Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)
1908-11-01 / 44. szám
SZATMÁRMEGYEY KÖZLÖNY helyisége a városházánál az iparos tanoncziskolai rajzterem ; választásvezető : Schusteritsch Ferencz. V. választókerület: szavazóhelyisége a Gróf Károlyi György-téri gyermekmenhely helyisége; választásvezető : Csipkés András. Az I. választó- kerülethez tartozik : Deák Ferencz-tér, Gencs-ut- cza, Gróf Károlyi György-tér, Hajnal-, Hetsastoll-, Honvédköz, Jókai-, Kossuth-, Kölcsey-, Könyök-, Széchenyi-, Terem-utczák és a külterület. A II. választókerülethez tartozik : Baromvásártér, Csokonai-, Gróf Károlyi István , Honvéd-, Magtár-, Melinda-, Nyárfa-, Pék-, Petőfi-, Rákóczi-, Szőlő-, Templomköz, Téglaszin-, Vaday-köz és Wesse- lényl-utczák. A IV. választókerülethez tartozik: Akáczfa-, Atilla-, Ágoston-, Árokpart-, Fényi-, Hunyadi-, Kaplony-, Kaszinó-, Kálmánd-, Körtefa- és Tompa-utczák. Áz V. választókerülethez tartozik : Fazekas-, Gózson-, Hajduköz-, Kenderes-, Kishajduváros-, Kiskároly-, Majtény-, Nagyhajdu- város- és Verbőczi-utczák. Károlyi István emlékezete. Szatmárvármegye történetében nagy jelentőséggel biró ünnepély zajlott le a múlt hó 25-én Szatmár városában. Fényes ünnepség volt nemcsak az ünnep külsőségeinél, a szereplők személyénél fogva, de azoknál az eredményeknél fogva is, amelyekről beszámolni a zajtalanul, de annál nagyobb sikerrel működő Széchenyi Társulatnak alkalma nyilt. De közelről érdekel ez ünnepség bennünket nagykárolyiakat is, mert ez az ünnep e város legnagyobb fia, gróf Károlyi István emlékének volt szentelve, ő elevenedett meg lelki szemeink előtt Dr. Falussy Árpád gyönyörű emlékbeszédében és az ő szelleme aranyozta be az ünnepséget a hazafiság aranyporával . . . Az ünnepi díszt öltött Szatmár város nagyban készült az ünnepségekre. A fellobogózott állomási épület előtt lovasbandérium és nagy díszes közönség várta az érkezőket, kiket Vajay Károly polgármester üdvözölt, mely üdvözlésre Széli Kálmán válaszolt, ki az ünnepélyen, mint az országos Közművelődési Egyletek Szövetségének elnöke jelent meg, válaszában megköszönve a szives fogadtatást, örömét nyilvánitotta azon, hogy megjelenhet a Széchenyi-egylet negyedszázados jubileumi közgyűlésén. A szive hozta őt Szatmárvárme- gyének és Szatmár városának e szép kultur- ünnepére, amely ünnnepe egyúttal az országnak is. Á szives fogadtatást sem tulajdoníthatja egyébnek, mint a szolidáritás érzetének, amely kell, hogy az ország bármely fontos pontján a közművelődési érdekeket képviselő tényezőket egybefüzze s amelynél fogva, mint az országos közművelődési tanács elnöke, tanúja óhajt lenni a szép kulturünnepnek. Hosszú kocsisorban a városba vonultak ezután a vendégek. Széli Kálmán Boromisza Tibor szatmári püspöknél szállott meg, akinél fényes reggeli volt a vendégek tiszteletére. A közgyűlés. A közgyűlés a Pannónia dísztermében délelőtt tizenegykor kezdődött. A tanácskozást Boromisza Tibor püspök nyitotta meg, ki lelkes szavakkal fejtegette a közművelődési egyesületek és ezek között a Széchenyi-társulat czélját és feladatát, üdvözölte a megjelent vendégeket és a közgyűlést megnyitotta. , A elnöki beszédet követőleg Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, a Széchenyi-társulat elnöke tartotta meg magas szárnyalásu nagy tetszéssel fogadott emlékbeszédét néhai gróf Károlyi István, mint a Széchenyi-társulat volt tiszteletbeli elnöke fölött, gyönyörűen jellemezvén a dicső emlékezetű főurat, meghatóan vázolva annak a veszteségnek súlyát, amely az áldozatkész, lángoló hazafiságu, igaz magyar főur háláiéval e hazát érte. A beszéd, mely teljesen méltó volt a nagy férfiú emlékezetéhez, szószerint a következő: Őseink a nemzet életét, fenállását és jogait karddal védelmezték meg. Évszázadokon át a hősök kihullott véréből táplálkozott a szabadság virága. A támadó és a hódítani vágyó ellenségekkel szemben évszázadokon át harczolt fajunk. Migaz ádáz küzdelemben népek, nemzetek és országok pusztulnak el, mi élünk és mint alkotmányos királyság — 1000 év óta áll fent Magyarország. A külellenség pusztító áradata, túlnyomó ereje nem volt képes Árpád hazáját megsemmisiteni. A nemzet él, fejlődik és halad. A nemzet szívós kitartása, ősi traditióinak táplálása, a múlt idők hagyományainak tisztelete és e keleti fajnak lelkében élő államalkotó és fentartó erő — megvédelmezett bennünket az elbukott nemzetek sorsától. * * * Most a tudományok világában élünk. A kard pihen. A kultúra mozgalmak hatalmas erővel haladnak előre. Újabban a tudományosság és a műveltség teljes fegyverzetével küzd fajunk a nemzeti lét fentartásán, anyagi és erkölcsi erőnk gyarapításán. A nemzet minden hű fia átérzi ama kötelességeket, a melyeket tőle a haladó korszak vár. A magyar politikai és társadalmi irodalom fejlődésével mindig élesebben domborodik ki a magyar kultúra vezető ereje. A tudományosság, irodalom és művelődés végtelen mezején immár hatalmas erővel bontotta ki szárnyát a magyar kultúra. A magyar kultúra fejlődésének útjában azonban két veszedelmes ellenséget látunk felvonulni: a kozmopolitizmus fejlődését és a nemzetiségek aknamunkáját. Mindkettő megtagadja a magyar hazát, nem ismer traditiót, nem tiszteli hazánk szent hagyományait. Önző, romboló munkájával a nemzet élete ellen tör. Mig az első a kozmo- politiság elve, mely a franczia forradalomban tört utat legelőbb a népek lelkében — ma a tudomány nagy világitásában rohamosan fejlődik és majdnem feltartóztathatatlanul halad,addig a másik a fajgyűlölet felszitásával a magyar állam eszme ellen bujtogat, faji és nemzeti fenállásunkat veszélyezteti. A közel múlt évtized ezen veszedelmes ellenségei ismét harezra szóliták a nemzet jobbjait. Ez áramlatokkal szembe szállani nehéz feladat A számitó, önző czélokért küzdő ember ezen áramlatok elől kitér. A nagy lelkek, erős szivüek, aczél jellemiiek tulajdonsága szembe- szállaniily erővel, ily veszedelmes áramlatokkal. E férfiak érzik, tudják, hogy a magyar faj gyengülése a magyar állam bukása volna. E férfiak lelkében felébred a lelkiismeret szava, hogy az ezer év óta uralkodó magyar fajt a kozmopoli ta irány fejlődése és idegen nemzetiségek bujtogatása által elpusztulni, megsemmisiteni nem engedik. Ennek a fajnak kell uralkodó elemként fenmaradni az önálló magyar államban, mert ehhez jogunk van úgy számbeli, mint vagyoni, erkölcsi és szellemi túlsúlyúnk, valamint történelmi fejlődésünknél fogva is. Csak ősi tradicziónk fentartása, fajunk erejének fejlesztése által tarthatjuk fent a magyar államot, mert a magyar állam fentartása reánk nézve élet, bukása pedig halál, amelyből nincs többé feltámadás. Ily nemes gondolkodó férfiak egyike volt gróf Károlyi István ! E kiváló férfiú emlékének szenteljük a mai napot, hogy őszinte elismeréssel és ünneplő lélekkel tekintsünk vissza az ő életére, a melynek minden lépését nemesen érző szív, az izzó fajszeretet vezetett. ¥ * * Ősrégi nemzetségnek volt ő utóda. Annak a nemzetségnek volt méltó utóda, amely kardjával véste be nevét a magyar történelembe, annak a nemzetségnek, melynek tagjai hős ezredeket állítottak a csatatérre és kincseket érő vagyont áldoztak a 48-as eszmék diadaláért! Negyedik fia gróf Károlyi Györgynek, a m. t. akadémia egyik alapítójának, a nagy Széchenyi munkatársának, Kölcsey barátjának. Édes anyja a nagy honleány a Petőfi által megénekelt Zichy Karolina volt, aki iránt a szerető gyermek egész rajongásával csüggött késő férfi koráig. Budapesten 1845-ben február 2-án született a történelmű nevezetességű Károlyi palotában, ahol a 49-iki események egyik gyászos tragikuma kezdődött. Gyermekkora édes álmait a vad ráczok zsoldos csapatának fegyverzörgése zavarta meg. Alig volt 4 éves, midőn Henczy bombái elől menekülnie kellett az édes otthonból. Tanulmányait itthon végezte, később édes anyjához Firenzébe ment, aliob a család szalonja gyülőhelye volt a magyar emig- ráczió kiválóbb tagjainak. Édes anyjának a magyar szabadságért rajongó lelke vezette ifjú életét. 1866-ban Tibor testvérével együtt a magyar légióba látjuk őt, ahol Klapka tábornok segédtisztje volt. Leigázott nemzete felszabadításáért koczkára tette vagyonát, nyugalmát, életét és ment lelkében rajongó hittel és re- mónynyel az újabb szabadságharezra. — Csehország határánál elfogták és csak Bismark erélyes közbenjárása mentette meg a hadi törvényszék súlyos büntetésétől. Egy évibujdosás után visszatért hazájába és nőül vette Cseko- nics Margit grófnőt s visszatérése után élére állt a főnemességnek és előkelő szerepet vitt a fővárosi társas élet mozgalmaiban. Nem a nagyúri passziói és kedvtelések vezették őt cselekedeteiben, de azon elhatározás, hogy a 67-iki események után beállott békés korszakban a főnemességet magyarrá tegye és büszkévé tegye őket arra, hogy magyarok. Az ifjú magyar mágnás érezte azt a hivatást, amely a magyar arisztokrácziára hárult. Zseniálitása, nagy neve, elbájoló modora, egyéni kiválósága praedestinálták őt. a vezetésre. Lelkében izzó faj szeretet égett. Örömmel vett részt minden mozgalomban, melynek nemzeti czélja volt, mely a magyarság érdekét szolgálta. A nagy Széchenyi által alkotott nemzeti Casinot ő tette .a magyar főúri társaság kedves otthonává. Ő vitte abba az európai Ízlést és a hamisítatlan magyar szellemet. Fáradhatatlanul törekedett arra, hogy e nagy intézmény fejlesztésével Budapest legyen a főúri társaság állandó központja. * * * Bánatos merengéssel emlékezünk vissza amaz időkre, midőn lelkünk örömmel látta felvirradni egy uj korszak reményteljes hajnalát. A szeretett királyfi, Rudolf trónörökös hozta ifjú feleségét Budapestre. A nemzeti érzés és lelkesedés magasra csapó hullámait gróf Károlyi István ébresztette föl. Gavallér leikével akciót indít, — leolvasztja az emberek leikéről a közönyt és a Mátyás korszakára emlékeztető fényes lovas bandérium élén vezeti be a trónörökös párt a lelkesült magyarok fővárosába Budapestre. — Egy csapásra meghódította Rudolf szivét a nemzet számára és édes reményt, bizalmat és szerete- tet öntött a nemzet leikébe. E percztől kezdve nem múlik el év, hogy a rajongva szeretet királyfi közöttünk ne legyen. A királyfi és a gavallér magyar főur között bensőségteljes barátság fejlődik. E bizalmas barátság megnyilatkozásának tanúja volt vármegyénk is ama napokban, midőn a trónörökös pár vendége volt a Károlyiak ősi fészkének. A zseniális és minden izében magyar gavallér: Pista gróf csodálatra méltó buz- gósággal igyekszik a szeretet lánczával összefűzni királyfit és nemzetet . . . A mayerlingi katasztrófa azonban összetépte a nemzet jogos reményét és ez a katasztrófa Károlyi István életének is egyik tragikuma volt. * * * A parlamenti életben nem tartozott a lármás, zajos politikusok közzé. — Önálló egyéniség volt, a ki a párt fegyelmi béklyóit nem tűrte. — A meg nem alkuvó becsület tisztes gondolkodás és nemes érzés vezették minden cselekedetében. — Magas ízlése lelkének finomságával párosult. Sokan félre ösmerték az ő fenkölt gondolkozását, mert szigorú lélekkel birt, a mely csak a kristalizált lelkeket, aczél jellemeket becsülte, legyen az gazdag vagy szegény, főrangú vagy pór. Azon rendkívüli emberek közzé tartozott, akiknek, ha sziveik elvérzett is, de meggyőződésén, lelkének akaraterején csorbát ütni nem engedett. * * * Választó kerülete állandó szeretettel vette őt körül. Nagykárolynak, ősi fészkének fejlesztésében élénk részt vett. Károlyi István áldozatkészsége teremtette meg a „Hymnus* nagy költőjének Köleseynek a szobrát és jó részben az ő áldozatkészsége emelt szobrot vármegyénk székhelyén a népjogok megteremtőjének Kossuth Lajosnak. Még képviselői fizetését is választó kerületének adományozta, a melynek érdekeit élete utolsó perezéig lelkesen támogatta. Nemes cselekedetével, áldozatkészségével nem hivalkodott. Önzetlenül szolgálta a hazát, önzetlenül a közérdeket — kitüntetést és czime- ket nem kért és nem várt soha. * * * Sokat utazott azért, hogy lásson, tanuljon. Éles megfigyelő képessége magas Ízléssel párosult. Külföldi útjában tanulmányozta az iparművészet remek alkotásait. Mintákat hozott és azokat magyar ízléssel átdolgozva, vármegyéje iparosaival mestermunkát készíttetett.