró épitési költségei felerészének a város általi vallérok mindig akadnak, akik a szent frigynek megbomlására szívesen nyújtanak alkalmat ; mindig akadnak csábítók, kiknek édes szava a „gyöngébb nemet“ letériti az erény ösvényéről és a csapodár életre tereli. A sas- hölgy azonnal kész uj frigyre lépni, mihelyt mátkájánál erősebbet, tökéletesebbet lát maga felé közeledni. A fülemile-asszonyka se jobb a Deákné vásznánál, ha kiválóbb énekest hall, mint a férje-ura. És sok, sok példát lehetne felhozni annak az illusztrálására, hogy „az asszony“ a madárvilágban is „ingatag, álnok és csalfa lény; megbánja holnap, mit maígér“. Mindamellett nagyot hibáznának önök, h,a e miatt követ dobnának a madár-hölgyekre. Ok csak annak a törvénynek a hatalma alatt állanak, melynek neve „természeti kiválás“ és csak ennek hódolnak, mikor tökéletesebb, erősebb, derekabb férjnek adják szivüket. Aki helyre legény a dalban, a viaskodásban, annak a sarjadéka is megállja majdan a sarat a létért való küzdelemben. Azután szemükre lobbant- hatunk ilyen dolgokat a madár-férjeknek is; azok — megsúghatom önöknek — még különb dolgokat is müveinek. A gunár-galamb egyszerűen, minden csábitó alkalom nélkül otthagyja a fészkén ülő tojót és idegen hölgyeknek turbékol. A gácsér csak egyet gondol és otthagyja a tojáson üllő hölgyét és vidáman mulat más kacsákkal a tó tükrén; sőt, ha jó kedve van, még azt is megteszi, hogy többé vissza se tér élete párjához. A foglyok is ilyen csapodárok. A kakuk fogalmai a házaséletről lazák : és egyik fél sem vethet a másiknak szemére semmit. Miként a kakuk-hölgy nem törődik a tojásai sorsával, úgy mit sem gondol a kakuk- férj a feleségével; sőt neki felesége sincs, mert nemcsak egy hölgygyei lép házassági frigyre, hanem többel; annyival, ahány keze- ügyébe kerül. A him kakuk tizenkilenez, a tojó egy híján busz; a tojó annyi legénynek az udvarlását fogadja, amennyi meglátogatja, a him megannyi tojónak udvarol, ahányat talál. Ezeknek már igen hiányos fogalmaik vannak a házassági frigyről; ezek már-már azon, vagy talán ugyanazon a színvonalon állanak, mint a soknejüségben élő kakasok. Ezek között a házassági kötelék igen laza; némelyeknél valóságos törvénytelenség, egész anarchia uralkodik. Ez különben éppen úgy sokfórjüség, mint soknejüség; mert a tyúkok éppen úgy megadják magukat más kakasoknak, mint a kakasok mindenkor készek saját háremükön kívül is paráználkodni. Mi lehet ennek a madár-életből annyira kiváló jelenségnek az oka, nem tudjuk; magyarázzák, fejtegetik sokfóleképen, de igazi okát még sem ismerik. Annyi bizonyos, hogy ez a laza házassági viszony csak kivétel az általános törvény alól; mert a madarak házassága általában szoros frigy, mely örök időkig tart. Sok-sok madárról tudjuk, hogy párjának elvesztését túl nem éli, hogy meghal utána búbánatában. Az ilyen magasztos. És nincs teremtmény, mely a madarakat ebben csak meg is közelítené. Az özvegyi gyász azonban nem mind a két nemnél nyilvánul egyforma mélységgel. Ha a him vész el, a tojó nem igen búslakodik a férje után és mihamarabb, még ugyanabban az órában férjhez megy, Ha a tojó oldala mellől 10—15 férjet lövünk le egymásután, 10—15 férjet választ még azon a napon. Másként nyilatkozik a férjek gyásza, ha feleségüket vesztik el. Ezek repkednek, siránkoznak, zokognak és mindenfelé keresik, hívják, szólitgatják elvesztett párjukat; odaszáll- nak holt teteméhez, nézegetik, érintgetik, csipkedik, mintha minden áron fel akarnák támasztani. Az uhu, ez az éjjeli kalandor is úgy el tud búsulni elvesztett felesége után, hogy se nem eszik, se nem iszik, mig a halál véget nem vet életének és bújának. Mindamellett újból hibáznánk, ha a nőnemet az özvegyi gyász meg nem tartása miatt elitélnők. A nőnek, úgyszólván nincs ideje a gyászolásra; hiszen azonnal egész sereg udvarló rajongja körül és a fiatal nemzedék felnevelése követeli, hogy segítséget szerezzen magának; ellenben a hímeknek ugyancsak van okuk szomorkodni és gyászolni, mert ezeknek sokkal nehezebb, azon a nyárop talán már nem is lehet feleségre szert tenni. És van arra is példa, hogy a férje-vesztett nő is gyászolt, sőt többé férjhez sem ment. Homeyer beszéli egy gólyáról, hogy férjét vesztve, nem volt lovag, mely őt uj frigykötésre birta volna. Sírofín Emeli az élvágyai és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli Izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roohe“ eredeti csomagolást. F. HoíFmann-La Roche & Co. Basel (Svájc) Roche“ Kapható orvost rendeletre % gyógyszertáraiéban. — Ara övegenklst 4.— korona.
